Vissza a tartalomjegyzékhez

VARGA PÉTER
Borutakon járva

A búzagond viharának elcsitulását követően újabb és újabb „bombákra” derül fény. Az idei bortermésből, az eladásra termelt borból 800.000-1 millió hektoliter értékesítésére még nincsen szerződés. A borválságot megelőzendő, a kormányzat a meglévő és várható borfelesleg levezetésének módszerein dolgozik. Mintegy 250 ezer mázsa szőlő felvásárlását tervezi, bár a terv még nem volt tárcaegyeztetésen sem. Az eszközök között szerepel többek között az exporttámogatás, a lepárlás és a tárolás támogatása. Továbbá intézkedéseket terveznek a borhamisítás felszámolására, hiszen a hazai fogyasztás növelése is megoldást jelentene a túltermelés problémáira.

1997-ről több mint 800 ezer hektoliter bor maradt a pincékben, amelynek csak kis része az érlelésre félretett minőségi bor. Az idei termés-előrejelzések mintegy 4 millió hektoliter borról szólnak. A hazai fogyasztás - a hamisított kannás borokat nem számolva - körülbelül 2,8-3 millió hektoliter. Exportra előreláthatólag 1 millió hektoliter bor kerülhet. A mennyiségekből kiszámítható, hogy az eladásra termelt borból 800.000-1 millió hektoliter értékesítésére nincs még szerződés. Ennek a mennyiségnek nagy árletörő hatása van a hazai borpiacon.
A szőlő- és bortermelők problémái igen sokrétűek. Ezek egyik fő csoportja a finanszírozással és a tulajdonlással kapcsolatos. A minőségi bor előállítása feltételezi a többéves tárolást, amit csak az tud megengedni magának, aki rendelkezik annyi tőkével, hogy ne adja el azonnal az idei készleteket. A tulajdonlás problémája a kárpótlási törvény szelleméből ered, amely nem vette figyelembe a termő ültetvényeket. A problémák másik fő csoportja a termelők kiszolgáltatottságával, szakmai és marketing felkészültségével kapcsolatos. A kárpótlást követően a zűrzavaros piaci körülmények közepette a termelők nem tudták saját érdekeiket megfelelően megjeleníteni. Kialakultak a borkereskedelemmel foglakozó vállalkozások, amelyek jelenleg diktálják a hazai borpiacot. Szükséges lenne a termelők közvetlen piaci kapcsolata szövetkezetbe vagy más társulási formába tömörülve.
A gondokat gyarapítja az uniós piacok sajátossága is. Az utóbbi években az EU piacaira irányuló szőlő- és borexportunk mennyiségileg jelentősen bővült, ám a hasonló minőségű, a piacra már jól bevezetett borokhoz képest 25-30 százalékkal alacsonyabb áron. Az EU szabályozása a szőlő- és bortermelés területén egyre szigorodik. A bor területén az EU-ban már 20 éve túltermelés van, elsősorban a fogyasztás csökkenése miatt. Ez utóbbit más italok, az ásványvíz, az üdítőitalok és a sör fogyasztásának bővülése okozta. Az EU szabályozásának bortermelésre vonatkozó legutolsó változtatása 1997-ben történt, amely Magyarország csatlakozása esetén nálunk is érvénybe fog lépni. Alkalmazásukhoz elengedhetetlen lesz szövetkezetek, termelési integrációk létrehozása.