Vissza a tartalomjegyzékhez

GYŐRI ZSOLT, HAZAFI ZSOLT
Kibontakozó belpolitikai hidegháború

Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó. Mások arra mutatnak rá: az Orbán-kabinet ezzel csupán el kívánja terelni a figyelmet a Simicska-botrány meg nem válaszolt kérdéseiről, és egyben újabb fronton kíván támadást indítani a baloldali sajtó ellen. Általában azonban senki sem kételkedik abban, hogy léteznek a hivatkozás alapját jelentő dossziék. Csak az a bizonytalan, hogy ki volt a megrendelő, s ki tudott mindezekről. A Népszava értesülése szerint a megrendelő a Postabank volt és nem csak Fideszes politikusokat figyeltetett.


Áder János, a Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, valamint Szabó János honvédelmi miniszter. Ki mit hallott? Fotó: Vörös Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök kedden, a Fidesz választmányának nyilvános ülésén „robbantotta a bombát”, melyet a kormánypárti politikusok előszerettel hasonlítanak az Egyesült Államokban történt Watergate-ügyhöz. (1972-ben a wasingtoni Watergate irodaházban, a Demokrata Párt irodájában betörőket fogtak el, akik lehallgatókészülékeket szereltek fel, illetve iratokat fotóztak. Az egyik betörő a republikánus Nixon elnök kampánystábjának a tagja volt. Mint kiderült, főnöke tudtával próbáltak kompromittáló adatokat szerezni politikai ellenfeleikről. Az ügyet a Washington Post két riportere robbantotta ki.)
Orbán Viktor bejelentette: olyan dokumentumok állnak rendelkezésükre, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy az előző kormány idején titkos, törvénysértő adatgyűjtés folyt a Fidesz vezetőiről. Ennek célja eredetileg az lett volna, hogy az akkor még ellenzékben lévő párt választási esélyeit csökkentsék, jelenlegi célja pedig a kormány lejáratása, rágalmazása.
Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke a Magyar Televízió Aktuális című műsorában még aznap este azt állította: „A törvénytelen adatgyűjtés dokumentumaiban ugyanazt a logikát lehet felfedezni, mint a Népszabadság úgynevezett Fidesz-cégekről szóló, nemrégiben megjelent cikkeiben.” Deutsch itt egy mondatot idézett az általa megismert dokumentumokból: „az elkészült információk alapját jelenthetik egy más irányú megközelítésnek (sajtó)”. Ez a gondolatmenet azt sejteti: a Népszabadság a Gansperger-Simicska-cégügyletek ötletét e „kútfőből” merítette.
Turi-Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese lapunk kérdésére elmondta, hogy ők a törvénytelen megfigyelés megtörténtét tényként kezelik, mivel azt a miniszterelnök jelentette ki, neki pedig nyilvánvalóan rendelkezésére állnak az ezt igazoló dokumentumok. A politikus nem érti az MSZP „érzékeny és erős” reagálását. Ha ugyanis nem érintettek az ügyben, akkor a részükről érdeksérelem nem történt, azt ugyanis senki nem állította, hogy ők rendelték meg az adatgyűjtést - mutat rá a képviselő. Turi-Kovács úgy véli, a pártokban van annyi józanság, hogy a parlament működését „más irányú sérelmek” nem fogják megzavarni. „Csupán retorikai viták várhatók, de ezek sem lesznek tartósak” - reméli a kisgazda politikus.
Az ellenzéki pártok viszont tiltakoztak a kijelentések ellen. Az MSZP Országos Elnöksége nyilatkozatában rámutatott: „példátlan, hogy a politikai célzatú gyanúsítgatás a legmagasabb kormányzati szintre emelkedett. A Fidesz alelnöke pedig ennél is tovább ment: nyíltan megrágalmazta az MSZP-t.” Az MSZP elfogadhatatlannak tartja, hogy a miniszterelnök homályos, bizonyítékokat nélkülöző állításokkal próbálja elterelni a figyelmet a Simicska-ügyről, egyben határozottan visszautasítja az MSZP-t ért vádakat. Kuncze Gábor, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője szerint ha a vádak beigazolódnak, akkor a vétkeseket jogilag felelősségre kell vonni, ha viszont nem, akkor a kormány politikai felelősségét kell felvetni a kérdés kapcsán. Kuncze Gábor kitért arra is, hogy határozott álláspontjuk szerint Simicska Lajos APEH-elnök volt cégeinek ügyét élesen el kell választani ettől az esettől.
Bauer Tamás SZDSZ-es parlamenti képviselő az ügy jelentősége kapcsán lapunknak kifejtette: lehetségesnek tartja, hogy a vita eredményeképpen egyre jobban elmérgesedik a kapcsolat az MSZP és a Fidesz között. A politikus szerint egy olyan belpolitikai hidegháború van kibontakozóban, amely korábban „a Kónya-dolgozattól a 94 márciusi ágyús kirúgásokig volt tapasztalható”.
(A Kónya-dolgozat üzenete az volt, hogy a politikai vezetés mellett a kultúra, a gazdaság és a sajtó kulcspozícióit is MDF-vezetés alá kell vonni. Az „ágyús kirúgások” a rádiós újságírók jelentős részének a Magyar Rádiótól való eltávolítását jelentik.)
A Heteknek egy befolyásos médiaszakértő elmondta: a kormánypártoknak a Simicska-ügy kapcsán képviselt médiapolitikája és Deutsch Tamás már idézett, Népszabadságot érintő vádjai azt mutatják, a jelenlegi hatalom háborút indított a baloldali sajtó ellen. Az újkori demokráciák története azt bizonyítja, hogy az ilyen harcokban a hatalom vagy totálisan felszámolja a sajtót, vagy alulmarad vele szemben. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint az is érdekes, hogy egyes információk milyen orgánumokhoz kerülnek ki. Mint említette: nyilvánvalóan elzárt információk megjelenése mögött - mint például, hogy melyik magáncég (Pinpoint Kft.) készítette a Fidesz-vezetőkről a megfigyeléseket - csak kiszivárogtatás állhat. Azaz tudatos „médiacsata” zajlik, amelyben egyes lapok - a remélt példányszám és a pozíció erősödése miatt - elfogadják a kiszivárogtatásokat.
Vita van a parlamenti pártok között arról is, hogy az ügyet az állandó bizottságok közé tartozó Nemzetbiztonsági Bizottság, vagy egy ad hoc jellegű vizsgálóbizottság tárgyalja-e. Az SZDSZ és az MSZP az előbbi, a kormánypártok az utóbbi megoldást támogatják. Szakértők szerint a kormányzó Fidesz részére három okból lenne előnyösebb vizsgálóbizottság felállítása. Egyrészt abban az elnöki funkciót - szemben a Keleti György szocialista politikus vezette nemzetbiztonsági bizottsággal - fideszes politikus láthatná el. Másrészt egy ilyen típusú bizottság felállítása hosszabb időt venne igénybe, amely a Fidesz számára szintén előnyösen növelhetné a probléma súlyosságát, s hónapokra adhatna témát a sajtónak. Harmadrészt a Fidesz az előző ciklusban is komolyan tudta növelni a népszerűségét vizsgálóbizottságok felállításával, miközben a konkrét ügyeket tényleges eredménnyel sohasem tudták lezárni. Igaz, ez utóbbinak az az oka, hogy szavazategyenlőség miatt - mivel a kormányzópárti és az ellenzéki politikusok egyenlő arányban vettek részt a bizottsági munkában - érdemi döntés nem született.
Szikinger István alkotmányjogász lapunk kérdésére kifejtette: attól, hogy valaki pártpolitikus, nem élvez mentességet a titkosszolgálati megfigyelések alól. Természetesen az ilyen megfigyeléshez valamilyen - a törvényben meghatározott fajtájú - gyanúnak fenn kell állnia. Tehát a dolgok nem úgy történhettek, ahogyan azt Orbán Viktor leírta. Az alkotmányjogász arra is rámutatott, hogy abban az esetben, ha a pártpolitikus egyben képviselő is - de csak ebben az esetben - a titkosszolgálatokat felügyelő miniszternek haladéktalanul tájékoztatnia kell a nemzetbiztonsági bizottságot.
Lapunk viszont úgy értesült: politikai körökben általában nincs kétség afelől, hogy valóban léteznek az Orbán által említett iratok. Abban azonban nem biztosak, hogy erről feltétlenül tudnia kellett Horn Gyula volt kormányfőnek, illetve Nikolits István volt titkosszolgálati miniszternek. Várhatóan az elkövetkezendő hetek politikai sakkjátszmája nyomán fog kiderülni a valós helyzet.