A brit kormány újabb kutatást indít az 1974 februárjában a Barents-tengeren a
norvég partok közelében elsüllyedt halászhajó roncsainak vizsgálatára. A csaknem
70 méter hosszú Gaul, amely korának egyik legnagyobb és legkorszerűbb hajója volt,
titokzatos körülmények között olyan hirtelen süllyedt el, hogy még vészjelzések
leadására sem volt ideje.
Csaknem negyedszázados csend után a nyomozás céljából tengerre bocsátott robot
tengeralattjáró távvezérelt merülőeszközök segítségével vizsgálja a mintegy
300 méter mélyen nyugvó hajóroncsot. Eddig hivatalosan a viharos tengert vagy a
véletlenül nyitva maradt fedélzeti csapóajtót okolták a hajó elsüllyedéséért,
ám felröppentek olyan hírek is, miszerint a Gaul vesztét egy szovjet hadihajó
torpedója okozta.
Egy televíziós riportműsorban megkérdezett néhány halászember szerint a Gaul
hajóskapitánya kémkedési akciókban vett részt. Ezt alátámasztani látszik az a
nyilatkozat is, melyet Sir Ray Halliday, a Haditengerészeti Hírszerzés igazgatója
tett, melyben beismerte, hogy a hidegháború idején a halászflotta burkoltan kapott
ilyen jellegű feladatokat. „Miután halászati útjaik során olyan vizekre kerültek
ezek a hajók, melyeken a szovjet hadiflotta hajói is közlekedtek, meg tudták figyelni
vonulási irányukat és sebességüket, s ezekről fényképeket is küldtek nekünk”
- mondta.