Vissza a tartalomjegyzékhez

MARIÁN BÉLA
Napilap-olvasási szokások

Bár a Postbank lapcsaládhoz tartozó napilapok nem a legnagyobb olvasottságúak, mégis - mint a Marketing Centrum által lapunknak készített tanulmányból látható - összesítve jelentős szegmensét jelentik a magyar médiapiacnak. A tanulmány a magyar újságolvasói szokások egyes sajátosságait elemzi többek között a politikai hovatartozás, pártpreferenciák szempontjából is.

A magyar lakosság 44 százaléka naponta olvas napilapokat, további 13 százalékuk hetente többször, 9 százalékuk hetente, 15 százalékuk pedig ennél ritkábban vesz a kezébe napilapot. Végül 19 százalék azok aránya, akik sohasem olvasnak újságot. A legolvasottabbak a helyi, megyei napilapok, az országos terjesztésű lapok közül pedig a Népszabadság (1. és 2. ábra). A napilap-olvasási gyakoriságokra vonatkozó válaszokat a könnyebb kezelhetőség érdekében 100 fokú skálára vetíthetjük a következő szabály szerint: naponta olvas:100 pont; hetente többször olvas: 50 pont; hetente olvas: 20 pont; ritkán olvas: 10 pont; sohasem olvas: 0 pont. Az 1. táblázatban szereplő indexértékek úgy is értelmezhetőek, mint annak a valószínűségei, hogy volt-e egy átlagos hétköznapon újság az adott társadalmi-demográfiai csoport tagjainak a kezében.
A diplomások és az érettségizettek azonos valószínűséggel olvasnak napilapot, ám az érettségizettek inkább a bulvárlapokat preferálják (a helyi lapok mellett), míg a diplomások a politikai lapokat. Különösen feltűnő ez a Magyar Hírlap és a Világgazdaság esetén, mely lapoknak szinte minden olvasója diplomás.
A politikai irányultság három napilap olvasottságában játszik szerepet. A Népszabadságot elsősorban az MSZP és az SZDSZ támogatói olvassák, míg a Magyar Nemzetet és a Napi Magyarországot a jobboldali pártok hívei.
Újságolvasási szokásaik alapján négy csoportba sorolhatóak az emberek. A legnépesebb csoport tagjai csak elvétve olvasnak napilapokat, és általában nincs kedvenc lapjuk. Ha mégis belenéznek egy újságba, akkor abba olvasnak bele, ami éppen a kezükbe került. A felnőtt lakosság 54 százaléka sorolható ebbe a csoportba. A második csoport tagjai vidéken élnek, és gyakorlatilag csak a helyi lapot olvassák. Ide a felnőtt népesség 24 százaléka sorolható be többé-kevésbé egyértelműen. A harmadik csoport tagjai is vidékiek, ám ők a helyi lap mellett országos lapokat is szoktak olvasni. Ez a lakosság 11 százalékára jellemző. Végül a felnőtt lakosság 11 százaléka csak országos napilapokat olvas, tipikusan a Népszabadságot (is). A legaktívabb újságolvasók a megyeszékhelyeken, illetve a megyei jogú városokban élő polgárok, míg a budapestiek olvasnak a legritkábban újságot.
A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának munkatársai 1998. június 5. és 9. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen, az ország 100 pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kis mértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.

1. táblázat

Napilap-olvasási szokások településtípus szerint

 

Elvétve olvas
napilapot

A helyi lapot
olvassa

Helyi és országos
lapot is

Csak országos
lapot olvas

Budapest 71 0 2 27
Megyeszékhely, megyei jogú város 35 35 23 7
20 000 lakos feletti város 55 19 15 11
5000-19 999 lakosú település 56 26 7 11
5000 lakos alatti település 53 31 11 5
Átlag 54 24 11 11