MUNKATÁRSUNKTÓL
Óriások születnek

A nyár az esküvők évszaka. Ez alól a világ legdinamikusabban növekvő piaca, a távközlés sem kivétel, ahol az elmúlt hetekben - mondhatni - „dinasztiális” házasságok köttettek a világ „elitcégei” között: Európa legnagyobb, teljesen magánkézben lévő, országos és nemzetközi távközlési szolgáltatója, a brit British Telecom (BT) és a legnagyobb nemzetközi forgalmat lebonyolító amerikai telefontársaság, az ATT július 27-én jelentette be frigyét. Egy nappal ezután két másik amerikai telefonos óriáscég, a Bell Atlantic (BEL) és a GTE tette közzé egybeolvadásra vonatkozó terveit.

A hetekben van folyamatban az amerikai WorldCom Inc. és az MCI Communications Corp. egyesülése. Az illetékes európai hatóságok és az amerikai szövetségi távközlési hatóság valószínűleg áldásukat adják a fúziókra. Az új brit-amerikai vegyes vállalat gyakorlatilag egy tető alá hozza a BT és az ATT külföldre irányuló forgalmát.
A közös cég elsősorban a világ 250 legnagyobb multinacionális vállalatának telefon- és adatforgalmi piacát célozza meg, míg a BEL és a GTE egyesülésével a világ egyik legnagyobb, több mint 10 millió előfizetővel rendelkező mobiltelefon-szolgáltatója jön létre. A közös vállalat erőssége mégis az adatkommunikáció lesz, nem beszélve arról, hogy az új óriáscég egyszerre a világ legnagyobb telefonkönyv-kiadójává vált.
A fenti fejlemények az utóbbi évekre oly jellemző járműipari, energiaipari, pénzügyi és számítástechnikai fúziók sorozatába illeszkednek. Amenynyiben a monopóliumellenes szervek nem lépnek közbe, könnyen elképzelhető, hogy pár év múlva iparáganként 4 vagy 5, emberek százezreit foglalkoztató multinacionális óriáscég fog osztozni a világpiacon, akik körül kisebb szatelitcégek ezrei versenyeznek majd beszállítóként a megrendelésekért.
A telekommunikáció ezen szektorok közül is kiemelkedik robbanásszerű növekedési rátájával, hiszen a már-már közhellyé váló, de a versenyképesség és a piaci pozíciók megőrzéséhez nélkülözhetetlen globalizáció infrastruktúráját teremti meg. Azaz telefonos, faxos és számítógépes adatátviteli csatornákat és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt vállalatok és egyéni előfizetők milliói számára.
Az előző századforduló vasútépítési lázához és annak hatásaihoz csak kevéssé mérhető az ezredforduló távközlési boomja. Manapság egy üvegszálas kábellel eddig elszigetelt országrészeket, emberek százezreit lehet bekapcsolni a modern világba egyik pillanatról a másikra. Az üzleti életben (és sajnos a magánéletben is) egyre kevésbé számít az egyén földrajzi pozíciója, a lényeg sokkal inkább az, hogy elérhető legyen, és akadály nélkül tudjon másokkal kommunikálni. A folyamat öngerjesztő, hiszen ahhoz, hogy egy cég tartósan növekedjen, egyre több és egyre nagyobb kapacitású telefon- és adatvonalra van szüksége. A legtöbb cég ezzel jelentős utazási költségeket takarít meg.
A létszámbeli és térbeli terjeszkedés viszont a kommunikációs szükségletek növekedésével jár, ami újabb kommunikációs keresletet gerjeszt. A keresletet tovább növeli felgyorsult és összeszűkült világunkban élő polgártársaink privát információ- és kommunikációéhsége is, akik munkahelyeiken könnyen hozzászoknak az internet és a mobiltelefon nyújtotta előnyökhöz, majd azokat a magánéletükben is egyre kevésbé érzik nélkülözhetőnek.
Érdekes jelenség, hogy míg a fejlett országok telekommunikációs piacán a kényszerű liberalizáció után a közönyös hatóságok jóváhagyásával erőteljes spontán koncentráció figyelhető meg, addig hazánkban a privatizáció lezárultával még a monopóliumok lebontása van napirenden. Ez nem zavarja a világpiac meghatározó szereplőit abbéli szándékukban, hogy a magyar piacon is jelen legyenek.
A modern magyar telekommunikáció piaci alapú fejlődése gyakorlatilag a rendszerváltással egyidejűleg 1989-ben indult, amikor a kormány három részre osztotta az addig a távközlésben, a műsorszórásban és a postai szolgáltatásokban egyaránt teljhatalmat élvező Magyar Postát. Így jött létre a telefonszolgáltató Matáv Rt., a műsorszóró Antenna Hungária Rt. és a Magyar Posta Rt. A több szakaszban lezajlott Matáv-privatizáció után a nemzeti távközlési szolgáltató ma többségi (60 százalékban) amerikai-német (Ameritech - Deutsche Telecom) tulajdonban van, és eddig ez az egyetlen magyar vállalat, amelynek részvényeit bevezették a New York-i Értéktőzsdére.
Az 1992-es Távközlési Törvény értelmében a Matáv-nak 2001. december 31-ig kizárólagos joga van nemzetközi és távhívások lebonyolítására. Egy évvel ezelőtt alakult meg azonban a Matáv leendő versenytársa, a PanTel, melynek tulajdonosai között a magyar MÁV, a MOL és a KFKI mellett nem meglepő, hogy olyan neveket találunk, mint a svéd Telia vagy a fent említett amerikai ATT óriáscég. Az elkövetkezendő két és fél év mind a Matáv, mind kihívója, a PanTel számára a felkészülés ideje lesz, hogy azután elváljon, melyiküket választja majd több kommunikációéhes cég és egyéni magyar előfizető.