Miközben MSZP-s és SZDSZ-s parlamenti képviselők országgyűlési
vizsgálóbizottság felállítását szeretnék elérni, a hét elején kirobbant
Gansperger-Si-micska cégügyben a Fővárosi Főügyészség megkezdte a Fideszhez
közel álló gazdasági társaságok cégbírósági iratainak tanulmányozását. A
Népszabadságban megjelentek nyomán a Főügyészség törvényességi szempontból
vizsgálja a mindenki számára hozzáférhető, nyilvános cégiratokat.
A hét elején kirobbant botrány központi alakjai Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. új
elnök-vezérigazgatója, illetve az APEH elnökjelöltje, Simicska Lajos. Utóbbi
korábban a Fidesz gazdasági igazgatójaként tevékenykedett és döntő szerepe volt az
1993-as Fidesz-MDF székházbotrányban. Rajtuk kívül több más, a Fideszhez közel
álló személy neve is szóba került: Kövér Szilárd, aki a nemzetbiztonságért
felelős tárca nélküli miniszter testvére, Tóth Béla, korábban a Fidesznek is
dolgozó reklámvállalkozó és más fideszes politikusok közeli hozzátartozói.
A Népszabadság állításai és dokumentumai szerint a fent említett személyek olyan
cégek tulajdonosai voltak, amelyeket lopott útlevéllel a horvát Josip Tot neve alatt
alapítottak. Az így létrejött cégek szerves részét képezték a Fidesz
holdudvarába tartozó, a kilencvenes évek derekára igen terebélyessé vált
vállalatbirodalomnak. 1995 körül több ilyen cégből a korábbi tulajdonosok
„kezdtek kihátrálni”. Ennek oka elemzők szerint az, hogy Simicskáéknak Kollár K.
Attilával, az MDF akkori gazdasági igazgatójával együtt a B-Reklám Kft.-n
keresztül sikerült megszerezniük a média jelentős részét képező Mahir
cégcsoportot - így a régebbi cégérdekeltségek elvesztették a jelentőségüket.
Az ügyre reagálva Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnöke kedden a televízió Napkelte
című reggeli műsorában kijelentette, hogy se feleségének, se neki nincs köze
ezekhez a cégekhez. A felesége már 1995-ben vagy 1996-ban kilépett a hamis
személyazonossággal jegyzett, A-reklám nevű cégből, míg az 1997-es év előtt az ő
érdekeltsége is megszűnt” - jelentette ki Gansperger. Az ÁPV Rt. elnöke a
továbbiakban megjegyezte: a napilap írására jellemző, hogy pontosan az nem jelent
meg, hogy ezekből a cégekből ő és felesége még a hamisítás előtt kiszállt.
„Ezek az események ahhoz az időszakhoz kötődnek, amikor mi már nem voltunk
érdekeltek ezekben a cégekben” - jelentette ki a politikus.
Borókai Gábor, a kormány szóvivője a szokásos csütörtöki kormánytájékoztatón
elmondta: a kabinet nem kíván az üggyel foglalkozni, mivel abban állami pénzek nem
szerepelnek. Az ügyhöz kapcsolódó további hír az is, hogy a Népszabadság
időközben újabb információkkal állt elő, amelyek Gansperger Gyula állításait
határozottan cáfolni látszanak.
A magyarországi politikai közéletben gyakran fordultak elő képviselők és
pártok gazdasági tevékenységével kapcsolatos botrányok. Például Palotás János
vállalkozó és politikus 1991-ben megvásárolta a Pharmatrade Kereskedőház Kft.-t
az Állami Vagyonügynökségtől (ÁVÜ) 824 millió forintért. A vételárból csak 10
milliót fizetett készpénzzel, a többit E-hitelből és Postabank-kölcsönből
fedezte. Ekkor Palotás a Postabanknál még felügyelőbizottsági tag volt. Később 1,2
milliárd forintért adta el cége irodaházát a Postabanknak. Palotást
okirat-hamisítással és adócsalással vádolták, de felmentették a vádak alól.
Nagyobb port kavart, mikor az MDF és a Fidesz a számukra juttatott ingatlanokat
értékesítette. Később kiderült, hogy a jogosnál jóval nagyobb székházak
kerültek birtokukba, melyek eladásával kétmilliárd forint pluszbevételhez jutottak.
Ennél az ügyletnél tűnt fel először Simicska Lajos neve.
Horn alatt számtalanszor írtak úgynevezett MSZP-s vállalkozói körökről. A tagozat
1993 szeptemberében jött létre Hujber Ottó vállalkozó vezetésével, aki egyébként
adományokat is gyűjtött az MSZP-nek. Mindaddig, amíg az úgynevezett olajgate-botrány
kapcsán kiderült, hogy az akkori ipari miniszter jóvoltából „a magyar
vállalkozókat” éppen Hujber képviseli egy olyan kormánybizottságban, ahol az ő
magáncégeit is érintő döntések születnek. Más ügyek kapcsán szocialista
képviselők neveiről írtak „érdekes” kontextusban. A legnagyobb politikai
veszteséget viszont a Tocsik-ügy hozta. Az ÁPV Rt. egy az önkormányzatokkal
kapcsolatos jogvitában megbízta Tocsik Mártát, hogy az önkormányzatok által
követelt összeget lealkudja. Mindezt 10 százalékos sikerdíj ellenében. A több mint
800 millió forintos jutalék jelentős része viszont nem a jogásznőnél maradt, hanem
különböző cégekhez vándorolt - melyek vezetésében vagy
felügyelőbizottságában az akkori kormánypárt egyes politikusai is részt vettek. Az
ügyben bírósági eljárás zajlik.