HORVÁTH MARGIT
Bonyodalmas kárpótlás

Ötvenkét évvel a második világháború befejezése után a magyar állam megkövette a roma holocaustot elszenvedőket és egyben kárpótlásban kívánta részesíteni a túlélőket, illetve az elhunytak hozzátartozóit. Egy tavaly hozott törvény (az 1997/XXIX-es) lehetőséget biztosít azoknak is, akiket annak idején bírói ítélet nélkül hurcoltak el: ezek közé tartozik a roma holocaust áldozatainak a többsége.

A törvény a kihirdetéstől számítva négy hónapot adott a kárpótlási igények leadására, a határidő jogvesztő. Időközben megszűnt az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Azoknak is várniuk kell azonban a kárpótlásra, akik időben beadták a kárpótlási kérelmüket: egy új törvényre kell várniuk, amely a beérkezett igények számától függően arról rendelkezik majd, hogy pontosan mekkora legyen a kárpótlás összege. Az egyéni kárpótlás mellett még kevesebbet lehet tudni a romák kollektív kárpótlásáról. Ötvenhárom évvel a második világháború után egyre kevesebb a túlélő és a hozzátartozó. A kárpótolható roma áldozatok köre még gyorsabban szűkül: a romák várható életkora ma Magyarországon tíz évvel rövidebb, mint a nem romáké.
Történészek szerint a második világháború alatt mintegy félmillió európai roma pusztult el a koncentrációs- és munkatáborokban, vagy a falu szélén sietve kiásatott tömegsírokba lőve. A holocaust magyarországi cigány áldozatainak számával kapcsolatban eltérőek a vélemények: egyes kutatók öt-, mások ötvenezerre teszik az elpusztult romák számát. A nagy számban megsemmisült iratok mellett az is megnehezíti a pontos becsléseket, hogy a romák deportálásával kapcsolatban országos érvényű rendeletek csak a nyilas érában születtek, és a helyi közigazgatás ellenállása miatt több helyen nem is hajtották végre ezeket. A rendeletek homályos megfogalmazásai azonban arra is lehetőséget adtak, hogy bizonyos településeken a helyi hivatalok - a törvény saját belátásuk szerinti értelmezésével - tömegesen szabaduljanak meg a cigányoktól.
A roma holocaust - ahogy a romák mondják: Porrajmos - áldozatainak és hozzátartozóiknak kárpótlását lehetővé tevő törvény tavalyi kihirdetése után mintegy 214 ezer kárpótlási kérelem érkezett az azóta megszűnt Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz és annak megyei irodáihoz. Természetesen nem tudni, hogy ebből mennyi a „roma kérelem”, hisz ilyen regisztrációt sehol sem folytattak. „A bizonyító meghallgatások során a hivatal a romák esetében elfogadja házastársnak azokat a személyeket is, akik hivatalosan nem, csak roma szokások szerint kötöttek házasságot” - mondja Szőke Rozália, a hivatal jogutódjaként működő Központi Kárrendezési Iroda sajtótitkára.
A Központi Kárrendezési Iroda heti két-háromezer beadványt dolgoz fel tizenkét megyei irodájában. A feldolgozás úgynevezett „családegyesítéssel” kezdődik: tisztázzák, hogy egy elhunyt után hány hozzátartozó jelentett be kárrendezési igényt. A családegyesítés után dől el, hogy ki mekkora összegű kárpótlást kap, mert egy - egyelőre meg nem határozott - egységes összeget osztanak majd el az igénylők között. Szőke Rozália szerint a feszített tempó ellenére is csak jövő év márciusára fejeződik be a túlélők, és ennél is tovább tart majd az elhunytak hozzátartozóinak kárpótlása. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy az Országgyűlésnek a kormány előterjesztése alapján újabb törvényben kell szabályoznia az életvesztésért adható kárpótlás összegét. Az eredeti törvényt módosítva az előző parlament ez év februárjában úgy határozott: későbbi határidővel, ez év októberéig kell az előterjesztést megtennie. Blankó Erika, az igazságügyi tárca főosztályvezetője szerint amennyiben októberben a kormány beterjeszti a törvényjavaslatot, akkor 1999 második felében elindulhat az elhunyt áldozatok egyre fogyó hozzátartozóinak kárpótlása.
Egy korábbi kárpótlási törvény értelmében a fogoly-, vagy deportáló táborokban raboskodók nyugdíj, kárpótlási jegy, vagy készpénz formájában már kaphattak kárpótlást. Aki nyugdíjban kérte a kárpótlást, esetenként havi ötszáz forinttal kap nagyobb nyugdíjat.
A romák esetében nemcsak az egyéni, de a kollektív kárpótlás kilátásai is meglehetősen homályosak. Tavaly svájci bankok mintegy négymilliárd forint értékű kollektív kárpótlásban részesítették a Zsidó Világszövetséget. Esély volt rá, hogy a Zsidó Világszövetség ennek az összegnek 12 százalékát - 480 millió forintot - a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnak utaljon át a cigány áldozatok kollektív kárpótlására. A pénz azóta sem érkezett meg a közalapítványhoz. Egyes, a tárgyalásokon részt vevő politikusok szerint azért nem, mert több állami intézmény és roma civil szervezet is szerette volna megszerezni a pénzt, de nem tudtak dűlőre jutni a jogosultság tekintetében, ezért a Zsidók Világszövetsége sem tudta, kinek utalni a csaknem félmilliárdos összeget.
Ez év tavaszán Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke és Bársony János, a Roma Polgárjogi Alapítvány szakértője zsidó szervezetek képviselőivel együtt tárgyalásokat folytattak a magyarországi német nagykövetséggel a holocaust elszenvedői és túlélői kárpótlásáról. A tárgyalásokon a cigány szervezetek képviselői azt kérték, hogy a romák kapjanak egyéni, és egy mintegy 2-300 millió forintos kollektív kárpótlást a német államtól. Ez utóbbiból egy cigány múzeum, vagy kulturális centrum épületét szerették volna megvásárolni. Az egyéni kárpótlást a német törvényekben szabályozott módon kérték a német kormánytól. Ez a romákra nézve azt jelenti, minden olyan cigány ember, aki 1944 októbere után cigánytelepen, vagy valamilyen gettóban lakott - ezekre érvényes volt a kijárási tilalom - részesedjen egyéni kárpótlásban. A 65 évnél fiatalabbak kárpótlást kaphatnak, ha a rossz lakhatási körülményeikből származó egészségkárosodás miatt leszázalékolták őket. A 65 évnél idősebb cigány embereknek ezt bizonyítaniuk sem kell.
A német kormány a napokban válaszolt a cigány szervezetek felvetésére: a kollektív kárpótlás lehetőségét elutasította, míg az egyénit megvalósíthatónak látja. Ezért a roma szervezetek most tárgyalásokat folytatnak a német nagykövetséggel, a magyar Belügyminisztériummal, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a Vöröskereszttel, hogy minél szélesebb körhöz jussanak el a kárpótlásról szóló információk. (Roma Sajtóközpont)