RÁCZKI ZSUZSANNA
Bujdosók tartománya

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg juniki központja elleni szerb támadás ugyanolyan tragédiába fulladhat, mint ami a boszniai háború alatt történt - figyelmeztet a Helsinki Emberi Jogi Bizottság. A földig rombolt falvak esete hasonlóvá válhat Srebrenicáéhoz, ahol a boszniai háborúban több ezer embert végeztek ki és temettek jeltelen tömeg-sírokba a szerb csapatok.

Szántóföldön keresztül menekülő koszovói gyerekek. Bizonytalan visszaút Fotó: MTI

Koszovóban általános az ezrével menekülők konvojának szomorú látványa, akik a köves földutakon gyalogosan, szekereken, traktorokon vagy autókon futnak a szerb csapatok kegyetlenkedései elől. A koszovói harcok márciusi kirobbanása óta már 180 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat, s minimálisra tehető azoknak a száma, akik visszatértek falvaikba. A koszovóiak többsége a tartomány területén maradt, míg 25 ezren Montenegróban, tízezren pedig Albániában kerestek menedéket. A menekültek többsége az erdőkkel borított hegységekbe húzódott, ahol sem víz, sem menedék, sem étel nem áll rendelkezésükre.
A menekültek általában ugyanazt a történetet mesélték el: a szerbek válogatás nélkül tüzelték a falvakat, a megrémült polgárok összegyűjtötték családtagjaikat és mentették az életüket, minden tulajdonukat hátrahagyva.
A szerb csapatok aztán bevonultak a falvakba, kifosztották azokat, majd benzinnel locsolták le a házakat és egész falvakat lobbantottak lángra.
A taktika azokra az etnikai tisztogatásokra emlékeztet, amelyek Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban történtek. A Die Presse című osztrák lap jelentése szerint Koszovóban több száz polgári áldozat holttestét rejtő tömegsírt fedeztek fel. Szemtanúk állítása szerint az eltemetett emberek közül mintegy négyszázharmincan gyerekek voltak. Egy másik közeli tömegsírban ezer holttestet gyanítanak. Szemtanúk szerint az áldozatok albán lakosok, akiket a Koszovói Felszabadítási Hadsereggel (UCK) vívott harcok után szerb egységek öltek meg. A sírok alig 300 méterre vannak a városhatártól, szőlőhegyek között, egy volt szemétlerakó-telepen.
Orahovac eleste után a helyszínen járt látogatóknak feltűnt, hogy a helység teljesen néptelen. A városban maradt lakosok beszámolója szerint a július közepi harcokban mintegy ezer polgári lakost öltek meg. Az összecsapások idején a szerb támadók élő pajzsként albán polgári lakosokat tereltek maguk előtt - állítják a szemtanúk. Később a szerbek házról házra jártak, kifosztották az ott élőket, és helyenként vérfürdőt rendeztek, családokat irtottak ki - mondták nem albán nemzetiségű lakosok, akik még mindig a történtek okozta sokk hatása alatt állnak. Skelzen Maliqi emberi jogi szakértő szerint a szerb csapatok támadása nem az utakat ellenőrzésük alatt tartó UCK-gerillák ellen irányult, hanem a civil lakosság kiűzését célozta.
A városból 20-25 ezer albán menekült el a szerbek elől Malisevóba, amit a szerbek később szintén megtámadtak. A legtöbb menekült most erdőkben él. Malisevóban az éhes kutyákon és a károgó varjakon kívül egyedül egy 83 éves albán férfi maradt, aki az ott járt riportereknek elmesélte, hogy mindenki „elmenekült az erdőbe”, amikor hallották a robbanásokat.
Ha nem ér véget az erőszak Koszovóban záros határidőn belül, a tartomány nem lesz képes élelmiszert termelni, s egy esetleges koszovói éhínség az egész Balkánt robbanással fenyegeti - figyelmeztetett Robert Haser, az ENSZ élelmezési világprogramjának kelet-európai felelőse. Haser arra hívta fel a figyelmet, hogy ma hivatalosan 130 ezer olyan polgári menekültet tartanak számon Koszovóban, akinek semmije nincs, se otthona, se élelme. „Senki sem tudja, hogy valójában hányan lehetnek. A valós szám ennek a duplája, sőt háromszorosa is lehet. Idén télen éhezni fognak, és emiatt mindenre képesek lesznek” - mondta. Hozzátette: „Ha a válság két héten belül megoldódik, az emberek visszatérhetnek otthonaikba, és elvégezhetik az őszi vetést. A végső határidő szeptember 20., később Koszovó már nem lesz képes jövő nyárra élelmiszert termelni.” A tartomány még normális körülmények között is a helyi szükségletnél kevesebb élelmiszert termelt. Koszovónak békeidőben mintegy kétmillió lakosa van, s ennek több mint fele tizenöt éven aluli gyermek.