SZIKORA MÁRTON
Bűnbánatot tart Clinton

Vészesen fogynak a napok: közeledik augusztus 17-e, amikor Bill Clinton amerikai elnöknek eskü alatt kell válaszolnia a vizsgálatot vezető ügyész, Kenneth Starr kérdéseire Monica Lewinskyvel való kapcsolatáról. Ezen a napon már nem lesznek kiskapuk, további halogatásra való lehetőség: Clintonnak számot kell adnia mindarról, ami történt, vagy éppenséggel nem történt. Augusztus 17-én ki fog derülni, hogy az Egyesült Államok elnöke valóban ártatlan, vagy ellenkezőleg: a történet további kínos részleteket is tartalmaz. Lewinsky ezen a héten tette meg vallomását, Clintonnak azonban ennek ismerete nélkül kell majd válaszolnia a kérdésekre.

Kenneth Starr és családja. Kérdezhet Fotó: MTI

A közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak nagy része azt gondolja: Clinton hazudott Monicával való afférjával kapcsolatban. Ugyanakkor a többség hajlandó lenne megbocsátani, ha Clinton kimagyarázza magát. A megkérdezettek 69 százaléka úgy gondolja: Kenneth Starr ügyész véget kell, hogy vessen a további vizsgálatoknak abban az esetben, ha Clinton bocsánatot kér. Az amerikaiak többsége maga is egyre kínosabban éli meg az elnöke körüli viharokat, és szeretne megszabadulni a több hónapos kolonctól.
Az események most felgyorsultak. Az amerikai elnök állítólagos törvénysértéseit vizsgáló Kenneth Starr független ügyésznek sikerült rábírnia mindkét felet, Monica Lewinskyt és Clinton elnököt, hogy eskü alatt tanúskodjanak feltételezett kapcsolatukról. Lewinsky azt követően egyezett bele a vallomásba, miután Starr megadta neki a kívánt teljes büntetőjogi mentességet. Úgy tűnik, hogy az augusztus 17-i elnöki nyilatkozattal egy fejezet lezárul majd a notórius botrányban. Az amerikaiak ennek csak örülnének, hiszen Starr ügyész eddig már 40 millió dollárt költött az ügy felgöngyölítésére - az adófizetők pénzéből.
Nem kizárt, hogy Clinton vallomásában szakítani fog eddigi tagadó álláspontjával, annál is inkább, mert kínos tárgyi bizonyítékok is feltüntek: például egy kék színű estélyi ruha, amely kettejük feltételezett szexuális kapcsolatáról tanúskodhat. A ruhadarab laboratóriumi vizsgálatának eredményeit egyelőre hétpecsétes titokként őrzik az FBI washingtoni laboratóriumban. Az azonban még a jogszakértők előtt sem tisztázott, hogy az Egyesült Államok elnöke kötelezhető-e egy olyan DNS vizsgálatra, amire az amerikai törvények szerint egyedül a rabok és a bűncselekményekkel gyanúsítottak kötelezhetők.

„Valld be, és megmenekülsz!”

Ezt tanácsolta az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb konzervatív republikánus politikusa Clintonnak. Orrin Hatch szenátor szerint még ha az elnök történetesen eskü alatt hazudott volna is, most sokat javíthatna helyzetén, ha a megfelelő formában egy beismerő vallomást tenne.
Az Igazságügyi Bizottságot vezető Hatch kijelentette, hogy amennyiben az elnök beismeri, hogy tényleg „valamit rosszul csinált”, és nem lesz bizonyíték arra, hogy valakit is hamis tanúzásra bírt, akkor ő minden tőle telhető támogatást megad az elnöknek egy bizalmatlansági szavazás esetén. Hillary Clinton és az elnök egyik ügyvédje, David Kendall szerint ugyanakkor az elnöknek ragaszkodnia kell eddig képviselt álláspontjához, hogy nem volt semmiféle szexuális kapcsolata az ex-gyakornok Monica Lewinskyvel.
A Fehér Házban még most is úgy gondolják, hogy Clinton elnöknek ragaszkodnia kell eredeti állításaihoz, még akkor is, ha az nem felel meg a valóságnak. Az eddigi hivatalos verziót támogatók tábora annak a félelmének adott hangot, hogy bármilyen beismerő vallomás, akárcsak egy „helytelen döntésnek” az elismerése is olyan politikai vihart okozna, amely jelentősen gyengítené az elnök pozícióját.
Ezek az érvek Clintonnál is nyitott fülekre találnak, aki joggal érezheti, hogy az Egyesült Államok történelmében nem volt még egy olyan elnök, aki ellen ekkora hajtóvadászat indult volna. Miért is kellene jó napot szerezni Kenneth Starrnak, aki az elnök megválasztása napjától kezdve azon buzgólkodik, hogy őt sarokba szorítsa? „Tagadj, tagadj és tagadj” - állítólag erre kérte meg az elnök korábban Lewinskyt is.
A kérdés jogos: miért kellett ennyit várni az elnök vallomására? Clinton elnök tisztában van azzal, hogy Starr bűnügyi vizsgálata sokkal súlyosabb dolog, mint a Paula Jones polgári perben tett tanúvallomása. Még ha félrevezető volt is a vallomása, vagy, tegyük föl, hazudott, amennyiben később tisztázza magát, bízhat abban, hogy képes lesz majd ellenőrzése alatt tartani a helyzetet. Még talán némi támogatást is kaphatna a társadalmtól, amiért végül is bűnbánatra jutott, és bevallotta az igazat. Sőt ebben az esetben a képviselőház sem törődne többet az üggyel. Az amerikaiak - ahogy azt Hatch szenátor is mondta - hajlandóak megbocsátani.
Egy beismerő vallomásnak csak egyetlen alternatívája létezik: Lewinsky eskü alatt vallja, volt szexuális kapcsolata az elnökkel, mindezeket megerősíti egész eddig az anyjánál őrzött tárgyi bizonyítékokkal, Clinton elnök azonban a bizonyítékok fényében is kitart az eset tagadása mellett. Ebben az esetben a képviselőháznak nem sok más lehetősége lenne, mint további kihallgatások útján eldönteni, az elnök nem vétkes-e hamis tanúzásra való felbujtás tettében, amelyet a Starr-vizsgálat során követett el - ez pedig az alkotmány értelmében főbenjáró bűnnek számít. Olyan csata lenne ez számára, amit akkor is elvesztene, ha történetesen megnyerné, amire egyébként nem sok esélye van. Ezenkívül az elhúzódó bírói procedúra nemcsak az elnök további hivatali idejét pecsételné meg, hanem a Demokrata Párt sorsát, illetve a következő demokrata elnökjelölt, Al Gore választási esélyeit is. Ezen felül, amennyiben bebizonyosodik, hogy az elnök hazudott Starrnak, minden bizonnyal egy, az elnök elleni bizalmatlansági szavazás lenne a következő lépés.

Starr új taktikája

Az ügyész tisztában volt azzal, hogy ha Lewinskyt sikerül rávenni a tanúskodásra, akkor Clinton esetében is sikerrel fog járni. Ötvenöt napon keresztül mentek a titkos telefonbeszélgetések és a még titkosabb találkozások, míg sikerült Lewinsky ügyvédeit tárgyalóasztalhoz ültetni. Még nehezebb volt Monicát rávenni, hogy New Yorkba látogasson, aki fél évvel ezelőtti virginiai találkozásuk óta szinte semmi együttműködési készséget nem tanúsított Starr felé. Starr és kopói erre az időre elhagyták New Yorkot, így Lewinsky egy új, számára szimpatikusabb csapatnak mondhatta el töredelmesen a részleteket. Plato Chaceris, Lewinsky ügyvédje szerint az öt órán keresztül tartó beszélgetés azzal zárult, hogy sikerült meggyőzni őket: Monica beszámolója hiteles. A hölgy megkapta a bírói védelmet maga és anyja számára, és negyvennyolc órán belül Starr kezében voltak azok az eszközök, amivel Clintont rábírhatta az esküdtszék előtti vallomásra.
A vizsgálat tempóját hosszú ideig a Fehér Ház diktálta. Júliusban viszont Starr már nem várhatott tovább. Megpróbálta összegyűjteni a még elérhető néhány tanút, és elhatározta, megtöri a csendet. Ekkorra jutott odáig az ügyész, hogy négy év kutatómunkáját összegezve megtegye a legkomolyabb, alkotmányos szempontból legkockázatosabb lépését: beidézzen bíróság elé egy hivatalban levő amerikai elnököt.

Az a jó hír, ha nincs hír

Bár nem sok hely maradt a manőverezésre, Clinton védőügyvédjei még megpróbálkoztak az ügyészi idézés határidejének egy későbbi időpontra helyezésével. Norma Holloway Johnson bíró elutasította az ügyvédek kérelmét, mondván, ha Clinton el tud menni vakációzni, akkor a vádesküdtszék elé is be tud jönni tanúskodni.
Végül az elnök ügyvédje, David Kendall felállt a kamerák elé, és bejelentette: Clinton elnök augusztus 17-én a Fehér Házból egy zárt rendszerű televíziós kapcsolaton keresztül fog válaszolni Starr ügyész kérdéseire ügyvédei jelenlétében. Ezzel már Starr is beérte, és rögtön visszavonta az idézést, megkímélve az elnököt bizonyos kötelező alkotmányos procedúráktól.
Sokan próbáják a lehetséges forgatókönyveket előrevetíteni. Egy megfelelően csomagolt beismerő vallomás például a Time magazin szerint valahogy így szólna: „Bocsánatot kérek, amiért hazudtam. Tulajdonképpen feleségem és lányom magánéletét próbáltam védelmezni; egy olyan területet, amelyet az emberek mindig bizalmasan kezelnek. Először azért zárkóztam el a kérdések megválaszolásától, mert úgy éreztem, az egésznek alapjául szolgáló kereset megtévesztő. Megalázó dolog ezt bevallani, és ez már magában is felér egy büntetéssel. Szeretném azt tenni, amiért Önök megválasztottak, szeretnék a továbbiakban is jó munkát végezni.”
Mindenesetre az elnök augusztus 17-i bírósági vallomása valamilyen irányban befolyásolni fogja a nyilvánosságot, s ez befolyásolhatja a kongresszusi véleményt; ez pedig hatással lehet az elnök ellen esetleg benyújtandó bizalmatlasági szavazásra és Starr saját számításaira is. Ha létezik olyan elnök, akinek megvannak a kommunikációs képességei ahhoz, hogy még egy ilyen helyzetből is kimagyarázza magát, akkor az Bill Clinton. Ehhez azonban neki és nejének minden erejét össze kell szednie, hogy Ken Starr ügyész iránt érzett mély megvetésüket félretéve megbocsátásért könyörögjenek.