Vissza a tartalomjegyzékhez

KADÉT ERNŐ
Kirekesztő hirdetés

A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa ajánlással fordult Dávid Ibolya igazságügyminiszterhez azt kérve, hogy a tárca vizsgálja meg olyan jogszabályok megalkotásának lehetőségét, amelyek a jövőben a munkahelyeken emberek hátrányos megkülönböztetésével szemben lépnének fel. Kaltenbach Jenő intézkedést vár a Fővárosi Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségtől is. A vizsgálat és az annak kapcsán született ajánlás egy, az Expresszben megjelent hirdetés kapcsán indult, amelyben a feladó fehérbőrű munkaerőt keresett.

Bár a munkatársak felvétele és elbocsátása során alkalmazott hátrányos megkülönböztetést az alkotmány és más törvények is szigorúan tiltják, a legtöbb esetben ezek az ügyek következmény nélkül maradnak. Elôfordul, hogy egy cég már a hirdetésben kizárja bizonyos csoportok - legtöbbször a nôk, és a cigányok - jelentkezését. Az említett hirdetést feladó Bodnár Gábor építési vállalkozó elismerte, hogy a romákat akarta a kikötéssel távol tartani, és úgy vélekedett: a hirdetés nem sért másokat. Bodnár azzal indokolta döntését: munkásai nem hajlandóak romákkal együtt dolgozni, és kuncsaftjai sem állnak szóba vele, ha cigányokkal jelenik meg.
Az Expressz szerkesztősége a hirdetések tartalmát rendszeresen ellenőrzi abból a célból, hogy az sért-e valamilyen jogszabályt. Negatív jelzőkkel illetett megkülönböztetés náluk kizárt. A fehér bőrű jelzőt azért fogadták el, mivel ez véleményük szerint nem negatív megkülönböztetés, viszont ha a hirdetésben az állt volna, hogy barna bőrűeket nem vesznek fel, ez jogsértő lenne, és nem közölnék - mondta az Expressz munkatársa, Levotta Katalin.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa tavalyi beszámolójában külön foglalkozott a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével a munkaerőpiacon. Az ombudsman hivatala a közelmúltban egy Pest megyére kiterjedő vizsgálatot indított el. Kaltenbach Jenő szerint az inkriminált hirdetés megsértette az Alkotmányt, a nemzeti és etnikai jogokat és a Munka Törvénykönyvét. Az igazságügyi tárcának és a felügyelőségnek harminc napon belül kell tájékoztatást adnia az ajánlásban kért intézkedésekről. Kisebbségekkel kapcsolatos munkahelyi diszkrimináció miatt indult perre Magyarországon eddig nem volt példa. (Roma Sajtóközpont)