Vissza a tartalomjegyzékhez

PETRŐCZ KATALIN
Anyatej csak egy van

Mit kívánnak leginkább a leendő anyukák? Tudjuk, hogy vannak köztük nagyon kívánósak, a Magyar Védőnők Egyesületének kérdőíve azonban csak három kívánság megfogalmazására adott lehetőséget várandós mamák számára. Az eredmény: a fontossági sorrend első helyén az egészséges baba áll, második a gyermeknevelés támogatásának emelésével kapcsolatos óhaj, a harmadik legfontosabbnak pedig a korszerűbb, jobb egészségügyi ellátás kívánalma fogalmazódott meg.
Ezekkel az igényekkel tökéletesen egybecsengenek azoknak a szervezeteknek a törekvései, amelyek az Anyatej Világnap (augusztus elseje) alkalmából tartott sajtótájékoztatón megjelentek. A tájékoztatón fontos helyet kapott a szemlélet megváltoztatásának szükségessége: az egyén felelősségének hangsúlyozása az állami gondoskodás elvárása helyett. Egészséges babák születésében a legnagyobb szerep a szülőké, nem hagyhat fel helyettük senki a dohányzással, a gyermek ellátásához szükséges felelősségérzetet és önbizalmat sem várhatják állami apparátustól, és amiről a tájékoztató valójában szólt, a szoptatáshoz is elsősorban a felelősségérzet és az önbizalom adja az alapot. A Magyar Védőnők Egyesülete, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, valamint olyan, a szoptatást támogató civil szervezetek, mint a „Szoptatásért” Magyar Egyesület, a Mérce Egyesület és a La Leche Liga egy egészséges eljövendő nemzedék felnövekvésének feltételeként egybehangzóan a szoptatás és az anyatej fontosságát fogalmazzák meg.
A felsorolt szervezetek a jobb egészségügyért végzett tevékenységük egyik lépéseként kidolgozták a kórházakkal való együttműködés alapelveit. A szoptatás segítése érdekében az UNICEF 1992-ben egy tízpontos feltételrendszer bevezetését kezdeményezte a kórházak minősítésében. Azóta ennek teljesítésétől függ a kórházak „bababaráttá” nyilvánítása. Magyarország mintegy száz szülészete közül jelenleg hét helyen birtokolják ezt a címet: Debrecenben (Orvostudományi Egyetem), Salgótarjánban (Megyei Madzsar József Kórház), Győrött (Megyei Petz Aladár Kórház), Miskolcon (Városi Semmelweis Kórház), Esztergomban (Városi Vaszay Kolos Kórház), Budapesten pedig a Csepeli Kórház és Rendelőintézet és a MÁV Kórház.
„Végső soron a csecsemőtáplálás is politika” - vonta le a következtetést Ódor Andrea, aki több fent említett szervezetben is tevékenykedik. A szoptatási kultúra újrateremtésében tehát különböző cégek lobbyzásával is fel kell venni a versenyt. Az anyatejet pótló szerek dömpingje az egyik lehetséges magyarázat arra, miért kullognak a fejlettebb országok szoptatáspártiság tekintetében az elmaradottabb országok mögött: a fejlett gazdaság lehetővé tette, hogy magas színvonalú „pótszer”-gyártó cégek pályázzanak termékeikkel az anyatej helyére. Anyatej azonban csak egy van: mind összetételében, mind fogyasztási módjában egyedülálló a kisbabák számára. Azonkívül anyagilag sem jelent terhet - közvetve tehát még a második kívánság, a gyermeknevelési támogatás teljesüléséhez is hozzájárul. Hogy nem minden nő tud szoptatni? Nos, nem fogják kitalálni, melyik ország vezet a bababarát kórházak számának tekintetében! Nem, nem a legfejlettebbek közül való, sőt, mint említettük, leginkább ott idegenedtek el a természetes módszerektől, a „korszerű” mesterséges módszerek javára. Nos, igen: a volt Jugoszláviában. A háborúsújtotta területen tizenegy kórház felelt meg az UNICEF szigorú pontjainak... Ezek a kórházak természetesen szülészeti ellátás tekintetében valószínűleg elmaradnak a nyugati országok kórházai által nyújtott körülmények és szolgáltatások mögött, a minősítés tehát nem a szülészeti ellátásra vonatkozik, hanem szinte kizárólag a szoptatással kapcsolatos.
Hogy előzött meg még minket is a volt Jugoszlávia? Egyszerű: a háborúsújtotta területen a legkézenfekvőbb, legbiztonságosabb, legelérhetőbb, legolcsóbb az anyatej, és ettől valahogy minden anya rájött, hogy mégiscsak képes és alkalmas a szoptatásra. Túlélési reflex..., ami működik! Vagyis az anyák, ha magukat már jó előre alkalmasnak tekintik erre, tudnak szoptatni. Márpedig a kutatások is azt bizonyítják, hogy az anya teje tökéletesen alkalmazkodik a kisbaba szükségleteihez és igényeihez, ennek megfelelően szinte napszakra lebontva változik az összetétele. Éhségre, szomjúságra egyaránt alkalmas. A szoptatás ezenfelül pótolhatatlan kapcsolatot épít ki az anya és gyermeke között. Az első órában mellre tett kisbabák pedig a mennyisége miatt sokáig alábecsült kolosztrum, vagyis előtej révén előre „feltankolják” a nélkülözhetetlen K-vitamint. Ez a korai kapcsolat az, ami a tejelválasztás beindulásában, így az anya felépülésében is segít, mivel a szoptatás által termelődik a szervezetében az az anyag, ami a méh összehúzódásához szükséges.
Azoknak, akik a szoptatást a karrier miatt adják fel, ismét ellenpéldával szolgálhatunk: az amúgy is anyatejpárti Skandinávia térségében éppen abban az országban ugrott meg leginkább a szoptatás népszerűsége, ahol a legtöbb nő fut be sikeres karriert. Mi több, a két csoport - szoptatók és karrieristák - voltaképpen azonos! Norvégiában a feminizmus vívmányának számít, hogy az anyák végre visszaszerezték a jogot saját csemetéik gondozásához...
Magyarországon az önsegítő szervezetek munkálkodása nyomán az utóbbi években jelentősen nőtt a 4-6 hónapig csak szoptató anyák száma, akik a hetvenes, nyolcvanas évek hagyományaival szemben elfogadják azt a kutatási eredményt, miszerint az anyatej igenis alkalmas a gyermek kizárólagos táplálására az első hat hónapban. Tehát a szopóreflex megőrzése érdekében - és nem hitelrontás céljából - javasolják az anyukáknak a szoptatást segítő programokon a cumik, cumisüvegek, tápszerek mellőzését. Ugyanis ez a reflex készteti a babát szopásra, ami a folyamatos tejtermelődést biztosítja. Az anyuka melle tehát valójában egy „intelligens cumisüveg”: komputer módjára méri be az igényeket, hogy betölthesse a baba szükségleteit.
A La Leche Liga tájékoztató füzetekkel igyekszik segíteni az anyukákat, ezeket a védőnőktől lehet kérni. A Védőnők Egyesülete és a „Szoptatásért” Egyesület tanácsadással, egészségügyi dolgozók továbbképzésével, könyvekkel, hírlevelekkel járul hozzá a zökkenőmentes szoptatás kialakításához.

A „Szoptatásért” Magyar Egyesület
1024 Budapest, Margit krt. 55.
Tel./fax: 316-6762
E-mail: hab@C3.hu

Mérce Egyesület
1364 Budapest, Pf. 340
Tel./fax: 267-6331

Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE)
1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Tel./fax: 267-9575

Az UNICEF tíz pontja a Bababarát cím elnyeréséhez:

  1. Az intézmény rendelkezzen írásos szoptatási irányelvekkel, amelyeket rendszeresen ismertessenek az egészségügyi dolgozókkal.
  2. Minden egészségügyi dolgozó kapjon megfelelő gyakorlati felkészítést az irányelvek alkalmazásához.
  3. Tájékoztassák a várandós anyákat a szoptatás előnyeiről és módjáról.
  4. Segítsék hozzá az anyákat, hogy az újszülöttet már a szülést követő első fél órában mellükre tehessék.
  5. Mutassák meg az anyáknak, hogy hogyan kell szoptatni és a tejelválasztást fenntartani, még akkor is, ha valamilyen okból el vannak különítve gyermeküktől.
  6. Csak orvosi javaslat alapján kapjon a gyermek más ételt vagy italt.
  7. Legyen általános gyakorlat az anya és az újszülött együttes elhelyezése a nap 24 órájában.
  8. Ösztönözzék az anyákat arra, hogy az újszülött igényeinek megfelelően szoptassanak.
  9. Szoptatott csecsemőnek ne adjanak cumit, cuclit.
  10. Támogassák a szoptatást segítő anyacsoportok létrehozását, és az egészségügyi intézményekből távozó anyákat irányítsák ezekhez.

A Bababarát cím várományosai:
Vác (Jávorszky Ödön Kórház), Szeged (Orvostudományi Egyetem), Miskolc (Megyei Kórház)