Fidel Castro kubai elnök ötórás beszédet tartott Santiagóban, Kuba legfontosabb
történelmi városában, amelyben jelezte: országa kész javítani a kapcsolatokat az
Egyesült Államokkal. A 72 esztendős államfő egészségi állapota látszólag
kitűnő, bár a múlt héten egy miami lap cikkében Elizabeth Trujillo kubai sebésznő
ennek ellenkezőjét állította.
Elmondása szerint 1997 októberében az elnök súlyos agyvelőgyulladás miatt
került kórházba, amely halálos kimenetelű is lehetett volna. Castro jelenleg is
szívbetegségben szenved - mondta a doktornő. A kubai sajtó, mint más hasonló
híreket, ezt is tagadta, és válaszában azt írta, hogy a már nem fiatal elnök
roppant jó egészségnek örvend.
A kubai elnök beszédében kifejtette, hogy országa kész együttműködni az Egyesült
Államokkal a terrorizmus és a kábítószer elleni harcban. A Kuba és az USA közötti
kapcsolat javulása szempontjából fontos eseménynek tekinthető az is, hogy két év
után újra megindultak a repülőgépjáratok a két ország között. Mint emlékezetes,
Bill Clinton 1996 februárjában megszüntetett minden járatot, miután a kubai légierő
vadászgépei lelőttek két amerikai repülőgépet. A karitatív szervezet pilótái
kétségbeesésükben a tengeren át menekülni próbáló kubai emigránsokat próbáltak
megmenteni, amikor Castro katonái tüzet nyitottak rájuk.
Szintén nagy változásnak számít az, hogy míg 1993-ban a kubai kormány hetente csak
kilencven emigráns látogatását engedélyezte, az idén - miután szabaddá vált a
dollár használata a szigeten - a hatóságok napi százra emelték a kiadható
vízumok számát. Ennek a szabálynak politikai, de elsősorban gazdasági okai vannak. A
látogatók által elköltött pénzösszegek és a családtagjaiknak küldött csomagok
enyhítik az utóbbi évtizedek legnagyobb gazdasági válságát a szigetországban.
Az elnök hosszasan sorolta vasárnapi beszédében a hatvanas évektől máig Kubában
elkövetett merényleteket, köztük azokat, amelyek ellene irányultak. Castro az
Egyesült Államokat vádolta a terrorista akciókért, miközben hangsúlyozta: Bill
Clinton urat ezekért nem terheli felelősség.
A kubai államfő részletesen foglalkozott a The New York Times című amerikai lap
minapi jelentésével, amely szerint egy miami székhelyű kubai emigráns szervezet, a
Kubai- amerikai Nemzeti Alapítvány adott megbízást és pénzt a tavalyi évben két
kubai szállodában is elkövetett pokolgépes merényletre. Az államfő a merényletek
közül kiemelte a közismert, 1976-ban Barbados szigetén elkövetett
repülőgép-robbantást, melynek 73 áldozata volt, köztük kiváló kubai sportolók.
Castro a hét végén részt vesz majd azon a rendezvényen, amelyet az áldozatok
emlékére tartanak Barbadoson.