HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Anarchia Csecsenföldön

„Állati módon, öt hónapig bilincsbe verve, a minimális élelmiszeradagon tartottak bennünket fogságban csecsen fegyveresek, akiknek az volt a céljuk, hogy mindenféle ellenállást elsorvasszanak bennünk” - mondta a kilenc hónapos csecsenföldi fogságból kiszabadult két magyar túsz, Dunajszky Gábor és Oláh István a Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón.

„Egy alkalommal 48 órát töltöttünk egy koromsötét gödörben, ahol sem felállni, sem leülni, sem lefeküdni nem lehetett”- mondta Oláh István. Az első orvosi vizsgálatok nem mutattak ki súlyos betegséget a két magyarnál, bár sokat veszítettek testsúlyukból a fogvatartás alatt.
Egyelőre nem tudni, hogy a magyar túszok milyen úton-módon kerültek haza - a szabadulás körülményeiről továbbra is hírzárlat van érvényben. Annyi biztos csupán, hogy a mentés nem a csecsen hatóságok akciója volt: Magomed Magomadov főügyészhelyettes azt tartja elképzelhetőnek, hogy kifizették értük a kért váltságdíjat, vagy önként elengedték őket, netán megszöktek. Lehel László, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat (MÖSZ) lelkész-igazgatója júniusban azt nyilatkozta: egyetlen kormány sem teheti meg, hogy váltságdíjat fizet állampolgáraiért, ám a nem kormányzati szervek vagy magánszemélyek helyzete más.
Csecsenföldön évszázados hagyományai vannak az emberrablásnak: hol leszámolás, hol anyagi érdek motiválja az elkövetőket. A csecsen-orosz háború óta megszaporodott emberrablások túlnyomó többségét váltságdíj reményében követik el. A beszámolók szerint a külföldiek esetében több millió dollárról szokott indulni az alkudozás, s a végeredmény százezer dollár körül alakul. Mivel Oroszország és a külföldi államok elvi álláspontja az, hogy nem fizetnek a túszokért, a végső igazságot általában szemérmesen el szokták hallgatni. A legtöbb kiszabadult külföldi azt állítja, hogy csecsen antiterrorista alakulatok mentették meg, vagy hogy sikerült megszökniük a fogságból.
Időközben a csecsen közállapotok kezdenek egyre inkább anarchiára emlékeztetni. Aszlan Maszhadov elnököt múlt héten Groznij központjában egy robbanóanyaggal színültig megrakott autó felrobbantásával próbálták meggyilkolni. A csecsen elnök meg nem nevezett országok titkosszolgálatait tette felelőssé a merénylet megszervezéséért.
A Kommerszant Daily moszkvai napilapnak viszont az orosz belügyminisztérium egyik ezredese úgy nyilatkozott, hogy a merénylet mögött a kaukázusi „kábítószerbárók” állnak. Csecsenföld nagy része mákültetvényekkel van tele, s minden befolyásos parancsnoknak megvan a maga területe.
A mákból előállított kábítószereket Oroszországban busás haszonnal terítik - ehhez képest a túszejtések, a kőolaj-kereskedelem és a humanitárius segélyek csak kopejkákat hoznak a konyhára. Magától értetődik, hogy a drogkereskedők minden eszközzel tiltakoznak Maszhadov nemrégiben indított kábítószer-ellenes intézkedései ellen - írta az orosz lap.