HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Végtelen átmenet Nigériában

Abdulsalam Abubakar nigériai tábornok-elnök hétfői beszédével Nigéria egy „átmeneti korszakba” lépett be - állapította meg a Washington Post amerikai napilap. Abubakar a katonai diktatúrából a demokratikus kormányzásba való átmenetet hirdette meg, Nigériában azonban nincs teljes bizalom a Sani Abacha diktátor helyére lépett új kormányzat iránt.

„Ez régi bor új tömlőkben” - jelentette ki Gani Fawehimni neves emberi jogi aktivista, sokak véleményét hangoztatva. A Vanguard című nigériai újság Abubakar beszédéről A hadsereg vég nélküli átmenete címmel számolt be. A nigériai katonai diktátorok az elmúlt 22 évben nyolcszor jelölték meg a demokratikus átmenet időpontját - ebből egy alkalommal tartották be a szavukat. Érthető, hogy Abubakar bejelentését a nigériaiak miért nem fogadták kitörő lelkesedéssel. A nigériai lakosság apolitikus magatartására utal az is, hogy a legutóbbi választásokon, melyet nemigen lehetett demokratikusnak nevezni, a lakosságnak kevesebb mint 10 százaléka ment el szavazni.
Abubakar beszédében elmondta, hogy „a kormány aggódik a társadalomban található korrupció nagysága miatt”. Nigéria már hosszú ideje a korrupció országaként ismert, és az előző államfő, Sani Abacha korrupt olajügyletei ezt a hírnevet csak még jobban megerősítették. Abubakar a megvesztegetések ellen is felemelte a szavát - Nigériában még a gyermekek iskoláztatásáért is meg kell „kenni” az iskola igazgatóját, és a tanárokat is.
Eközben sokakban továbbra is él a gyanú, hogy Moshood Abiola nigériai ellenzéki vezető nem természetes halállal halt meg. A New York Times című amerikai újság felhívta a figyelmet arra, hogy az előző katonai rezsim idején számos politikai fogoly gyanús körülmények között hunyt el, köztük Shehu Yaradua tábornok, egykori vezérkari főnök, akivel szintén „szívinfarktus” végzett. Egyes amerikai titkosszolgálati források azt gyanítják, hogy Abachát is megmérgezték - írta az amerikai lap. Köztudott, hogy Abiola családja szintén a katonai diktatúrát okolja az ellenzéki vezető haláláért - a család szerint ha nem is mérgezés, de a kemény börtönévek végeztek Abiolával.
Az Abiola halála után fellángoló lagosi erőszakhullám nyomán az elemzők szerint Nigériában kiújulhatnak az etnikai feszültségek. Sokaknak ugyanis elfogyott a türelmük annak láttán, hogy a demokratizálódási folyamat elé újabb és újabb akadályok gördülnek - legutóbb a demokratikus úton megválasztott ellenzéki politikus halálával.
„Elegünk van itt délen” - mondja a lagosi Christopher Abiodun, megfogalmazva a déli jorubák panaszát a nagyrészt északi hauszákból álló eddigi kormányok politikájával szemben. „Az itt élők ötven százaléka háborút akar” - teszi hozzá. Az Abiola háza előtt tüntetők már egy „Jorubaföld” névvel illetett, Nigériától független államról beszélnek. „Igen, az a mi országunk!” - mondja az egyik tüntető. Abiola legidősebb fia, Moshood Lola azonban más véleményen van. „Szeretem az országunkat, a nagyságát. Egy törzsi keretek felett álló vezetőre van szükségünk, amilyen Abiola volt.”