Vissza a tartalomjegyzékhez

PÁTKAI MIHÁLY
Célkeresztben Izrael

Irán sikeresen befejezte egy közép-hatótávolságú rakéta tesztelését - jelentette a The New York Times. Az új rakéta - valószínűleg a Rodong elnevezésű észak-koreai rakéta egy továbbfejlesztett változata - 1280 kilométeres hatótávolságával képes Izrael vagy Szaúd-Arábia elérésére, és ezzel megváltoztathatja a politikai és katonai erőegyensúlyt a Közel-Keleten - állította az amerikai napilapnak nyilatkozó vezető kormánytisztviselő.

A kísérlet teljes mértében igazolja az amerikai és izraeli hírszerzők korábbi jelentéseit az iráni rakétaprogram céljairól és irányairól. Amint arról korábban már beszámoltunk, a Jerusalem Post című izraeli újság már áprilisban jelezte, hogy Irán atomprogramjának része az észak-koreai ballisztikus rakéták beszerzésének terve. Az izraeli napilap által akkor megszólaltatott magas rangú izraeli szakember kijelentette, hogy „ha semmi nem jön közbe, Irán 15 hónapon belül, de legkésőbb 1999 végéig képes lesz befejezni rakétaprogramját”. A szakértő rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az iráni ballisztikus rakétákat már ezt megelőzően is hadrendbe állíthatják, mivel „ha az irániak elkészülnek a hajtóművel, akár egy tökéletlen irányítási rendszerrel is bevethetik a rakétákat. Ezt a kritikus pontot pedig a közeljövőben elérhetik”. A július végi kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy Irán elérte ezt a kritikus pontot. „Ez a fegyver Iránt képessé teszi egész Izrael, Szaúd-Arábia, Törökország nagy része és Oroszország egy szeletének az elérésére” - jelentette ki erre utalva az amerikai tisztviselő.
A New York Times egy volt hírszerző tisztre hivatkozva azt állítja, hogy a fő reakció Izraeltől várható: „Világos, hogy Izrael a Közel-Keleten Iránt látja a legnagyobb veszélyforrásnak.” Mint ismeretes, jelenleg a zsidó állam az egyetlen atomhatalom a térségben. Irán régóta törekszik atomfegyverek előállítására. Áprilisban izraeli lapokban napvilágot láttak olyan információk, amelyek szerint Teherán a volt szovjet atomarzenálból a kazahsztáni alvilág közreműködésével a kilencvenes évek elején több nukleáris töltetet is vásárolt. Ezt a hírt hivatalosan mind Moszkvában, mind Washingtonban cáfolták. Az amerikai hírszerző tiszt szerint a mostani kísérlet elsősorban politikai jelzés Izrael felé: „Most már sebezhetőek vagytok. Komolyan kell hogy vegyetek bennünket.”
Jichák Mordehai izraeli védelmi miniszter szerint Izraelt aggasztja az iráni rakétakísérletről szóló jelentés, de úgy véli, az nem jelent közvetlen fenyegetést az országra. Mordehai szerint az iráni rakétakísérlet ügye „komoly dolog”, ő azonban személy szerint nem hiszi, hogy az iráni rakéta elérheti Izraelt. Az izraeli rádiónak nyilatkozva ugyanakkor értésre adta: amennyiben szükséges, Izrael mindent megtesz biztonsága érdekében. Mose Fogel Tel Aviv-i kormányszóvivő ezt azzal egészítette ki, hogy az iráni rakéta sokkal inkább szomszédai, mint Izrael biztonságát fenyegeti - írta az AP hírügynökség.
Az amerikai szakértők biztosak abban, hogy Irán sikeresen végezte el a kísérletet a közép-hatótávolságú rakétával, arról azonban még nem tudtak nyilatkozni, hogy a kísérletet Iránnak melyik részén végezték el, illetve hogy Iránban pontosan hol ért földet a rakéta - szól az amerikai lap jelentése, amely beszámol arról, hogy egy amerikai műhold szerda reggel szerzett tudomást a rakéta teszteléséről és a szakértők most elemzik az adatokat. A The New York Times szerint hírszerzési szakértők azon az állásponton vannak, hogy Irán Észak-Koreából vásárolta a rakétákat. Az amerikai újság emlékeztet arra, hogy az irániak az elmúlt években egyszerre többféle ballisztikus rakétaprogram számára is vásároltak technológiát, orosz, kínai és észak-koreai forrásból.
Figyelemre méltó az a tény, hogy a katonai kísérlet akkor került megrendezésre, amikor az Egyesült Államok és Irán éppen két évtizedes szünetet követően óvatos lépésekkel közeledni kezdett egymáshoz. Az elmúlt hónapban éppen Madeleine Albright amerikai külügyminiszter részesítette dicséretben Mohammad Hatami iráni elnököt a nyugat felé való nyitás politikája miatt.