Vissza a tartalomjegyzékhez

EPERJESI ILDIKÓ
A csökönyös tábornok halála

Lev Rohlint, az ötvenegy éves nyugalmazott orosz tábornokot, a csecsen háború hősét július elején holtan találták Moszkva környéki dácsájában. Saját pisztolyával lőtték le álmában. Felesége, Tamara beismerte a gyilkosságot, melyet vallomása szerint „elmérgesedett kapcsolatuk” miatt követett el. Rohlinát a rendőrség az idegösszeomlás állapotában találta a holttest mellett. A tábornok lánya azonban azt állította: anyja a letartóztatása után elmondta neki, hogy ha nem vállalja magára a gyilkosságot, „a valódi gyilkosok az egész Rohlin családot megölik”. Jelcin elnök azonnali nyilvános nyomozást rendelt el, igyekezvén elhárítani azt a gyanút, hogy a hatalomnak köze lehet az ügyhöz. Rohlin Borisz Jelcin elnök legélesebb kritikusa és egyben az orosz hadsereg egyik legnépszerűbb politikusa volt. A meggyilkolt tábornokot az ellenzék máris hősként tekinti.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat szerint a gyilkosságnak nem volt sem politikai, sem terrorista indíttatása. Az ismert katonatiszt és politikus halála azonban csak fokozta a hónapok óta Moszkva fölött lebegő válsághangulatot. Az orosz parlamentben elterjedt a hír, miszerint Jelcin feloszlatja az Állami Dumát, a parlament alsó házát és elnöki kormányzást vezet be a gazdasági összeomlást, továbbá a készülő puccsot elkerülendő. Időközönként Jelcin haláláról szóló híresztelések is szárnyra keltek.
Az elnök sietve kitüntetett három magas rangú katonai vezetőt, megígérte, hogy a fizetéseket időben megkapják a hadseregben - nem úgy, mint máshol az országban -, és szavát adta, hogy nem csökkentik a védelmi kiadásokat. Jelcin a haderő prominens képviselői előtt bejelentette: „Elegendő erővel rendelkezünk ahhoz, hogy bármilyen hatalomátvételi tervet csírájában elfojtsunk.”
A Rohlin-gyilkosság csak tovább fokozta azt az érzést, hogy a kormány puccs, illetve szükségállapot bevezetése előtt áll. Vlagyimir Zsirinovszkij szélsőséges nacionalista vezető a parlament előtt kijelentette: „Rohlin túl sokat tudott a védelmi minisztérium vezető elitjéről és a csecsen háborúról.”
Közeli ismerősei és munkatársai szerint Rohlin tábornok különösen csökönyös és nehéz természetű ember volt, aki nem tudott politikai kompromisszumokat kötni. Makacssága elismerést szerzett neki, amikor 1995-ben a csecsen háborúban az orosz csapatok élén Groznij ostromát vezette. Akkor, amikor más parancsnokok csődöt mondtak, Rohlin kitartott, gyakorlatilag letarolta a városközpontot, s visszavonulásra késztette a csecseneket. Ő volt az egyetlen katona, aki a másfél évig tartó háborúból, amelyet az oroszok végül elveszítettek, megerősödött tekintéllyel került ki. 1995 decemberében az Otthonunk Oroszország nevű parlamenti párt soraiba hívta, remélvén, hogy a tábornok személye támogatókat szerez a hadsereg köreiből. Rohlin a duma védelmi bizottságának elnöke lett. 1997-ben azonban a kormányhoz közel álló csoportosulás kizárta soraiból az ellentmondásos személyiségű tábornokot. Rohlin tavaly nyáron harsány kampányt indított a kormány tervezett haderőreformja ellen, melyet hazaárulásnak nevezett, és a csecsen háború hőse politikai mozgalmat kezdeményezett Jelcin ellen, aki szerinte a hadsereg szétverésével vádolható.
Az orosz hadsereg jelenleg közel kétmillió főt számlál, nagy részük sorozott katona. A tisztek közül sokan hónapokig nem kapnak fizetést. A távoli körzetekben szolgálók alultápláltak, néha még éheznek is. Télen nincs elég meleg ruha, hiányzik a téli cipő. A légierő nem rendelkezik elég üzemanyaggal ahhoz, hogy a vadászpilóták a harckészültséghez elegendő óraszámot repüljenek. Általános a korrupció. Mindennaposak a dezertálások és az öngyilkosságok. A megalázó csecsen háború máig tartó hatással demorálizálta a hadsereget. Rohlin bejárta a vidéket, hogy a hadsereg és a hadiipar számára támogatókat szerezzen. A közemberek szemében tisztelt, elismert vezető volt. Szerény, kétszobás volgográdi lakásában élt, míg más tábornokok katonákkal építtettek maguknak házat.
Mozgalmának támogatói között ott volt Vlagyimir Krjucskov volt KGB-vezető és Valentyin Varennyikov tábornok, akik kulcsfigurái voltak az 1991-es kommunista puccsnak. Ekkoriban Lebegy tábornok szimpátiáját is élvezte, azonban a katonai titkosszolgálat, a GRU szerint a katonatisztek többsége félt őt követni.
Megfigyelők szerint Rohlin hihetetlenül veszélyessé vált a hatalom számára. Nyilvánosan kijelentette, hogy a hadsereg közbeavatkozik, ha a kormány a tüntetők ellen rendőri erőt alkalmaz.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az oroszok többsége most először vélekedik úgy, hogy Jelcin elnök kárt okoz az országnak, és le kellene mondania. Midössze az oroszok négy százaléka szavazna Jelcinre, ha ma tartanák a választásokat. Jelcinnek a haderő támogatására irányuló sietős intézkedései azt mutatják, hogy levonta a tanulságot a hét évvel ezelőtti moszkvai katonai puccs után. Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnök engedte kicsúszni a kezéből a hadsereget és a titkosszolgálatokat. Nem sokkal később távoznia kellett, a Szovjetunió pedig felbomlott.
Az oligarchák kezében tartott média egyre gyakrabban tudósít az elnökkel elégedetlen megmozdulásokról, holott Jelcin eddig az üzleti elit bizalmát élvezte. Kirijenko miniszterelnököt a Nyugat bábjaként mutatja be a sajtó, míg a nemrég Szibériában kormányzóvá választott Lebegy tábornok a médiamogulok kedvence lett. Oroszország jelenlegi válságára aligha jelent majd igazi orvosságot a milliárdos világbanki hitelek átutalása. Az elégedetlen tömegek nem a demokráciáért aggódnak, hanem a fizetésüket követelik, és rendet akarnak, amely sokak szerint az immár vetélytárs nélküli Lebegy malmára hajthatja a vizet.