HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Búcsú a testülettől

 

Csavaros ülés. Nem tudtak tanácskozni a tb-önkormányzatok megszüntetéséről az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságában, mivel egyrészt az illetékes politikai államtitkár, Selmeczi Gabriella nem jelent meg, másrészt a kormánypárti képviselők az ülés napirendjét se szavazták meg. Ezzel a „huszárvágással” a kormánypártok az ellenzék megdöbbenését kiváltva megakadályozták a kérdésről való további konfrontációt. Az MSZP szerint a demokrácia normális működéséhez elengedhetetlen a kormány és az ellenzék közötti párbeszéd. Ennek elutasítása, a minden áron való, sietős akaratérvényesítés olyan helyzetet idézhet elő, amely az ország érdekét szolgáló eredményes kormányzás és konstruktív ellenzéki magatartás lehetőségeit egyaránt korlátozza Fotó: Vörös Szilárd

Élt öt évet. Rövid ideig, és sok botrány között. Sokan a demokrácia nagy vívmányának tekintették születésekor, pár év alatt azonban bebizonyosodott, hogy szinte lehetetlen - legalábbis Magyarországon - működőképes tartalommal megtölteni ezt az önkormányzati formát. A rendszerváltást követően igen gyorsan, 1991-ben törvény rendelte el felállításukat. A cél ekkor világos volt: meg kell szabadítani a központi költségvetés felét kitevő vagyon feletti gazdálkodást a bürokratikus gyámkodástól. Helyette olyan demokratikus önkormányzati kontrollt akartak a törvény alkotói létrehozni, amelyen keresztül - részben választások, részben delegálások útján - mind a munkavállalók, mind a munkáltatók megfelelő befolyást nyertek volna. 1993-ban meg is alakult a nyugdíj- és az egészségbiztosítási önkormányzat, azonban nagy meglepetésre - az új szakszervezeti tömörülések helyett - az MSZP-vel szoros kapcsolatban álló Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) győzedelmeskedett. Nem is csoda, hogy a jobboldali kormányzat vonakodott átadni az önkormányzatoknak a törvényben előírt 300 milliárd forintot. A Horn Gyula vezette baloldali kormány is csak 65 milliárdot adott át az elmúlt években, és a parlament sem alkotta meg az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó törvényt. A tb-alapok gazdálkodásában így rendszeresen hiányok keletkeztek, melyekért a kormány és az önkormányzatok egymást vádolták.
A rendszer fogyatékosságát jelezték az ismétlődő botrányok a tb gazdálkodása körül. Például a - mindmáig fel nem épült - CM klinikák számára átutalt 150 milliós finanszírozási előleg, a hasonlóan nem működő országos vényellenőrzési rendszerért kifizetett 250 millió forint, a Postabank tőkeemelését támogató 2,5 milliárd forint. A Horn-kabinet kizárólag az MSZP-frakció támogatásával megváltoztatta az önkormányzatok felállításának szabályait, megszüntetve a munkavállalói oldalon a választásokat. Helyette egy olyan delegálásos rendszert vezetett be, mellyel „bebetonozta” az MSZOSZ pozícióit. Az Alkotmánybíróság ezt a rendszert illegitimnek találta, és ami még fontosabb: nem találta szükségesnek, hogy az alapokat az önkormányzatok felügyeljék. Ez a döntés utat nyitott az új Országgyűlés előtt az önkormányzatok megszüntetésére, amit fideszes képviselők indítványára néhány hét alatt meg is tett a törvényhozás. A kormány az alapok felügyeletére - Selmeczi Gabriella személyében - politikai államtitkárt nevezett ki.
Az önkormányzatok hirtelen megszüntetése természetesen heves politikai viharokat kavart.
Vannak, akik a hír kapcsán megkongatták a vészharangot az egész magyar demokrácia felett. A legvehemensebben természetesen az MSZOSZ lépett fel a megszüntetéssel szemben. Bálint Attila, az MSZOSZ ügyvivője lapunknak elmondta: az MSZOSZ-nek az a véleménye, hogy az önkormányzatiság a járulékfizetők számára egy a központosított változatnál sokkal szélesebb beleszólást jelent a közpénzek felhasználásába, és a társadalom számára jobban ellenőrizhetővé teszi a tb-kiadások felhasználását. A szakszervezeti vezető szerint az egy álvita, ami a tb-önkormányzatok megszűnése körül zajlik. „Végül is egyrészt hatalmi kérdésről van szó. Ez a döntés kezdet a Fidesz pénzügyi és hatalmi centralizációjához. Másrészt az a veszélyes ebben a dologban, hogy gyakorlatilag megszűnt a járulékfizetők ellenőrzése, mert az nem igaz, hogy a kormányon keresztül a járulékfizetők ellenőrizhetnek. A kormány nem járulékfizető, illetve csak az állami alkalmazottak után fizet járulékot, amiből az következik, hogy olyan terepre tévedt, aminek egyébként nem ő fizeti a zenéjét, de ő akarja húzni a prímet”- véli Bálint Attila.
A szakszervezeti paletta más szereplői ettől teljesen eltérően ítélik meg a kérdést. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Heteknek elmondta: abban a helyzetben, ami az Alkotmánybíróság korábbi önkormányzattal kapcsolatos határozata alapján jött létre, teljesen szükséges és kötelező a kormány számára, hogy lépéseket tegyen. A Munkástanácsok véleménye szerint 1995-ben „az egész önkormányzat úgy ahogy van, alkotmányellenesen állt föl, és ezt az Alkotmánybíróság határozata is így rögzítette, csak azért nem kergette őket szét abban a pillanatban, amikor ezt kimondta, mert ezzel további jogbizonytalanság lépett volna fel, amit el kívánt kerülni.” Palkovics úgy véli, azon lehetne vitatkozni, hogy ilyen körülmények között milyen egyeztetések kellettek volna, de azt is leszögezi, hogy az alkotmányellenes állapot miatt a kormányra semmiféle kötelezettség nem nehezedik, abban a tekintetben, hogy akik ilyen alkotmányellenesen felállítanak egy ilyen testületet, azokkal most egyeztessen a kormány, hogy hogyan szüntesse meg ezt az alkotmányellenes állapotot. A Munkástanács - miközben a megszüntetéssel egyetért - azt is hangsúlyozza: nagyon sajnálatos, hogy Magyarországon a tb-önkormányzatiság mint intézmény nem vált be, és ebben a szakszervezeteknek - különösen az MSZOSZ-nek, illetve az MSZP-nek igen nagy felelőssége van. A Munkástanácsok úgy gondolják: az állami felügyelet jelenlegi módja csak ideiglenes lehet, szükséges társadalmi egyeztetés az érdekegyeztető tanácson belül, hogy mi történjen az átmeneti állapot után, amikor is majd biztosítani kell a szakszervezeteknek azt a jogot, hogy akár az ellenőrzésben, akár döntések meghozatalában részt vehessenek a társadalombiztosítást érintő kérdésekben.
Az SZDSZ a változtatás szükségességével egyetért, a konkrét megvalósítási javaslattal nem - mondta el lapunknak Béki Gabriella országgyűlési képviselő. „Nem önmagában a sietséget kifogásoljuk, mert az nekünk is rokonszenves, ha valaki energikusan dolgozik, mi azzal nem értettünk egyet, hogy a Fidesz most egyszerűen csak robbant, robbantgat, szétveri azt, ami valahogyan működött, anélkül, hogy igazán precízen végiggondolta és kidolgozta volna, hogy mit akar építeni. A helyzet attól borzalmas, hogy ez egy lakott ház, tehát amikor valamit lebontunk, akkor tudni kéne azt, hogy utána mit akarunk építeni.”
Frajna Imre, az önkormányzatok megszüntetését kezdeményező egyik fideszes országgyűlési képviselő a Heteknek elmondta: jól látható, hogy az MSZP komoly belpolitikai vihart próbál a kérdés körül „kavarni”, de erre számítani is lehetett. A politikus is úgy véli: a most létrejött konstrukció, melyben politikai államtitkár felügyeli az alapokat, csak ideiglenes megoldás. A jövőben egyrészt valószínű, hogy ketté főg válni a felügyelet a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alap felett, másrészt az egészségbiztosítás terén a kormányprogram egy jelentős reformot helyezett kilátásba. A képviselő szerint - szemben az MSZOSZ állításával - nem diktatórikus az a mód, ahogy az önkormányzatokat megszüntették, éppen ellenkezőleg: „A tb-önkormányzatok eddigi működése volt az, ami mindenre szolgált, csak a demokrácia dicsőségére nem.”
Azon felvetés kapcsán, hogy az új helyzetben hogyan fognak érvényesülni a munkavállalói érdekek, Frajna Imre elmondta: „A társadalombiztosítás működésében nincsenek munkavállalói érdekek. Léteznek munkavállalói érdekek például a jobb egészségügyi ellátásban, abban azonban, hogy az állam egy közigazgatási szervezetet hogyan működtet, ilyenek nincsenek. Mint ahogy az APEH-et sem felügyelik a munkavállalók, pedig érdeke mindenkinek, hogy ha az APEH-hel vitája támad, akkor gyorsan és gördülékenyen érjen véget.” Másrészt a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény az, ami igazából kellő átlátást nyújt minden érdeklődőnek a közpénzek felhasználásáról - véli a politikus.

(P. I., Gy. Zs.)