Egy pár évvel ezelőtt a hagyományos bölcsesség úgy tartotta, hogy jóllehet az
internet nagyon érdekes, gyakorlati haszna azonban csekély. Ma, amikor a Wall Street
legdinamikusabb részvényei közé szinte egy csapásra berobbantak a Yahoo és az Amazon
internetes cégek értékpapírjai, és a Dell komputercég napi 5 millió dollárért ad
el számítógépeket honlapján keresztül, a virtuális valóság kezd a nemzetközi
pénzvilág számára is egyre kézzelfoghatóbbá válni.
Egy nemrég a Time magazinban közzétett felmérés szerint az Egyesült Államokban a
fogyasztási cikkek online kereskedelmének volumene 2000-re eléri a 20 milliárd
dollárt, ami az ez évi 6,1 milliárd dollárhoz képest 233 százalékos növekedésnek
felel meg. A cégek között zajló nagykereskedelem pedig ennél is nagyobb ütemben
növekszik. „Azt, amit ma gazdaságként definiálunk, hamarosan felülmúlhatja az új
gazdaság” - véli az adatokat kommentálva Joe Carter, az Andersen Consulting
nemzetközi gazdasági és vezetési tanácsadócég egyik társtulajdonosa. Ma egy átlag
északamerikai már nem feltétlenül utazási irodával foglaltat repülőjegyet, nem
ügynök közvetítésével vesz autót, és nem is utcai könyvesboltban kutat kedvenc
könyvritkaságok után.
A semmiből a dollármilliárdos kapitalizáció felé törő új internetes szolgáltató
cégeket látva a régi nagyok sem maradnak tétlenek. A Disney cég a múlt hónapban
vásárolta fel a világ harmadik legnagyobb web-keresocégét, az 1 milliárd dollárt
érő InfoSeeket, hogy elkerülje a 230 éves Encyclopedia Britannica sorsát. A
lexikoncég nemrég egész észak-amerikai terjesztőgárdáját szélnek eresztette,
miután a havi 8 dollár 50 centbe kerülő internet alaposan megtépázta a több mint
ezer dolláros, 32 kötetes mű iránti keresletet.
Magyarországon azonban a szakértők véleménye szerint sem ettől, sem a sorban
épülő bevásárlóközpontok csodjétől egyelőre nem kell tartani. Az ok nem csupán
az, hogy egy internetezésre alkalmas számítógép ára szoftverrel és modemmel 150-200
ezer forint körül van. Drága a ma még többnyire telefonvonalakon folytatott
internetes kommunikáció is, mivel a hazai telefontársaságok tarifarendszere az
internethasználattól teljesen eltérő fogyasztói szokásokon alapul. Ebből
következően az internetes kereskedelmet tekintve csak néhány kezdeményezéssel
találkozhatunk Magyarországon. A szűk piacon nehéz eladni bármit is.
A különböző felmérések és tapasztalatok azt mutatják, hogy a közönség a sokszor
elítélt e-mailen keresztül folytatott reklámtevékenységen kívül mindenféle
hirdetési formát érdeklődéssel fogad. Ugyanakkor az online marketing az
ügynökségek számára járatlan út, ennek a műfajnak a szabályairól keveset tudnak.
A szakemberek az elektronikus kereskedelem alapproblémáját a fizetési technikák
biztonsági hiányosságaiban látják. A gyér gyakorlati tapasztalatok azt mutatják,
hogy a csomagküldés drága és megbízhatatlan. A távvásárlás fellendülésére
Magyarországon egyelőre még várni kell.