DEBRECZENY RÉKA, GÁTI SZILVIA
Cél a betevő falat

Minden idők legnagyobb nemzetközi hitelcsomagja indul el hamarosan Oroszország számára. A gazdasági krízis megoldását célzó mentőprogram tervezett összege 22,6 milliárd dollár, amelyből mintegy 11,2 milliárdot tesz ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitele. De vajon mennyit segíthet ez a megahitel az elhúzódó válsággal küszködő egykori nagyhatalomnak? „A pénzügyi piac gyakorlatilag megszűnt létezni és a társadalmi feszültség egyre nő” - erősítette meg Szergej Kirijenko kormányfő az aggodalmakat.

Az Oroszországi Föderáció tavaly produkált enyhe gazdasági növekedése február végére megtorpant, s az ipari termelés áprilisban már 4,2 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől. A Hetek legfrissebb értesülése szerint Oroszország belső adóssága kb. 700 milliárd rubel (113 milliárd dollár), míg külső adóssága 130 millió dollár. A pénzügyi válság elsősorban a régiókat sújtja, ahol az ipari és mezőgazdasági üzemek nagy része hitel- és fizetésképtelen, a bankok helyi fiókjai beszüntették hitelezési szolgáltatásaikat és a lakossági fogyasztás további jelentős csökkenésével kell számolni.
Az infláció 1,5-2 százalékkal elmaradt a tervezettől, és csak 3,5 százalék volt az év első négy hónapjában. Ez elsősorban a rubel leértékelése és a lakosság reáljövedelem-csökkenése miatt alakult így.
Oroszországban május elejére a kifizetetlen bérek összege 2 milliárd rubellel volt több, mint az év elején, és gyakorlatilag kb. 63 milliárd rubelt tesz ki. Nagy részük a költségvetési szektorban található, aminek közel 70 százaléka a szociális szférában halmozódott fel. A bérek kifizetésének tömeges elmaradása következtében az emberek háztáji termeléssel próbálják meg előteremteni mindennapi kenyerüket.
„Megterem a krumpli, a zöldség. Korábban az emberek nyulat tartottak, most azonban nem nagyon dívik a nyúl. A tanárok a tanítás után rohannak locsolni, az iskolában pedig mérgesek, kialvatlanok és karikás szeműek”- nyilatkozta a Heteknek Olja Mihajlovna, moszkvai lakos.
Moszkvában, Szentpéterváron és a nagyobb városokban valamivel jobb a helyzet, hiszen a pénzforgalom nagyrészt itt bonyolódik. Vidéken azonban az is megtörténik, hogy az emberek fél évig nem jutnak fizetéshez. „Moszkva belvárosát ugyanakkor teljesen felújították, egyes részeit fel sem ismerem” - mondta egy másik moszkvai. Az üzletekben mindent meg lehet venni a világ bármely tájáról, amit az ember csak el tud képzelni. A piacot elárasztották a külföldi cégek, igaz, hogy a vásárlási készség egyelőre nem olyan nagy. „A falusi néni hiába látja a legújabb mosóporreklámot, ha ő egyszer a kútról hordja a vizet a mosáshoz” - teszi hozzá a megkérdezett polgár.
A lakosság arra koncentrál, hogyan lehet ezt túlélni. Más szóval: mit lehet kitalálni, hogy az ember élelemhez jusson, ugyanakkor a hatóságok előtt is tiszta maradjon. Bár tudják, hogy nem kapnak fizetést, az emberek továbbra is bejárnak dolgozni. Hogy miért? Mert az apjuk így tanította őket, ez volt a szokás a Szovjetunióban. „Visszafogják magukat, ahogy ez az elmúlt évtizedekben is volt” - mondja a moszkvai hölgy. „Korábban nem volt szabad tüntetni, aki tüntetett, az eltűnt Szibériában, így még ma sem jut az emberek eszébe ez a fajta véleménynyilvánítás.” De nem mindenki ilyen „félős”. A bányászok például „keményebb gyerekek”. Bátran hangoztatják, hogy az elnök nem biztosítja számukra az emberhez méltó jogokat, illetve a fizetések időbeni felvételét. Azt mondják, hogy képesek akár napjában kétszer is kivonulni az utcára. A látszat azonban Moszkvában mást mutat. Az életszínvonal magasnak tűnik, az utcákon Mercedesek, BMW-k furikáznak, alig látni Zsigulit. „De ez nem azért van, mintha mindenki olyan gazdag lenne. Alapvetően kétféle ember tud pénzhez jutni: aki a kormányzó körökhöz közel van, és a bűnöző fajta” - mondta Mihaj-lovna. „A maffia szót nálunk nem használják, mert a különbség látható formában nem jelenik meg. A bűnözők és a kormánytisztviselők hasonló kocsikkal járnak, egyforma mértékben lövik őket.
Moszkvában a polgárok közbiztonsága egyébként elfogadtható. „Ugyanakkor rengeteg olyan csoportot lehet látni az utcán, akik egyszerűen vadásznak a pénzes emberekre. Először csak kifigyelik, majd megtámadják és elveszik az értékeit, legyen az egy divatosabb póló, vagy akár egy értékes autó. Okos ember nem vesz fel túl jó cuccot” - avat be az orosz hétköznapokba Mihajlovna.
Arról, hogy mit várnak az orosz emberek az IMF segélyprogramjától, moszkvai ismerősünk így vélekedett: „Az emberek hat százaléka érdeklődik csupán a politika iránt. A nép a mindennapi kenyérért harcol. Ha külföldi pénz jön az országba, a hétköznapi embert nem érdekli, mert tudja, neki semmi nem jut belőle.”