Hetek - II. évfolyam, 30. szám, 1998. július 25

Az ezredvég kihívásaival és előkészületeivel foglalkozó sorozatunk hatodik része a sokak által az emberi civilizáció egyik legnagyobb technológiai vizsgájának tekintett számítógépes dátumproblémával foglalkozik. A „Y2K” elnevezés úgy hangzik, mintha egy új élelmiszer-adalékanyag vagy esetleg a Csillagok háborúja C3PO és R2D2 robotjainak valamely távoli unokatestvére lenne. Pedig nem az. A Y2K egyrészt egy dátum - az ezredforduló angol rövidítése -, másrészt a XXI. század barátságtalan bemutatkozása: az első másodperc, amikor sokak szerint számítógépeink nagy része általános sztrájkot hirdet az emberiség ellen.

Bill Clinton amerikai elnök is határozott fellépést sürget a Y2K „fedőnevű” ellenséggel szemben. Vírusirtókat keresnek Fotó: MTI

Újszülött aggastyánok

Bár nem tekinthető klasszikus értelemben számítógépes kórokozónak, a viselkedése alapján mégis „Millennium-vírusnak” is nevezeik. A jelenség a számítógéprendszerek nagy részét veszélyezteti világszerte. A pénz- és helytakarékosság miatt a számítógépezés első napjaiban nem látszott logikusnak, hogy az évszázadokat és az évtizedeket extra számjegyekkel jelöljék. Kezdetben tehát egy számjegyet alkalmaztak. Ezt a rendszert aztán a hatvanas évek végén, amikor a számítógépek elkezdtek tömegesen megjelenni a gazdaság és az államigazgatás legkülönbözőbb területein, nagy sietséggel kétjegyűre változtatták. Ez a módosítás akkoriban csupán néhány programozó késő éjszakai óráiba került.
Most, hogy 2000-re fordul a naptár, a két számjegyes megoldás is elavulttá válik. A hagyományos rendszer szerint programozott számítógépek az ezredforduló éjjelén ugyanis nem fogják majd tudni, hogy a dátumokat tartalmazó programokban a „00” 2000-et avagy 1900-at jelöl-e. A komputerek a hiányzó évszázadok számát automatikusan „19”-ként értelmezik, ezért 2000-ben a számítógép egy újszülöttett 100 évesként fog számon tartani.

Digitális szénakazlak

Az előző generáció helytakarékossága egy közepes méretű háború pusztításával ér fel: a mulasztás kijavítása a becslések szerint világszerte nem kevesebb mint 600 milliárd dollárba fog kerülni.
Sokan felfújt problémának tartják a Y2K-t. A sajtó hosszú ideje előszeretettel rémísztget azzal, hogy az ezredforduló beköszöntével „repülőgépek fognak lehullani az égről”, a „mikrosütők és videokamerák felmondják a szolgálatot” és a veszélyesnek tartott készpénzforgalom helyett üdvözítőnek gondolt bankkártyaterminálok használhatatlanokká válnak. Mi kerülhet ekkora összegbe két számjegy pótlásánál? - kérdezik sokan, akik arra gyanakodnak, hogy a programozók és a szoftvercégek egyszerűen az ezredforduló táján a katasztrófákra amúgy is fogékony nagyközönség aggodalmát igyekeznek a pánikkeltéssel gátlástalanul kihasználni.
Szakemberek szerint azonban a probléma nagysága nem az egyszerűen elvégezhető egyedi javításokban van, hanem abban, hogy csupán egyetlen közepes méretű vállalat esetében több százmillió sor programot kell átfésülni, mielőtt hozzákezdhetnének a korrigáláshoz. Hogy mit jelent 100 millió sor átolvasása? Ha - a példa kedvéért - egy szakember lát neki ennek a feladatnak, és egy sort egy másodperc alatt olvas át, napi nyolc órát és heti öt napot dolgozva 13 év alatt jut a digitális szénakazal végére. Ennyi idő persze nem áll már rendelkezésre, így 13 embert teljes munkaidőben foglalkoztatva akár egy év alatt is megoldható a feladat. Látható, hogy minél később kezd hozzá egy szervezet a dilemma megoldásához, annál több szakembert kell - a világszerte fokozódó kereslet miatt - mind drágábban alkalmaznia.
Tény, hogy az Egyesült Államok hatalmas pénzügyi központjaiban, New Yorkban és Chicagóban nagy erőfeszítéseket tesznek az elavult rendszerek felújításáért, s London és Frankfurt is megkezdte már a belső ellenőrzéseket. Ám az ezredforduló problémája nem csak a régi szoftverrel rendelkező nagy szervezetekre leselkedik. Windows 95-öt használó kisvállalatok is jó, ha figyelmet fordítanak a Microsoft azon nyilvános beismerésére, amely szerint bizony még a kilencvenes években piacra került Windows 95, a Windows NT és az Internet Explorer programcsomagok is Y2K-függők lehetnek.
Dr. Edward Yardeni, a Deutsche Morgan Grenfell vezető közgazdásza egy június végi sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet: ha nem veszik tudomásul, hogy az ezredforduló problémája globális természetű, akkor az egy világméretű, leginkább az 1973-74-es gazdasági válsághoz hasonló erősségű visszaeséshez vezethet. Yardeni 70 százalékos esélyt ad egy ilyen Y2K-okozta recessziónak, amely 20-30 százalékos visszaesést eredményezhet az amerikai részvénypiacon, és amely - a jövőbeli határidőkhöz kötött ügyletek nagy aránya miatt - már 1999 közepén éreztetheti hatását. Az előrevetített tőkeveszteség várhatóan 1000 milliárd dollár lenne. Az egész világon csődöt mondhatnak a telekommunikációs rendszerek, áramhálózatok milliárdokat hagyhatnak elektromos áram nélkül, és a katonai védelmi rendszerek biztonsága is jelentősen csökkenhet - figyelmeztet Yardeni.
A szakember fenyegető előrejelzéseit azzal indokolja, hogy az amerikai, illetve külföldi kormánytisztviselők nem fordítanak elegendő gondot a probléma megszüntetésére. Megdöbbentő, hogy az ezredfordulóig hátralevő szűk másfél év ellenére még ma is vannak olyan cégek, amelyek nem is hallottak a probléma létezéséről. Az Egyesült Államokban eddig megtett lépések - különösen a Y2K Átalakítási Bizottság létrejötte - eddig nem arattak kellő sikert az érdeklődés felkeltése, illetve a megoldás garantálása terén. A szándék komolyságát mindenesetre jelzi, hogy Clinton elnök július 14-én először nyilvánosság előtt is említést tett a Millennium-vírusról. Clinton elismerte, hogy a probléma a történelem eddigi egyik legnagyobb technológiai kihívása, és bejelentette: az amerikai kormány 12 millió dollárral járul hozzá a fejlődő országoknak a válság megelőzésére szánt világbanki segélycsomaghoz. Azonban az Egyesült Államok még így is messze más nemzetek előtt jár a tervek készítésében, és ez az egyetlen olyan ország, amely negyedévenként áttekinti a kormányzati szintű felkészülést, és jelentést ad a folyamat állásáról.

Kinyit-e a tőzsde?

De ha az Egyesült Államoknak sikerülne is teljes átalakítást végrehajtania, rengeteg olyan ország maradna a föld távoli pontjain, amelyek nem fogják tudni elkerülni a Y2K-okozta válságot. Yardeni megjegyezte, hogy az ázsiai pénzügyi krízis háttérbe szorította a kérdést a térség országaiban, s a gazdaságban végrehajtott változtatások arra kényszerítik a Y2K-kompetens technikai szakértőket, hogy erőfeszítéseiket más területekre koncentrálják.
Washington nagyobb nemzetközi összefogást sürget, mivel úgy véli, hogy számos országban nem tűnik kellő komolyságúnak a hozzáállás a válság megelőzéséhez. Lawrence Summers amerikai pénzügyminiszter-helyettes a szenátus előtt hangsúlyozta: nehéz felbecsülni az egyes országok hatékonyságát az adott országok előtt tornyosuló egyéni problémák miatt. Az Európai Unió tagállamainak például egyszerre kell kezelni az euro bevezetésének és a Y2K átalakításának nehézségeit. Japán fontos változtatásokat hajt végre pénzügyi rendszerében, amely szintén hatással lehet a Y2K-probléma megoldására. Más ázsiai országok pedig kénytelenek sokkal fenyegetőbb gazdasági problémákkal szembenézni. A Clinton elnök által kinevezett kormánybiztos, a Y2K-gurunak tekintett John Koskinen a New York Times című napilapnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy „amennyiben a szingapúri tőzsde például nem nyitna ki 2000. január 3-án, hétfőn, úgy annak hatását a globális pénzügyi rendszer alapjaiban érzékelné. Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő év vége”.
A válság a szakértők szerint ennek ellenére nem kezelhetetlen. Gondot elsősorban a határidő mozdíthatatlansága jelent, hiszen már egy napos késedelem az egész addigi erőfeszítést hiábavalóvá teheti. A nemzetközi késlekedés miatt úgy tűnik, nem áll rendelkezésre elegendő programozó, ezért mind reálisabb az a veszély, hogy rangsorolni kell a még elvégezhető feladatok között.
Yardeni és néhány más Y2K szakértő egy, az atombomba kifejlesztését lehetővé tévő programhoz, a Manhattan Projecthez hasonló, nagyszabású erőfeszítést támogat, amely keretében a világ legtehetségesebb számítógép-szakértői dolgoznának együtt a probléma következményeinek minimalizálásán.
A Millennium-vírus következményeit nem láthatjuk előre. Egy dolog azonban biztos: a Y2K világszerte próbára teszi a huszadik századi civilizáció és technikai forradalom alapjait. A felkészülést értékelő nemzetközi bizonyítványt bő ötszáz nap múlva vehetjük majd át.

Mi történhet, ha a dolgok mégis rosszul alakulnak?

A New York Times összeállítása felhívja a figyelmet azon veszélyekre, amelyek a Millennium-vírus következtében 2000. január 1-jén éjfél után közvetlenül fenyegetik az amerikai állampolgárokat. A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült:

A fenti problémák - bár egyszerre sújtanak milliókat - inkább átmeneti kényelmetlenségeket okozhatnak, a nagy kommunikációs és gazdasági rendszerek leállása azonban akár tömegszerencsétlenségekhez is vezethet:

A strucc-stratégia

Miközben a számítógépes szakemberek a fejünk fölött lebegő és alig 17 hónap múlva lesújtani készülő Damoklész-karddal fenyegetőznek, az ezredvég szkeptikusai egy sor jobbnál jobb indokot találtak ki a problémával szembeni struccpolitika megindoklására. Íme Peter de Jager összeállítása alapján néhány ezek közül: