„Norvégia pénteken magyarázatot kért Moszkvától, hogy miért ijedt meg
Oroszország egy norvég kutatórakétától”. Ez a péntek egy három és fél évvel
ezelőtti nap volt, s jól mutatja a helyzet abszurditását: az „ijesztő” vonta
kérdőre a megriadtat - ráadásul okkal.
Norvégia ugyanis annak rendje és módja szerint másfél hónappal korábban előre
jelezte az orosz külügyminisztériumnak, hogy az északi fény kutatására ártalmatlan
rakétát lő fel, ám amilyen gyorsan reagált a - tévesen - atomtámadást jelző
orosz gépi reflex, olyan lomha volt a külügyminisztérium: nem szólt „át” a
védelmi minisztériumba. Így fordulhatott elő, hogy Borisz Jelcin atombőröndjét is
aktiválták és megkezdődött a visszaszámlálás a válaszcsapás startjához.
Szerencsére még idejében leállt az orosz atomfegyver-riadó.
Az eset széles nyilvánosságot kapott, és igencsak megzavarta az egész világot. Az
amerikaiak sem értették azonnal a dolgot, és a pénzpiacok is megzavarodtak kicsit: a
dollár árfolyama a rakéta hírére azonnal erősödni kezdett.
Jelcin azután megpróbált tőkét kovácsolni az esetből, és buzgón méltatta az
orosz védelem éberségét. Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor a sajtó által
felfújt félreértésnek minősítette az ügyet. A jelentéktelenítési próbálkozás
érthető, hiszen ők mulasztottak. (MTI)