Bár a liberális-demokrata japán kormánypárt a nagyobb hatalommal rendelkező
alsóházban még mindig többséget élvez, Rjutaro Hasimoto miniszterelnök választási
vereséget követő lemondásával nehezen betölthető politikai vákuum keletkezett
Tokióban.
A világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező Japán a II. világháború
óta nem élt át olyan súlyos gazdasági válságot, mint napjainkban. A
munkanélküliség 4,1 százalékos, a bankok sorra csődöt jelentenek, a Liberális
Demokrata Párt tagjai pedig vesztegetési botrányaikról válnak híressé. Bár
Hasimoto kezdetben dinamikus vezetőnek tűnt, később határozatlanság és elsietettnek
tartott intézkedések jellemezték kormányzását.
A kormányfői poszt várományosai között szerepel Keizo Obuchi külügyminiszter és
Seiroku Kajiyama, a volt kabinet-főtitkár is, aki azonban az USA-t és Japán
szomszédait sértő korábbi kijelentései miatt nem örvend nemzetközi
népszerűségnek. Egyes közvélemény-kutatások szerint az ország legnépszerűbb
politikusa a mostani választások során előtérbe került ellenzéki Demokrata Párt
vezetője, Naoto Kan, aki bürokrácia ellenességéről híres. Kan nagy reményeket fűz
a 2000-ben esedékes általános választásokhoz, és egyes jelek szerint pártját
nyugati típusú ellenzéki párttá kívánja átalakítani.
A választási eredményekre reagálva Washingtonban megerősítették: az USA és Japán
között megmarad a szoros és tartós kapcsolat a kormányfőváltás után is. Az USA az
új kormánytól gyors és hatékony intézkedéseket vár a gazdasági helyzet
rendezésére, mivel - hangsúlyozták - Japán gazdaságának egészsége
kulcsfontosságú Ázsia és az egész világgazdaság számára. Madeleine Albright
biztosította a Bill Clinton kínai látogatását féltékenyen szemlélő japán
vezetést, hogy az USA ázsiabeli fő szövetségese továbbra is Japán marad.
A héten történelmi eseményre került sor az orosz-japán kapcsolatok
területén is: Szergej Kirijenko személyében először lépett orosz miniszterelnök
japán földre. A vendég egyben Jelcin elnök meghívását is átnyújtotta Akihito
császár számára, ami szintén jelentős eseménynek számít, mivel 1945 óta nem
járt japán császár Moszkvában. Látogatása után az orosz kormányfő elmondta: az
orosz kormány kész megfontolni, hogy Japánnal együttműködve különleges gazdasági
övezeteket hoz létre a Távol-Keleten, és 2000-ig szeretnének tető alá hozni egy
békeszerződést is a területi viták megoldására. Ezenkívül egyezményt kötöttek
arról, hogy Japán 800 millió dolláros kölcsönt nyújt az orosz széniparnak az
állami Export-import Bank útján, valamint öt évvel meghosszabbították az
űrkutatási együttműködést is.