Vissza a tartalomjegyzékhez


A HÉTEN TÖRTÉNT
A szír elnök Párizsban

Hafez el-Asszad szír elnök csütörtökön Párizsba utazott. A látogatás különlegessége, hogy Asszad 1977 óta nem járt Franciaországban, sőt - két rövid genfi látogatáson kívül - a több mint harminc éve hatalmon lévő szír elnök egyáltalán nem tette a lábát nyugati földre. Farouk el-Charek szír külügyminiszter szerint a találkozó azért is jelentős, mert a közel-keleti helyzet az 1991-es madridi konferencia és a hidegháború vége óta nem volt olyan feszült, mint most: vagy létrejön a teljes béke, vagy egyáltalán nem lesz béke. A Le Point című francia lap szerint a csúcstalálkozótól Jacques Chirac azt reméli, hogy Franciaország újra szorosabb kapcsolatba kerül a Közel-Kelettel. A nyolcvanas években a politikai helyzet lassította a két ország közötti gazdasági kapcsolatot, de mára már Franciaország Szíria második kereskedelmi partnere lett. A francia gazdasági érdekek pedig meghatározhatják Franciaország szerepét egy esetleges közel-keleti konfliktusban - véli a francia lap. (Hetek)


Drogcsempész diplomaták

Kairó repülőterén a vámosok pénteken letartóztattak két észak-koreai „diplomatát”, akiknek útipoggyásza félmillió darab LSD-t tartalmazó pirulával volt kitömve. A vámosok figyelmét nemcsak az utasok hat óriási bőröndje keltette fel, hanem az is, hogy útlevelükben már megérkezésük napján szerepelt az elutazásukat tanúsító pecsét. Az AFP jelentése szerint az egyiptomi külügyminisztérium azonnal engedélyezte a gyanús csomagok átvizsgálását, és a vámosok így bukkantak rá a közel kétmillió dollárt érő „rakományra”. (MTI)


Annan latin-amerikai útja

Kofi Annan ENSZ főtitkár latin-amerikai körútja alkalmából a brazil kormány ratifikálta az atomsorompó szerződést és a nukleáris robbantások összes fajtáját betiltó egyezményt. A két nemzetközi szerződéshez való csatlakozás dokumentumait Fernando Fenrique Cardoso brazil államfő írta alá. Brazília még júniusban felmondta az Indiával 1996-ban megkötött, a nukleáris energia békés célú hasznosításában való együttműködésről szóló megállapodást, hogy így tiltakozzon az ázsiai állam kísérleti atomrobbantásai ellen. (MTI)


Gyorsított fegyverkezés

A tajvani katonai vezetés tíz évre szóló nagyszabású fegyverkezési programot dolgozott ki a kínai katonai fenyegetés ellensúlyozására - jelentette vasárnapi számában a China Times című, nagy példányszámú tajvani lap egy meg nem nevezett, magas rangú katonai illetékesre hivatkozva. A programban nem szerepelnek atomfegyverek: Tajvan ugyan képes ezek előállítására, de mint az atomsorompó-szerződés aláírója, elvből ellenzi őket. Nem vették tervbe katonai műholdak felbocsátását sem, mert ez a sziget fő fegyverszállítója és katonai szövetségese, az Egyesült Államok részéről ütközne ellenállásba. A tervezet szerint a fejlesztés nagy hatósugarú lokátorokra, nagy és közepes hatótávolságú föld-föld rakétákra, valamint harcászatirakéta-elhárító ballisztikus rakétákra vonatkozna. A lap szerint ezek a tajvani katonai létesítmények ellen intézendő esetleges kínai támadás ellen védenének. (Reuters)


Pszichiátrián az ámokfutó

Pszichiátriai klinikára utalták azt a 44 éves francia hölgyet, aki hétfő hajnalban járművével felhajtott Párizsban a labdarúgó-világbajnokságon aratott győzelmet ünneplő tömegbe. A gázolás során egy ember meghalt, tizenegyen pedig súlyosan megsebesültek. A köztisztviselő Nelly N. önként jelentkezett a francia rendőrségen. Első vallomásából kitűnt, hogy beismeri a történteket, s elmondta, hogy pánikba esett. A vizsgálatot folytató rendőr szerint a hölgy „kimerült” volt, de „tudatában van tette súlyosságának”. A balesetet követően mintegy 150 embert vizsgáltak meg a környező kórházakban. A sérültek közül 11 személy állapota kritikus, de nem életveszélyes. Szerdán derült ki, hogy nem csak egy gázolás történt a labdarúgóvébé döntőjének éjszakáján. Tízen még korábban megsérültek, amikor egy brit ügyvéd Alfa Romeójával a tömegbe hajtott. (MTI-Le Monde)


Habsburg-interjú

Habsburg György szerint hazája és a körülötte lévő volt szocialista országok, Lengyelország, Csehország és Szlovákia az EU-hoz való csatlakozással keresik biztonságukat és politikai normalizálódásukat - közölte az ABC spanyol napilap. A tiszteletbeli magyar nagykövet úgy véli, hogy az integráció várhatóan gazdasági stabilizálódáshoz vezetne. Habsburg György kiemelte: az EU-csatlakozás „nagy bizonyítékot adhat Magyarország szabadságáról és a demokráciában jelen levő polgári érettségről”. A nagykövet hozzátette: különösen fontosnak tartja a kisebbségek védelmével és a környezetvédelemmel kapcsolatos erőfeszítéseket, mert ezek a nemzetet túlhaladó értékek. (ABC)


Fizet a brit holocaustalap

Megkezdődnek a kifizetések abból a nemzetközi holocaustalapból, amelynek létrehozását a brit munkáspárti kormány kezdeményezte a tavaly decemberben megrendezett nagyszabású londoni náciarany-konferencián - közölte szerdán a brit külügyminisztérium. A 36 millió fontos alapból egymillió fontot (mintegy 360 millió forintot) juttatnak első lépésben a náci üldöztetések túlélői részére. Ennek egyharmadát a jelenleg Nagy-Britanniában élő egykori üldözöttek kapják. Az ellátmány szétosztását a 400 ezer lelket számláló brit zsidóság világi képviseletének igazgatósága irányítja. A testület közölte: országszerte hozzávetőleg ötszáz szükséget szenvedő, idős zsidó rászorulóról tudnak, legtöbbjük a háború után vándorolt be az országba. A fennmaradó összeggel (megközelítőleg 660 ezer font) az ukrán, orosz, fehérorosz és moldovai túlélők helyzetét kívánják segíteni, elsősorban orvosi ellátásuk feljavítása formájában. (MTI)