Pontosan 30 évvel ezelőtt, 1968-ban az amerikai kongresszus megszavazta a
fegyverszabályozási törvényt (Gun Control Act), amely részlegesen megszigorította a
kézifegyverek tartásának feltételeit. A mérföldkőnek számító törvény
meghozatalában szerepet játszott John Kennedy és Martin Luther King meggyilkolása
miatti nemzeti felháborodás. Az elmúlt néhány hónapban világszerte nagy
megdöbbenést kiváltott iskolai lövöldözések nyomán a Time magazin
összeállítást tett közzé, amelyből kiderül: a fiatalság egyre növekvő számban
fordul a fegyverek felé, miközben a törvényhozás ma korántsem olyan eltökélt a
kérdésben, mint volt három évtizeddel ezelőtt.
A legutóbbi statisztikák szerint évente minden 12. középiskolás diákot ér
valamilyen fizikai fenyegetés, vagy sérülést szenved fegyverhasználat
következtében. Bár összességében a fiatalkorú bűnözés aránya csökkent, a
fiatalok sérelmére elkövetett gyilkosságok száma 1985 és 1995 között 135
százalékkal emelkedett. Egy évtizeddel ezelőtt a háztartások 45 százalékában volt
lőfegyver. Ez a szám mostanra 40 százalékra csökkent. Ennek ellenére
megközelítőleg ugyanannyi fegyver forog közkézen az Egyesült Államokban, mint
amekkora a lakosság száma, azaz - egyes becslések szerint - több mint 235 millió.
A fegyverrel elkövetett gyilkosságok ma sokkal gyakoribbak az Egyesült Államokban,
mint 30 évvel ezelőtt, és az arányuk is magasabb, mint bármely más nyugati
nemzetben.
Az aggasztó tendenciák dacára most kevesen számítanak arra, hogy a törvényhozás
szigorúbb fegyverszabályozási rendeleteket alkotna. Az 1968-as politikai
határozottságtól eltérően Washingtonban ma olyan visszafogott szemléletmód
uralkodik, amely inkább a fegyverhasználat biztonságosabbá tételét szeretné
elérni. Egy nemrég benyújtott előterjesztés például a fegyverek biztonsági
záraira kíván szigorúbb előírásokat alkalmazni.
A témával kapcsolatosan nagy port kavart John Lottnak, a Chicagói Egyetem
közgazdászának nemrégiben megjelent Több fegyver, kevesebb bűncselekmény című
könyve. John Lott könyvében azt hangoztatja: „Kisebb a valószínűsége annak, hogy
a bűnözők bűncselekményt hajtanak végre, ha nő annak a lehetősége, hogy az
áldozat képes lesz megvédeni magát.” Lott ezért támogatja azt az elképzelést,
miszerint a „törvénytisztelő állampolgárok” fegyverviselési engedély nélkül
tarthassanak maguknál fegyvert. Douglas Weil, a Fegyverszabályozási Társaság által
kezdeményezett kutatás vezetője cáfolja Lott elméletét.
A Time magazin által megrendezett vitán Weil elmondta, hogy számos tudományos kutató
megvizsgálta Lott következtetéseit, és alapvetően hibásnak találták azokat. A
chicagói közgazdász többek között azt állította könyvében, hogy „azokban az
államokban csökkent a legnagyobb mértékben az erőszakos bűnözés, ahol a legtöbb
fegyverviselési engedélyt adták ki”. Ezt a feltevést a philadelphiai felmérések
cáfolják: az 1995-ben elfogadott liberális szabályozás eredményeként 10 ezerrel
megnőtt az engedéllyel rendelkező polgárok száma, míg a gyilkosságok száma nem
változott az előző évtizedhez képest.
Lott nem riad vissza attól az ötlettől sem, hogy a kisiskolás gyerekeket a tananyag
keretén belül a fegyverek biztonságos kezelésére oktassák. Weil szerint ezzel a
lépéssel Lott a gyerekekre helyezné át a felelősséget a fegyverviselők helyett,
továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy a fegyvertartó szülők nagy része
megtöltve és nem elzártan tárolja pisztolyát, amelyet már egy 3-4 év körüli
gyermek is könnyen működésbe tud hozni.
A viták ellenére még mindig amerikaiak milliói vélik úgy, hogy szabadságuk és
biztonságuk szorosan összefügg a fegyverek hozzáférhetőségével. A fegyverek ma is
szerves részét képezik az amerikai társadalomnak, hasonlóan a személyi
számítógépekhez és a mosogatógéphez. Az aggasztó csupán az, hogy a
komputervírusokkal és az összetört edényekkel szemben a fegyverek használatával
elkövetett visszaélések minden évben emberek ezreinek az életét oltják ki.
Huszonegy ország, köztük az USA, Kanada, Anglia, Franciaország és
Németország képviselői elhatározták, hogy globális kampányt kezdeményeznek a kis
kaliberű lőfegyverek nemzetközi ellenőrzésére. Aslaug Haga norvég
külügyminiszter-helyettes a New York Timesnak elmondta, hogy a közös összefogás
„legfőbb oka a kézifegyverek túlzott felhalmozódása és ellenőrizhetetlen
elburjánzása”. Egyes becslések szerint a közkézen lévő fegyverek legalább felét
illegálisan tartják. Csecsenföldön például könnyebb fegyvert vásárolni, mint
kenyeret. A norvég politikus szerint a legnagyobb probléma az, hogy legálisan kiadott
kézifegyverek is könnyen illegalitásba kerülhetnek a nem megfelelő ellenőrzések
miatt. A leszerelt munkanélküli katonák sokszor megtartják fegyvereiket, hogy később
használják vagy eladják azt a feketepiacon.