DEBRECZENY RÉKA, KOVÁCS KLÁRA
Pozitív kilátások

Chikán Attila gazdasági miniszter. Hallatlanul jó esélyek Fotó: V. SZ.

Optimistán nyilatkozott a három gazdasági intézet vezetője a gazdasági kilátásokat illetően. Surányi György, a Magyar Nermzeti Bank elnöke úgy látja, hogy reális a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés: az idén is és jövőre is 4-5 százalékkal bővülhet a gazdaság. Gyorsuló gazdasági növekedés mellett az idén négy százalékponttal csökkenhet az év végére az infláció mértéke - 14 százalék körül várható -, az évezred végére pedig egy százalékra zsugorodhat. Az infláció további csökkenése mellett lehetőség nyílik arra is, hogy a tavalyihoz hasonló mértékben növekedjenek az idén is a reálbérek.
Chikán Attila gazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság termelékenysége nagyobb ütemben nő, mint az Európai Unió átlaga. A növekedésnek azonban két pilléren, a multikon és a kis- és középvállalatokon kell állnia. A multinacionális cégeket a jövőben arra ösztönzik, hogy beruházásaikkal segítsenek a regionális különbségek felszámolásában. Az átszervezés előtt álló minisztérium őszszel programcsomagot indít útjára, amely a kis- és középvállalatok fejlesztésében kíván segíteni; többek között a pénzügyi feltételeik javításában, a termékeik piacra juttatásában és marketingtevékenységük támogatásában.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter kijelentette, hogy a gazdasági növekedés érdekében a költségvetési és a fizetési egyensúlyt nem áldozzák fel: szigorú költségvetési politikát folytat a tárca. A jövő évtől már mérséklődnek az élőmunkával járó költségek, csökkennek az adókulcsok, a társadalombiztosítási járulékot pedig adónak számítva kell befizetni - így a bevétel minimum 5 százalékkal emelkedhet.
Ahhoz azonban, hogy a folyamatos gazdasági növekedés elérhető legyen, növekednie kell a belföldi beruházásoknak. A miniszter kifejezte, örül annak, hogy sokan döntenek a magánnyugdíjpénztárakba való átlépés mellett. Igaz ugyan, hogy ez 70 milliárdos deficitet jelent, de így nőnek a lakossági megtakarítások. A hiányt pedig betöltik.
László Csaba, a pénzügyi tárca államtitkára pozitívan értékelte, hogy az első féléves központi költségvetési hiány az egész éves előirányzatnak 45 százaléka (195 milliárd forint), mivel az első félévben kedvezően alakultak a folyamatok.
A júniusi eredmények alapján a költségvetés hiánya kevesebb lesz, mint amit a parlament eredetileg meghatározott. Nagyobb hiánnyal kell azonban számolni a társadalombiztosítási alapoknál, illetve a helyi önkormányzatoknál. Ami az előbbit illeti, a júniusi 7 milliárd forintos deficitnövekedés a pénzforgalmi hiányt 55 milliárd forintra duzzasztotta, ami több mint kétszerese az éves előirányzott összegnek.