ZARA ORSOLYA, ROISZ PATRÍCA
Zavarok a segély körül

Csaknem kilencvenezer család képtelen az OTP-től 1993 előtt felvett, és időközben a kedvezményes pár százalékos kamatszintről a piaci kamatokra „átemelt” lakásvásárlási hitel törlesztőrészleteit visszafizetni.

Az ő helyzetükön próbált segíteni a Horn-kormány azzal a májusban hozott rendelettel, amely költségvetési támogatást biztosít a lakáscélú kölcsöntartozásaikat vagy közüzemi díjtartozásaikat fizetni képtelen családok számára. Az önkormányzatok szerint azonban a rendelet jelenlegi formájában kínos feladat elé állítja őket, ugyanis az a végrehajtás felelősségét a helyi közigazgatási testületekre hárítja. Helyi szinten kell eldönteni, hogy ki kaphat a támogatásból, ami a közelgő helyhatósági választások miatt igen kényes politikai kérdéssé válhat. Egyébként az is bizonytalan, hogy ezt az összeget ki fogja kifizetni.
A kormányrendelet szerint az önkormányzatok háromféleképpen lehetnek az adósok segítségére: pénzbeli adósságkezelési támogatást nyújthatnak, esetleg a teljes adósságot kifizethetik a hitelintézetek felé az adós helyett, vagy megvásárolhatják a fizetni nem tudók ingatlanait. Egyik módszer sem jelent azonban valódi megoldást. A problémát az okozza, hogy a rendelet értelmében az önkormányzatok csak azoknak az adósoknak a helyzetén tudnak segíteni, akik tartozásuk harminc százalékát ki tudják fizetni. Ez azt jelenti, hogy a leginkább rászoruló réteg adósságai továbbra is rendezetlenek maradnak. A helyi testületek azért sem képesek a kormány döntését végrehajtani, mert az rájuk igen nagy anyagi terhet ró, annak ellenére, hogy az állam mindhárom esetben részt vállal a költségekben. Kókai István, a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal lakásügyi előadója lapunknak elmondta: az is tisztázatlan, vajon csak a tőketartozások, vagy a kamatok törlesztésében is segítséget kell-e nyújtani.
Ha a helyi közigazgatás a teljes tartozást kifizeti az OTP-nek, kérdéses, hogy később hogyan és milyen további költségek árán tudja majd a kintlévőséget behajtani, hiszen az adósság nem szűnik meg, csupán arról van szó, hogy a családok ezután nem a pénzintézetnek, hanem az önkormányzatnak fognak tartozni. Amennyiben pedig a közüzemi díjtartozások kiegyenlítését vállalja át a helyhatóság, akkor lényegében a saját tartozását engedi el, ami szintén jelentős anyagi megterhelést jelent. Miskolcon az önkormányzat illetékesétől azt a választ kaptuk: attól tartanak, hogy amennyiben egyes családoknak segítséget nyújtanak, akkor az eddig rendesen teljesítő adósok is beállnak majd a nemfizetők sorába, az önkormányzatra hárítva a tartozást. Zalaegerszegen a polgármesteri hivatalban - hasonló problémákra hivatkozva - úgy látták a legjobbnak, ha senkit sem támogatnak, hanem megvárják, az új kormány mit fog tenni a helyzet megoldása érdekében. Itt éppen ezért hozzá sem kezdtek a helyi rendelet kidolgozásához, a kormány döntését ugyanis puszta javaslatként, és nem kötelező feladatként értékelik. De máshol sem sietős az önkormányzatoknak: számos helyen - mint például Pécsett - csak szeptemberben tárgyalnak majd az ügyről.
Az OTP viszont hamarabb szeretne a pénzéhez jutni: július 31-én lejár az adósoknak biztosított türelmi idő, és megindulhatnak a végrehajtási eljárások, amelyek végső soron arra vezethetnek, hogy a fizetésképtelen családok feje fölül elárverezik a lakásokat. Szabó Judit, az OTP kommunikációs osztályának munkatársa, e téma referense arról tájékoztatta lapunkat: nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy meghosszabbítsák az önként vállalt moratóriumot azokon a településeken, ahol csak később kerül sor a szükséges lépések megtételére. Ez esetben a pénzintézetek írásos szándéknyilatkozatot kérnek az önkormányzatok rendeletalkotási szándékáról. A települések egy része azonban nem is tud erről a lehetőségről. Szegeden az ezzel foglalkozó osztályon például arról sem értesültek, hogy a türelmi idő a végéhez közeledik, és a meghosszabbítás feltételeiről is csak lapunktól értesültek. Az új kormányra vár tehát a sürgető probléma érdemi megoldása. A Hetek érdeklődésére a Családvédelmi és Szociális Minisztériumban azt a választ kaptuk, hogy még nem vették át az adósságrendezés feladatát a Népjóléti Minisztériumtól, az ügy korábbi felelősétől. Így továbbra is bizonytalan, ki fogja kiegyenlíteni a tartozásokat.