Hatalmas gázrobbanás rázta meg Isztambul egyik bazárját csütörtökön. Hatan
életüket vesztették, és közel százan megsebesültek. A robbanás Isztambul XVII.
századi Egyiptomi Bazárjának bejáratánál történt. Murat Basesgioglu török
belügyminiszter kijelentette, hogy valószínűleg nem helytállóak azok a korábbi
vélekedések, miszerint a robbanást bomba okozta. A feltevés oka az volt, hogy
korábban mind a szélsőbaloldaliak, mind az iszlámisták és a kurd szeparatisták
hajtottak végre bombatámadásokat török városokban. „A robbanást gázszivárgás
váltotta ki” - jelentette ki újságíróknak Farzan Citici ügyész. Helyi állami
tisztviselők elmondása alapján néhány külföldi állampolgár - három francia,
három német, két norvég, egy iraki és egy iráni - is van a mintegy száz sérült
között. (CNN)
Vízözön Kínában
Kínában a megszokottnál erősebb és korábban érkező esőzések során kiáradt
Jangce folyó eddig 400 áldozatot követelt. Néhány helyen a folyó vize naponta
mintegy hatvan centiméterrel emelkedik, s a lakosoknak szinte alig marad idejük, hogy
elmeneküljenek otthonaikból. Jiujiang város 4,4 milliós lakossága szintén
veszélyben van, ezenkívül körülbelül 110 ezer hektár termőföld is víz alá
kerülhet. A gabona egyébként teljesen tönkrement, az étel és az ivóvíz ritka
kinccsé vált Kínában. A válság kezelésére Kína kormánya mintegy 3 millió embert
mozgósított: állami alkalmazottak, katonák és a polgári lakosság együttesen
próbálja legyőzni a víztömeget. Mivel Kínában az esős évszak legerősebb
hónapjai a július és az augusztus, tartani lehet attól, hogy a megpróbáltatások
java még csak ezután következik. (MTI)
Iraki vádak
Irak ismét azt követeli az ENSZ-től, hogy nevezzen ki egy bíróságot, amely
felelősségre vonhatja Richard Butlert, az iraki tömegpusztító fegyverek
leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság vezetőjét, és elődjét Rolf Ekeust. A Babel
című lap - ami egyébként Szaddám Huszein fiának tulajdonában van - szerint
Butler és Ekeus politikai kérdést csinált a fegyverek ellenőrzéséből, és az USA
utasításait hajtották végre. A lap továbbá azzal vádolja Butlert, hogy hazudott a
világszervezetnek, elárulta küldetését, információt szolgáltatott ki Irakról más
országoknak, még mielőtt azok a Biztonsági Tanácshoz eljutottak volna, és fel akarja
éleszteni az iraki-amerikai katonai konfliktust. (MTI)
A dalai láma hallgat Kínára
Tibet szellemi és vallási vezetője meghatározatlan időre elhalasztotta tajvani
útját, válaszul azokra a pekingi jelzésekre, miszerint a kínai vezetés kész
párbeszédet kezdeni vele. A dalai láma a Kínával való kapcsolatok javítása
érdekében döntött tajvani látogatása elhalasztása mellett. A dalai láma tavaly
tett látogatást első ízben a szigeten. Az utazásra Peking éles bírálattal
reagált, hiszen a kínai vezetés Tajvant és Tibetet is Kína elszakíthatatlan
részének tekinti. Csiang Cö-min kínai államfő június végén, Bill Clinton amerikai
elnök látogatása idején ismerte el először nyilvánosan, hogy a pekingi vezetés
kapcsolatot tart fenn a dalai lámával. A tibeti vezető hangsúlyozta, hogy örömmel
találkozna Csiang Cö-minnel. (ITAR-TASSZ)
Szankciók az európai biztosítók ellen
George Pataki, New York állam magyar származású kormányzója szerdán aláírta
azt a törvényt, amely büntető intézkedésekkel fenyeget meg európai
biztosítótársaságokat, ha azok továbbra sem rendezik a holocaust áldozatainak vagy
azok leszármazottainak a világháború időszakából származó, velük szemben
fennálló követeléseit. A törvény különösen szigorú fellépést helyez
kilátásba azon biztosítótársaságok ellen, amelyek nem vesznek részt a kárpótlási
folyamat kidolgozásával megbízott nemzetközi bizottság munkájában. Az ezzel
megvádolt cégek között van a Triesztben székelő Assicurazioni Generali, a müncheni
Allianz és a svájci Zürich társaság. Az Egyesült Államokban tizenhat európai
biztosítótársasággal szemben nyújtottak be kollektív panaszt a holocaust túlélői,
mivel azok nem hajlandók kifizetni a túlélők vagy leszármazottaik számára az
egykori biztosítási szerződésekből eredő kártérítési összegeket, illetve
járadékokat. George Pataki megsemmisítő kritikával illette azokat a biztosítókat,
amelyek nem teljesítik kötelezettségeiket az Auschwitzban elpusztult biztosítottak
utódaival szemben, arra hivatkozva, hogy a biztosítottakról „nincs halotti
anyakönyvi kivonat”. (AP)
Földrengés a turistaszigeten
Földrengés sújtotta a portugál Azori szigeteket csütörtökön kora hajnalban.
Legalább tíz ember meghalt, negyvenen megsebesültek, és mintegy ezer ember otthon
nélkül maradt a katasztrófa következtében. Az 5.8-es erősségű földrengés
epicentruma az Atlanti-óceán területén, Faial szigetétől 15 kilométerre
északkeletre volt. A földmozgás a kilenc szigetből álló vulkanikus szigetcsoport
tagjaiból négyet érintett, köztük Terceirát, ahol az amerikai hadsereg
légitámaszpontja van. A legnagyobb károk Faial szigetén estek, ahonnan kompon kellett
kórházba szállítani a sebesülteket. A mintegy 500 lakosú Ribeirinha falu lakosainak
többsége az utcán volt kénytelen megvárni a napfelkeltét, mivel házaik
életveszélyessé váltak. A keletkezett törmelék autókat temetett maga alá. Az azori
szigeteket a múltban már több földrengés érte, a legrosszabb 1980-ban, amikor 49-en
haltak meg. A csütörtöki rengés mintegy 15-20 másodpercig tartott, és néhány
kisebb utórengés követte. (CNN)