Vissza a tartalomjegyzékhez

ERDŐS ORSOLYA
A 90 éves Wekerle-telep

Az Ecseri útra jártam évekig iskolába, de nem sokat tudtam létezéséről… Aztán volt egy főnököm, aki nagyon büszke volt rá, hogy ott lakik. Egy alkalommal meglátogattam kicsiny, hátsó udvari lakásukban. De még akkor sem értettem ezt a patriotizmust…

Az észak-déli metró Határ úti megállójától indul a 194-es busz. Egy rövid szakasz után befordul egy egészen sajátos hangulatú világba: ez a Wekerle-lakótelep. Az egységes stílusban, de számtalan variációban megtervezett és kivitelezett földszintes, ikerház típusú vagy egyemeletes, spalettás házikók között már számtalan avatatlan arra járó tévedt el. A területet a malom-játékra emlékeztető, átlós és merőleges, szabályosan futó utak osztják fel. A különböző szélességű nyílegyenes utcák mindkét oldalát platánok, ostor- és nyárfák szegélyezik. A keskenyebb utcácskákban a zöld növényzet felül összeér, és árnyékos, élő alagutat képez az arra járó fölött. A főbb utakat rangos házak szegélyezik.
A 1867-es kiegyezés után a gazdasági fellendülés munkások tömegeit vonzotta a fővárosba, amely nem volt felkészülve erre. A lakáshelyzet megoldására 1908-ban törvény született tízezer munkáslakás felépítéséről. E célból vásárolták meg a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, városhoz közeli, jól közművesíthető és a közlekedés szempontjából is kedvező fekvésű Határ út, Ady Endre út, Gyáli és Nagykőrösi út által határolt területet. A külföldi példák alapján Fleischl Róbert fogalmazta meg a korszerű építészeti követelményeket. A napi áruellátás, oktatás, egészségügy és szolgáltatások megfelelő épületei is helyet kaptak a tervben.
A munkálatok 1909-ben kezdődtek el. A korábban kiírt pályázatok eredményeit felhasználva Győri Ottmár tette le az asztalra a végleges tervet, neki köszönhető, hogy nincs két egyforma ház a Wekerlén. Minden házhoz sufni tartozott a tüzelő tárolására, de helyet kapott benne a mosókonyha is. Wekerle Sándor, akkori pénzügyminiszter, később miniszterelnök szívén viselte a telep sorsát, figyelemmel kísérte az építkezést, és az ő nevét viseli ma is a kertváros. A wekerlei főtér Közép-Európa egyik legszebb tere, Kós Károly, erdélyi festő és építész tervezte. Ötletét, az íves kapukkal tagolt épületegyüttest, a zárt térformát a nagyszebeni és a kolozsvári példákból merítette. A tér közepén található gyönyörű parkban Nagy Balogh János festőművész szobra.
A Wekerle története ezzel nem ért véget. Sok-sok ember éli itt ma is szorgos hétköznapjait. Szeretnek itt lakni, valahogy nyugodtabb erre az élet. Vannak őslakosok és „bevándorlók”. Az őslakosok nem szeretnek elmenni, inkább manzárdot építenek, és így bővítik az életterüket. A nyugdíjasok mellett sok fiatal, gyermekcentrikus család rendezkedik itt be, sőt számos alkotó művész is a Wekerlét mondhatja otthonának.
Az érdekes házak érdekes élettörténeteket rejtenek, és egyfajta körvonalazhatatlan összetartás és büszkeség jellemző az itt lakókra. Katona Áron tűzzománcművésztől, a Wekerlei Társaskör Egyesület elnökétől megtudtuk: a műemlék jellegű Wekerle jelenleg már az Európai Örökség részét képezi.
Szeptember első hétvégéjén idén is megrendezik a külföldön is ismert Wekerlei Napokat. A programból már most ízelítőt kaptunk: lesz építész-konferencia, hangverseny, gulyásparti, színpadi fellépések, illetve különféle sportrendezvények teszik változatossá a programot. A Vám- és Pénzügyőrség zenekara ébreszti vasárnap reggel az ittlakókat, este pedig utcabál zárja az ünnepségsorozatot.