Vissza a tartalomjegyzékhez

SZLAZSÁNSZKY FERENEC
Állam az államban

A közelmúlt nyíltszíni robbantássorozata kapcsán biztosan állítható, hogy a maffiaháború egyre hevesebben dúl Magyarországon. A sokkoló hatású események után nyilván sokakban felmerül a kérdés: mit, vagy kiket takar a maffia kifejezés? Általános definícióként talán megállja a helyét az a megfogalmazás, mely szerint a maffiák a szervezett bűnözésből élő, az egész világon jelen lévő bűnszövetkezetek. A legtöbbször egymással is rivalizáló csoportok nemzetisége, befolyása, munkamódszere országonként más és más, céljuk azonban ugyanaz: hatalom és gazdagság.

Az újkori maffia Szicíliában alakult ki. A gyors pénzszerzés reményében a századelőn több ambiciózus család ellenőrzése alá vonta a sziget gazdasági tevékenységeit. Növekvő befolyásuk kiterjedt az iparra, az üzleti életre és a csempészetre. Legfontosabb szabályuk kimondta, hogy a törvényes igazságszolgáltatást soha nem veszik igénybe, vitás ügyeiket egymás közt rendezik. Amennyiben ez tárgyalásos úton nem sikerült, erőszakhoz folyamodtak. Az életben maradtak közül az idő múltával sok maffiatag emigrált, minek következtében az egyre gyümölcsözőbb „iparág” nemzetközivé lett.
Bűnügyi szakértők szerint a szervezett bűnözés a demokratikus társadalmak velejárója. Diktatúrában azért nem tud kiépülni, mert az élet minden területére kiterjedő hatalmi kontroll a bűnözők mozgásterét is szűkíti. Hiába rabolnak ki például egy bankot, a pénz tisztára mosása szinte lehetetlen, hiszen az erre a célra amúgy alkalmas intézmények, szórakozóhelyek is állami kézben vannak. Ez a magyarázata annak, hogy hazánkban „csak” a rendszerváltás óta van jelen a maffia.
Magyar, csecsen, ukrán, orosz és ki tudja még milyen nemzetiségű csoportok játszanak körmérkőzést a bent- illetve életben maradásért. A győztes profitál a legtöbbet a prostitúcióból, a kábítószer-kereskedelemből, a védelmi pénzekből. Mivel a tét hatalmas, az éppen rosszabb pozícióban lévő maffiák újra és újra megpróbálják megváltoztatni a részesedési arányokat. A múlt heti - ártatlan életeket is követelő - Aranykéz utcai leszámolás jól példázza: az eszközökben nem válogatnak. Az ügyben nyomozást vezető Doszpot Péter rendőr alezredes a sajtó munkatársainak elmondta: a brutális elkövetési mód egyértelmű üzenet volt „mindenkinek”. Jelentése: ma bárkit likvidálni lehet, elhatározás kérdése a dolog. Mint köztudott, a nevezett ügy hátterében az illegális olajkereskedelem áll, ami a gazdasági bűncselekmények kategóriájába tartozik, hasonlóan a pénzhamisításhoz. Lapunk kriminalisztikai szakértője szerint ebben a kategóriában a szervezett bűnözés összefonódik a közélet és a politika egyes szereplőivel is, mert a maffiának magas szintű kapcsolatokra van szüksége.
Az alig egy hete felrobbantott Boros Tamás a Kriminális című műsor archív felvételén egyértelműen értésre adta: az olajügyben magas rangú állami tisztségviselők is érintettek, és a Borostól kapott információk alapján a rendőrség már régen felgöngyölíthette volna az ügyet. Nem tette, a kettős ügynöknek tartott „vállalkozó” pedig halott. „Aki úgy mozog az alvilág és a rendőrség között, ahogy Boros, az bármikor számíthat leszámolásra” - mondta keddi sajtótájékoztatóján Doszpot Péter. Szavai alátámasztani látszanak a „kettős ügynök halála” verziót. Egyes információk szerint egyébként a közelmúltban elkövetett kegyetlen gyilkosságok egy része Boros számlájára írandó.
A maffia a kapcsolatteremtésben sem gátlásos. Szakértőnk elmondta: abból indulnak ki, hogy - véleményük szerint - egy bizonyos szint fölött a gazdasági és politikai élet szereplői közül „senki sem tiszta”. Amennyiben a kiválasztott személy szép szóra nem hajlandó az együttműködésre, a bűnözők környezettanulmányt készítenek róla. Az ennek során feltárt sebezhető pontok - például házasságtörés, drogfüggőség, kétes üzleti ügyek - jó alapot biztosítanak az illető zsarolására, melynek hatására általában kötélnek is áll. A bűnözőknek nyújtott segítségért - ami sok esetben bizalmas információk szállítását jelenti - a maffia anyagi ellenszolgáltatást nyújt, egyúttal még szorosabbra fonja az összekötő szálakat a közélet és a bűnözés között. Egyes vélemények szerint ennek - vagyis a bűnüldöző szervek egy része ellenérdekeltségének - a számlájára írható, hogy az elmúlt évek során elkövetett merényletek megbízóihoz egyetlen esetben sem sikerült eljutni.
(A lapzártánkkor érkezett legújabb információk szerint a hozzátartozók nem tudták azonosítani a múlt csütörtöki robbantás célszemélyének és Boros földi maradványainak tartott hullát.)