Az ügyészség a genfi egyezmény alapján emberiség elleni - azaz el nem évülő
- bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az 1956. október 27-ei tiszakécskei
sortűz, valamint az ugyanezen a napon Kecskeméten történt kivégzés két-két
vádlottjával szemben. A Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsa azonban a
vádlottakat csupán felbujtóként, illetve tettesként több ember ellen elkövetett
emberölés elkövetésében találta bűnösnek. Ezek a bűncselekmények viszont az
elkövetés idején hatályos büntető törvénykönyv szerint tizenöt év alatt
elévülnek, így a bíróság az eljárást megszüntette. Mint emlékezetes,
Tiszakécskén egy repülőgépről adtak le három sorozatot a tömegre, minek
következtében tizenhét ember életét vesztette, százketten pedig megsebesültek. A
végzés nem jogerős. Az ügyész mindkét perben fellebbezett, a vádlottak a döntést
tudomásul vették. (MTI)
Vita a karlendítőkről
A Fővárosi Bíróságon október 29-én folytatódik a Magyar Rádió és az
Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) vitája. Kérdés: a MIÉP tavaly
márciusi gyűlésén karlendítéssel szavaztak-e az összegyűltek. A párt tavalyi
március 15-ei nagygyűlésén az Esti Krónika akkori tudósítója szerint a tömeg
„karlendítéssel” szavazta meg Csurka István pártelnök programját. Ezt követően
állampogári - MIÉP-es aktivista - panasz nyomán az ORTT panaszbizottsága azt
állapította meg, hogy a kijelentés téves képzettársításra adhat okot. A rádió
ezt nem fogadta el és jogorvoslatot kért az ORTT-től. Mivel a panaszbizottság ez év
februári határozatában is ragaszkodott eredeti megállapításához, ezért a rádió a
bírósághoz fordult a határozat felülvizsgálata érdekében. (MTI-Hetek)
Jönnek a jugók
A Magyarországon menedéket kérő jugoszláv állampolgárok száma május óta
ugrásszerűen növekszik, napjainkban azonban nem lehet tömegáradatról beszélni -
mondta Dobó István, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal főigazgatója a
„Koszovó - ma” címmel a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat által szervezett
csütörtöki budapesti konferencián. Májusban 79, júniusban 117, míg e hónap első
hetében 86 jugoszláv állampolgár kért menedéket, ám nem tudni, közülük hányan
koszovói albánok - tette hozzá. A Magyarországra érkezők legtöbbje a válság
kiszélesedése miatti félelemből indult el a harci övezetekből. Legtöbbjük fiatal,
általában egyedülálló férfi, aki Ausztriába, Németországba, vagy Svédországba
kíván továbbutazni, hogy ottani munkabéréből próbálja meg eltartani otthon maradt
családját. (MTI)