A bálnák hosszú élete

Az Északi-tenger legnagyobb testű lakóinak, a grönlandi bálnáknak a hossza eléri a húsz métert, súlyuk 75 tonna lehet, és amerikai tudósok legújabb kutatásai szerint elélhetnek akár 150 évig is.
Az 1935-ben elrendelt vadászati tilalom életbelépése előtt kis híján kiirtották ezt a fajtát. A tengeri óriásokat különösen halcsontlemezükért vadászták előszeretettel, amelynek segítségével a bálnák kiszűrik a planktonokat a tengervízből. Az elejtett bálnák halcsontlemezeiből használati tárgyakat, esernyőket vagy fűzőket készítettek.
Amióta a kereskedelmi bálnavadászatnak befellegzett, azóta csak arktiszi indián törzsek ejthetnek el grönlandi bálnát. Az utóbbi húsz évben elejtett bálnák közül többre nem csak egyszer vadásztak: akadt, amelyiknek vastag bőréből olyan, kőből készült szigonyhegyek kerültek elő, amilyeneket már több mint száz éve nem használnak.
Ez a felfedezés felkeltette a tudósok érdeklődését, akik már egy ideje gyanították, hogy a grönlandi bálnák a feltételezett hatvan évnél jóval magasabb kort érnek meg. Don Schell, a fairbanksi egyetem (Alaszka) kutatója a halcsontlemezek izotópvizsgálata során kiderítette, hogy a bálnák csak húszéves koruk körül érik el a szexuális érettséget. Azt a feltevést azonban, hogy a későn érő bálnák hosszú életűek is, csak legutóbb sikerült tudományosan alátámasztani.
A San Diegó-i (Kalifornia) Scripps Oceanográfiai Intézet egyik biológusa, Jeffrey Bada vezetésével tudósok egy csoportja 48 órán át mélyen a szemébe nézett néhány kimúlt grönlandi bálnának és megállapította, hogy a megvizsgált emlősök közül négy százévnél idősebb volt, egyikük pedig valószínűleg 150 évig élhetett.
Mivel a szem sejtjei - ellentétben a test egyéb sejtjeivel - nem újulnak meg, a pupillában található aminosav vizsgálata révén megállapítható az emlős életkora - jelentette ki Bada. Mindössze néhány kagyló- és teknősbékafajtáról sikerült eddig bebizonyítani, hogy tovább élnek, mint a grönlandi bálnák, amelyekről most kiderült, hogy ők a tenger Matuzsálemei.
Maga Jeffrey Bada is hangsúlyozta azonban, hogy még részletesen alá kell támasztani a szemsejtek vizsgálata alapján működő kormeghatározási módszer szenzációs eredményét. Többek közt pontosan meg kell határozni a bálnák bőrében talált szigonyhegyek korát is. Ha azonban a mozaik darabjai összeállnak, és a grönlandi bálnákról valóban bebizonyítják, hogy matuzsálemi kort érnek el, akkor ennek egészen különleges következménye lehet. Aki megfejti a bálnák hosszú életének titkát, az ennek az ismeretnek révén esetleg egy másik emlős - az ember - életének meghosszabbítását is elősegítheti… (MTI)