Vissza a tartalomjegyzékhez

SZAKONYI DÁVID
Soha se mondd, hogy vége

Egyáltalán: ember megölhet embert? És nép háborúzhat néppel? Ha kikeveredsz innen, kölyök, drága hadnagyom, azt hiszem, száz évig lesz min gondolkodnod” - szól egy idézet Benedek István Gábor új könyvéből, mely a Magyar Könyvklub Ezüstpénz Kiadó gondozásában jelent meg. A mű címe: Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte. Dokumentumregény, kémtörténet.
A szerzőt Kraus Naftali, az izraeli Maariv című újság munkatársa kérte fel, hogy segítsen felderíteni egy bizonyos horthysta tiszt kilétét, mivel szeretnének neki Jad Vasem-kitüntetést adni - ami azt jelenti, hogy az „igaz” emberek sorába kerülne. Az illető 1943 tavaszán megmentette egy lengyelországi rabbi, Ácháron Rokéách életét Belzben, ahol a nácik a rabbin kívül mindenkit megöltek családjából. A tiszt személyét Benedek nem tudta felderíteni, ám az összegyűjtött adatok hozzájárultak egy nagyszerű könyv létrejöttéhez. A történet Újszászy Istvánról, a híres magyar kémről szól, akit több, mint baráti szál fűzött Karády Katalinhoz, az ismert színésznőhöz. „A mű üzenete a rossz elleni küzdelem fontossága és az, hogy mindig reménykedni kell” - foglalta össze az író a könyv bemutatóján.
„Nem írok se riportokat, se publicisztikákat, se interjúkat, csak tárcákat; ma már íróként definiálom magamat. Hogy mit hoz a jövő, az más kérdés ” - mondta Benedek István Gábor, aki sok újságnak volt munkatársa, köztük a legnevesebbeknek is, jelenleg a Bank és Tőzsde főszerkesztője. Eddig mintegy negyven dokumentumfilmet is készített.
„Budapest folklórját örökítettem meg. Feledhetetlen, értékes emléket állíthattam Füst Milánnak. Filmeztünk gyártörténeteket: ki alapította, hogyan mentek ott a dolgok. Ezeknek az alkotásoknak nem volt mindig apropója, inkább a múlt feltárása érdekelt. Az Egyesült Izzóról szóló filmem bemutat rengeteg magyar találmányt. Bródy Imre találta fel a wolframszálas izzót, Bay Zoltán neve ott van a televízió feltalálói közt. Ő később Amerikában lett profeszszor, 1947-ben disszidált Szentgyörgyiékkel. A szerencsétlen Bródyt 44-ben agyonverték a keretlegények. Talán egy valami van, ami átszövi a műveimet azonkívül, hogy emberekről szól és az életről: küzdj és bízva bízzál. Ahogy Madách írta.”
Legújabb terveiről beszámolva elmondta, hogy új novelláskötetet tervez. „Komlósi mesék lenne a címe, és szlovákokról, magyarokról, zsidókról mondanék el benne mindenféle politikai szerelmes mesét.”