Vissza a tartalomjegyzékhez

MAKKI MARIE ROSE
Sivatagi show

Mi, felnőttek, gyerekkorunkban hozzászoktunk ahhoz, hogy a játszótereken mindig volt víz. Lehetett inni, mosakodni, pancsolni a csapnál. Manapság gyakran előfordul, hogy ott áll a piszkos, szomjas gyerek a negyven fokos hőségben a kiszáradt vízcsap előtt. Ha egy kis szerencséje van, talál a közelben egy vízforgató szökőkutat, amelynek a medencéjében mocsári állapotok uralkodnak.
A tereken, parkokban uralkodó közállapotokat persze nem lehet egyedül a vízgondokkal jellemezni, hiszen örvendetes módon szaporodnak a felújított játszóterek, ligetek. Az illetékesektől megtudtuk, hogy a Fővárosi Polgármesteri Hivatal (FPH) egy komplex, négyéves zöldterület-felújítási program keretében már második éve foglalkozik többek között az ivókutak problémájával is. Ennek kapcsán Radnóczi Péter, az FPH Környezetvédelmi Ügyosztályának alosztályvezetője elmondta, hogy a régi, korszerűtlen és vízpazarló kutakat nem javítgatni szeretnék, hanem inkább lecserélik korszerűbb, tartósabb és takarékosabb szenzoros kutakra. „Persze ezek sem bírnak ki mindent” - tette hozzá, hiszen sajnos már a terek őriztetése sem jelent biztos védelmet a vandalizmussal szemben. Nemrégiben tettek tönkre például egy frissen felszerelt kutat a Tabánban.
Az FPH-hoz egyébként csak a játszóterek kis hányada tartozik, amelyeket a Főkert Rt. gondoz. Törőcsik Éva, a Főkert Rt. kertészeti igazgatója úgy nyilatkozott, hogy csőrepedés vagy rongálás miatt előfordul ugyan a tereken vízhiány, de rendszeres a karbantartó-javító munka, és folyamatosan telepítenek új kutakat. A hatáskörükbe tartozó területeken egyébként - például a Margitszigeten, a Gellérthegyen vagy a Tabánban - valóban kevés ok van panaszra.
A játszóterek első számú üzemeltetői a kerületi önkormányzatok, akik pályáztatják a terek fenntartását - így valójában vállalkozók hatáskörébe került a csapok üzemeltetése.
Amint azt az egyik kerületi önkormányzat munkatársa elmondta, a különböző önkormányzatok eltérő anyagi helyzetben vannak, és általános az emberhiány. Ennek következtében a pályáztatás során egyes önkormányzatok kénytelenek sokszor az olcsóbb, gyakran ismeretlen alvállalkozókkal dolgozó, és utólag kevésbé megbízhatónak bizonyuló kivitelezőkre bízni a terek, kutak fenntartását. Az adott önkormányzatnak pedig nincs külön embere arra, hogy ilyen esetben minduntalan a vállalkozó után szaladgáljon, és rávegye őt az elvállalt munka elvégzésére. Mindehhez járul az is, hogy egyes kerületek anyagi okokból kénytelenek rendszeresen szüneteltetni a közterületek vízellátását. Sólyom Katalin, az ötödik kerületi önkormányzat köztérfelelőse egyrészt szintén a vandalizmussal indokolta az esetenkénti vízhiányt, másrészt hangsúlyozta: az egy lakosra jutó zöldterület mindössze egynegyede a kívánatos mértéknek. A fővárosi terek túlzott igénybevétele pedig meggyorsítja a kutak, terek elhasználódását.