Hetek - II. évfolyam, 27. szám, 1998. július 04

Ahogy napról napra éleződik a koszovói válság, úgy élesedik a vita arról, szükség van-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyására a Jugoszláviához tartozó Koszovó tartományban végrehajtandó NATO-beavatkozáshoz. A döntést sietteti, hogy a koszovói gerillák már a tartomány területének közel 30 százalékát ellenőrzésük alatt tartják.

Európai diplomaták hibának nevezték a két amerikai különmegbízott, Richard Holbrooke és Robert Gelbard nemrég történt megbeszéléseit a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőivel. Erről egy magát megnevezni nem kívánó uniós tisztviselő nyilatkozott Luxemburgban a közösség külügyminiszteri találkozóját követően az AFP hírügynökségnek. Kijelentése újabb jele volt annak, hogy az Egyesült Államok, illetve az USA európai szövetségesei között véleménykülönbségek alakultak ki az UCK lehetséges szerepét illetően.
A luxemburgi találkozón az EU kilátásba helyezte kapcsolatainak szorosabbra fűzését Horvátországgal, miután a zágrábi törvényhozás múlt héten jóváhagyta a menekültek visszatérését szolgáló átfogó tervet. Koszovóval kapcsolatban azonban a külügyminiszterek nem mentek messzebb az eddigi bírálatoknál. Elítélték Belgrádot, amiért nem tett ígéretet az EU összes feltételeinek teljesítésére, sőt még azok teljesítésével is adós, amelyeket Slobodan Milosevic jugoszláv elnök személyesen vállalt Borisz Jelcin orosz kormányfővel találkozva.
Wolfgang Schlüssel osztrák külügyminiszter az EU következő soros elnökségének képviseletében azt ígérte, hogy az Unió Koszovó ügyében gyorsabban, hatékonyabban és egységesebben fog cselekedni, mint annak idején a boszniai válságban. Schlüssel állást foglalt a diplomáciai erőfeszítések folytatása mellett, és hangsúlyozta a gazdasági szankciók Belgrádra gyakorolt hatását. A szankciók miatt havonta kieső 50 millió dollár súlyos gondot jelent a jugoszláv vezetésnek - vélte az osztrák külügyminiszter.
Klaus Kinkel német külügyminiszter elismerte, hogy az UCK egyre nagyobb befolyással bír a térségben, immár a tartomány területének csaknem 30 százalékát ellenőrzi, azonban mégsem fogadja el azt mint tárgyalópartnert. „Mindazokkal tárgyalnunk kell, akiknek van bizonyos befolyásuk arra, hogy megszűnjenek az erőszakos akciók, ám a mi tárgyalópartnerünk Ibrahim Rugova, s nem fogjuk őt mellőzni az UCK kedvéért” - nyilatkozta Kinkel a koszovói albánok választott vezetőjére utalva.
A német külügyminiszter szerint a katonai beavatkozás mindaddig nem lehetséges, amíg nem merítették ki a politikai rendezés összes lehetőségét. „Erre a napokban biztos nem kerülhet sor - vélte Kinkel - legfeljebb hetek vagy hónapok múltával.” Szavai szerint a Nyugat nem keltheti azt a benyomást a koszovói albánokban, hogy a NATO beavatkozása akár holnap megtörténhet.

Menekült az ítélet elől

Hágában hétfőn éjjel holtan találtak cellájában egy szerb férfit, akit a délszláv háború egyik legvéresebb eseményében, a 200 ember halálát okozó vukovari tömegmészárlásban való részvétel vádjával állítottak a Nemzetközi Törvényszék elé. Szlavko Dokmanovics, a kelet-horvátországi Vukovar volt polgármestere éjfél körül akasztotta fel magát börtöncellája ajtajára. A 48 éves férfit egy éve vették őrizetbe a Jugoszláv Néphadsereg három tisztjével együtt, és azzal gyanúsították őket, hogy felelősek voltak az 1991. novemberi kórházi öldöklésért, amelynek során horvát orvosok, ápolónők és betegek vesztették életüket egy Vukovar melletti faluban, Ovkarában. A bírósági eljárás januárban kezdődött, az ítélet kihirdetését pedig jövő keddre várták. „Dokmanovics rossz lelkiállapotban volt, mert ártatlan, és nem bírta elviselni, hogy alaptalanul vádolják” - nyilatkozta védőügyvédje, Zoran Jovanovics Belgrádban, aki egyébként felmentő ítéletet várt. Az angol The Guardian információi szerint azonban, ha bűnösnek találják, minden bizonnyal életfogytiglani börtönbüntetés várt volna rá.
Az öngyilkosság rossz fényt vet a nemzetközi bíróságra, különösen azért, mert a háborús bűnökkel vádolt férfit tavaly 24 órás felügyelet alá helyezték, egy közelebbről meg nem határozott incidenst követően. Christian Chartier, a hágai bíróság szóvivője közölte, hogy a folyamatos ellenőrzést a védelem kérésére és a pszichiáter tanácsára állították le, a férfi gyengélkedésére való tekintettel. A szóvivő hozzátette: „Tudomásom szerint nem volt öngyilkos hajlamú ember… a felügyeletet sem e célból gyakoroltuk.”