Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Vita Jeruzsálem határairól

Komoly nemzetközi tiltakozást váltott ki a Jeruzsálem nyugati irányba történő kiterjesztéséről szóló izraeli elképzelés. A terv megvalósítása nem lenne ellentétes az oslói békeegyezménnyel - állítja az izraeli fél. A héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa is tárgyalt a kérdésről, miközben Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke kijelentette: „Izrael telepítéspolitikai agressziója egyenlő a békefolyamat teljes lerombolásával.”

Arafat palesztin törvényhozók előtt hangsúlyozta: minden eszközzel megvédi a várost. „A Jeruzsálemért vívott harc a palesztin nép élet-halál harca. Nincs egyetlen ember sem a palesztinok között, aki hajlandó lenne átengedni Izraelnek akár egy grammnyi földet Jeruzsálemből” - idézte Arafatot az AP amerikai hírügynökség.
Az izraeli álláspont szerint a jeruzsálemi közigazgatási határok nyugati, tehát a tengerpart és Tel Aviv irányába történő módosítása nem sérti a palesztin érdekeket. Mint ismeretes, a vita eddig arról folyt, hogy létrejöhet-e palesztin fennhatóság a város keleti, többségében arabok lakta részében. Nyugat-Jeruzsálem 1948, tehát az államalapítás óta Izrael része, így a város bővítése nem érintené a vitatott területeket.
A Biztonsági Tanács vitájában felszólalók azonban azt hangsúlyozták, hogy az izraeli elképzelés ellentétben áll a BT korábbi határozataival, és a Jeruzsálemmel kapcsolatos egyoldalú intézkedések súlyos akadályai lehetnek a békefolyamatnak. Az Egyesült Államok a BT elé terjesztett, Izraelt elítélő határozat elfogadása ellen foglalt állást, bár Bill Richardson amerikai küldött is sajnálkozását fejezte ki az izraeli terv miatt.
Dore Gold, Izrael állandó ENSZ-képviselője azzal védelmezte kormánya tervét, hogy annak célja Jeruzsálem gazdasági és infrastrukturális fejlődésének meggyorsítása.
A Jerusalem Post című izraeli napilap rámutat arra, hogy a Kelet-Jeruzsálemben 1967 óta tartó izraeli építkezések és az arab népesség csökkentésére tett erőfeszítések ellenére az arabok ma már Jeruzsálem népességének 29 százalékát teszik ki (1967-ben 25 százalék volt az arab népesség aránya), és ez az arány a közeljövőben tovább módosulhat. Jeruzsálem határainak nyugati irányba való kiterjesztése hatásos válaszlépésnek tűnik a népességi probléma megoldására.
A palesztinok ugyanakkor az izraeli fennhatóság megerősítését olyan „ravasz próbálkozásnak” minősítették, amelynek a célja a jövőre esedékes végleges rendezésről szóló tárgyalások befolyásolása.