Egy F-16-os amerikai vadászgép rakétát lőtt ki kedden reggel Bászra város
közelében egy dél-iraki légvédelmi rakétaállásra. A támadásra azután került
sor, hogy az irakiak célkövetős radarral bemérték az Irak számára tiltott
repülési övezetnek számító terület fölött repülő, a körzetet rutinszerűen
ellenőrző négy brit Tornado harci gépet - jelentette be a Pentagon. A zónában
ellenséges tevékenységnek számít a légvédelmi radarral való célkövetés, melyre
1996 novembere óta nem volt példa. A brit kötelék mindegyik repülőgépe baj nélkül
visszatért támaszpontjára. Bagdadi jelentés szerint a rakéta 18 kilométerre a
legközelebbi iraki radarállomástól csapódott be. Bagdad amerikai agressziónak
titulálta a csapást. William Cohen amerikai védelmi miniszter Washingtonban úgy
fogalmazott: a támadás Bagdadnak szánt figyelmeztetést jelent, de reméli, hogy nem
von maga után további katonai akciókat. (Hetek)
Tűz és füst Floridában
Legalább 24 ezer embernek kellett elhagynia otthonát a hét közepére Floridában
Daytona Beach körzetéből a fenyegető futótüzek miatt, amelyek több tucat épületet
is lángba borítottak. Az erdőtüzek nagy részét villámcsapások okozták, de volt
rá példa, hogy gyerekek gyújtogattak. Az elmúlt hónap során Floridában 1500 helyen
keletkeztek kisebb erdő- és bozóttüzek, ezek több mint ezer négyzetkilométernyi
területen elemésztették az erdőket és a pálmaligeteket, ám viszonylag kevés
lakóépületet rongáltak meg. Bár a sűrű füst a tengerparton és a Disney-birodalom
központjának számító Orlandóban is érzékelhető, csakúgy, mint a Kennedy
űrközpontban Cape Canavaralen, a turistacélpontokat nem fenyegeti közvetlen veszély. (CNN)
Jelcin nem mozdul a Kremlből
Az orosz elnök váratlanul törölte az e hétre tervezett programjait, amelyek
keretében az új kazah fővárosban, Almatiban találkozott volna a kínai államfővel
is. „Úgy tűnik, Jelcin kazahsztáni útjának lemondását, illetve annak indoklását
most az egyszer szó szerint érthetjük” - írja a Ruszkij Telegraf, utalva arra,
hogy a korábbi programváltozások mögött általában Jelcin egészségi állapota
húzódott meg. Az elnök azért nem utazik, mert most a legégetőbb feladattal, a
gazdaságiválság-kezelő programmal van elfoglalva. „Bennfentesek” szerint a
Kremlben a helyzet végső kiéleződésével is számoltak: szükségállapot
bevezetéséről is szó lehet, amennyiben a parlamenti ellenzék és egyes pénzügyi
csoportosulások felkelést gerjesztenének. „Készek vagyunk akár erővel is
visszaszorítani a szélsőséges politikai és gazdasági, társadalomra veszélyes
megmozdulásokat” - jelentette ki egy magas rangú kormánytisztviselő. (Ruszkij
Telegraf)
NATO-bővítés már januárban?
Jogilag nem kizárt, hogy a NATO-tagságra meghívott három közép-európai állam
már jövő április előtt a szövetség tagja legyen - közölte szerdán egy
NATO-tisztviselő. Az illetékes egy varsói hírre reagált, amelyben Janusz Onyszkiewicz
lengyel nemzetvédelmi miniszter úgy vélte: megfelelő feltételek teljesülése esetén
lehetőség van arra, hogy Lengyelország az eredeti menetrendnél hamarabb elnyerje a
NATO-tagságot. A felvetéssel kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter-jelölt úgy
nyilatkozott, hogy Magyarország kész már a kitűzött jövő áprilisi időpont előtt
az Észak-atlanti Szövetség tagjává válni. Hivatalosan akkor lép érvénybe a
NATO-tagság, ha valamennyi tagország ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyvet, ezt
az Egyesült Államoknál letétbe helyezték, és megerősítették a tagságot a
meghívottak is. (Hetek)
Gyermekkatonák
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn határozatban adott hangot aggodalmának a
fegyveres konfliktusok által sújtott gyermekek sorsa miatt. A háborúk következtében
az elmúlt évtizedben kétmillió gyermek vesztette életét és hatmillióan szenvedtek
súlyos sérüléseket. Ma világszerte mintegy negyedmillió gyerek van felfegyverezve,
túlnyomórészt Afrikában, ezért a határozat különös hangsúllyal hívta fel a
figyelmet arra, hogy meg kell óvni a 18 éven aluliakat a besorozástól és a fegyveres
összetűzésekbe való bevonástól. (Hetek)
Svájci „alvó számlák” - vége a türelmi időnek
Az Egyesült Államokban egy helyi és szövetségi képviselőkből álló tanács
szerdán úgy döntött, hogy szabad utat ad a második világháború áldozatainak
tulajdonában volt „alvó számlákat” kezelő svájci bankok elleni
intézkedéseknek. A 810 vezető pénzügyi tisztségviselő döntése azok ellen a
svájci bankok ellen irányul, amelyek elzárkóztak a gazdátlanul maradt javak
visszaszolgáltatásától. Kalifornia azonnal bejelentette, hogy pénzintézetei nem
kötnek új üzleteket svájci bankokkal, és várható, hogy döntéséhez más városok
és államok is csatlakoznak. A svájci kormány csütörtökön közölte, hogy a
szankciók veszélyeztethetik a két ország közötti jó kapcsolatokat. Paul Rhyn, a
Crédit Suisse csoport szóvivője Zürichben úgy vélekedett, hogy a svájci bankok
„korrekt ajánlatot” tettek, amikor 600 millió dollárt ajánlottak fel a vita
rendezésére. A tárgyalásokon részt vevő zsidó szervezetek azonban „sértőnek”
nevezték az ajánlatot, és 1,6 milliárd dolláros kártérítést követelnek, ami
megfigyelők szerint a svájci nemzeti bank bevonását tenné szükségessé az átfogó
rendezésben. (AFP)