Vissza a tartalomjegyzékhez


A HÉTEN TÖRTÉNT
Amerikai rakéta iraki célpontra

Egy F-16-os amerikai vadászgép rakétát lőtt ki kedden reggel Bászra város közelében egy dél-iraki légvédelmi rakétaállásra. A támadásra azután került sor, hogy az irakiak célkövetős radarral bemérték az Irak számára tiltott repülési övezetnek számító terület fölött repülő, a körzetet rutinszerűen ellenőrző négy brit Tornado harci gépet - jelentette be a Pentagon. A zónában ellenséges tevékenységnek számít a légvédelmi radarral való célkövetés, melyre 1996 novembere óta nem volt példa. A brit kötelék mindegyik repülőgépe baj nélkül visszatért támaszpontjára. Bagdadi jelentés szerint a rakéta 18 kilométerre a legközelebbi iraki radarállomástól csapódott be. Bagdad amerikai agressziónak titulálta a csapást. William Cohen amerikai védelmi miniszter Washingtonban úgy fogalmazott: a támadás Bagdadnak szánt figyelmeztetést jelent, de reméli, hogy nem von maga után további katonai akciókat. (Hetek)


Tűz és füst Floridában

Legalább 24 ezer embernek kellett elhagynia otthonát a hét közepére Floridában Daytona Beach körzetéből a fenyegető futótüzek miatt, amelyek több tucat épületet is lángba borítottak. Az erdőtüzek nagy részét villámcsapások okozták, de volt rá példa, hogy gyerekek gyújtogattak. Az elmúlt hónap során Floridában 1500 helyen keletkeztek kisebb erdő- és bozóttüzek, ezek több mint ezer négyzetkilométernyi területen elemésztették az erdőket és a pálmaligeteket, ám viszonylag kevés lakóépületet rongáltak meg. Bár a sűrű füst a tengerparton és a Disney-birodalom központjának számító Orlandóban is érzékelhető, csakúgy, mint a Kennedy űrközpontban Cape Canavaralen, a turistacélpontokat nem fenyegeti közvetlen veszély. (CNN)


Jelcin nem mozdul a Kremlből

Az orosz elnök váratlanul törölte az e hétre tervezett programjait, amelyek keretében az új kazah fővárosban, Almatiban találkozott volna a kínai államfővel is. „Úgy tűnik, Jelcin kazahsztáni útjának lemondását, illetve annak indoklását most az egyszer szó szerint érthetjük” - írja a Ruszkij Telegraf, utalva arra, hogy a korábbi programváltozások mögött általában Jelcin egészségi állapota húzódott meg. Az elnök azért nem utazik, mert most a legégetőbb feladattal, a gazdaságiválság-kezelő programmal van elfoglalva. „Bennfentesek” szerint a Kremlben a helyzet végső kiéleződésével is számoltak: szükségállapot bevezetéséről is szó lehet, amennyiben a parlamenti ellenzék és egyes pénzügyi csoportosulások felkelést gerjesztenének. „Készek vagyunk akár erővel is visszaszorítani a szélsőséges politikai és gazdasági, társadalomra veszélyes megmozdulásokat” - jelentette ki egy magas rangú kormánytisztviselő. (Ruszkij Telegraf)


NATO-bővítés már januárban?

Jogilag nem kizárt, hogy a NATO-tagságra meghívott három közép-európai állam már jövő április előtt a szövetség tagja legyen - közölte szerdán egy NATO-tisztviselő. Az illetékes egy varsói hírre reagált, amelyben Janusz Onyszkiewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter úgy vélte: megfelelő feltételek teljesülése esetén lehetőség van arra, hogy Lengyelország az eredeti menetrendnél hamarabb elnyerje a NATO-tagságot. A felvetéssel kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter-jelölt úgy nyilatkozott, hogy Magyarország kész már a kitűzött jövő áprilisi időpont előtt az Észak-atlanti Szövetség tagjává válni. Hivatalosan akkor lép érvénybe a NATO-tagság, ha valamennyi tagország ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyvet, ezt az Egyesült Államoknál letétbe helyezték, és megerősítették a tagságot a meghívottak is. (Hetek)


Gyermekkatonák

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn határozatban adott hangot aggodalmának a fegyveres konfliktusok által sújtott gyermekek sorsa miatt. A háborúk következtében az elmúlt évtizedben kétmillió gyermek vesztette életét és hatmillióan szenvedtek súlyos sérüléseket. Ma világszerte mintegy negyedmillió gyerek van felfegyverezve, túlnyomórészt Afrikában, ezért a határozat különös hangsúllyal hívta fel a figyelmet arra, hogy meg kell óvni a 18 éven aluliakat a besorozástól és a fegyveres összetűzésekbe való bevonástól. (Hetek)


Svájci „alvó számlák” - vége a türelmi időnek

Az Egyesült Államokban egy helyi és szövetségi képviselőkből álló tanács szerdán úgy döntött, hogy szabad utat ad a második világháború áldozatainak tulajdonában volt „alvó számlákat” kezelő svájci bankok elleni intézkedéseknek. A 810 vezető pénzügyi tisztségviselő döntése azok ellen a svájci bankok ellen irányul, amelyek elzárkóztak a gazdátlanul maradt javak visszaszolgáltatásától. Kalifornia azonnal bejelentette, hogy pénzintézetei nem kötnek új üzleteket svájci bankokkal, és várható, hogy döntéséhez más városok és államok is csatlakoznak. A svájci kormány csütörtökön közölte, hogy a szankciók veszélyeztethetik a két ország közötti jó kapcsolatokat. Paul Rhyn, a Crédit Suisse csoport szóvivője Zürichben úgy vélekedett, hogy a svájci bankok „korrekt ajánlatot” tettek, amikor 600 millió dollárt ajánlottak fel a vita rendezésére. A tárgyalásokon részt vevő zsidó szervezetek azonban „sértőnek” nevezték az ajánlatot, és 1,6 milliárd dolláros kártérítést követelnek, ami megfigyelők szerint a svájci nemzeti bank bevonását tenné szükségessé az átfogó rendezésben. (AFP)