SZLAZSÁNSZKY FERENC
Átestek az első vizsgáikon a leendő miniszterek

Az Orbán Viktor által jelölt miniszterek átestek a kötelező bizottsági meghallgatásokon, amelyeken - a kormánytöbbségnek is köszönhetően - egytől egyig megfeleltek. A két napig tartó procedúra hangulata személyről személyre és bizottságról bizottságra változott. Voltak olyanok, akiket az ellenzék is egyöntetűen támogatott s voltak, akiket nem. Igaz, a helyzeten ez nem változtat, a kijelölt miniszterelnök bejelenthette: az új kormány hivatalba lépéséhez valamennyi közjogi és politikai feltétel teljesült.

Stump István, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője lesz, miniszteri rangban. Könyvvel könnyebb Fotó: MTI

A miniszterjelöltek meghallgatása során kétségtelenül Torgyán József jelentette az egyik új színfoltot. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterjelöltet három parlamenti bizottság is meghallgatta, mielőtt megszavazták volna kinevezését. A jelölt a mezőgazdasági bizottság előtt elmondott bevezetőjében kijelentette, hogy bár nem hordja a zsebében a bölcsek kövét, 35 éves ügyvédi praxisa során számtalan mezőgazdasági pere is volt, melyek által bepillantást nyert az ágazat működésébe. 1988 óta pedig - amikor is „feléledt” harmincéves, tetszhalott kisgazdapárti tagsága - több száz mezőgazdasági témájú tanulmányt, cikket írt. Torgyán József most is úgy tartja, hogy bár „a csodálatos magyar nép istenáldotta földön él”, a mezőgazdasággal foglalkozó rétegek helyzete kilátástalan. Magyarországot nem lehet úgy eurokomformmá tenni, hogy a lakosság - városon kívül élő - négyötöde kimarad a folyamatból, ezért a leendő miniszter továbbra is a vidékfejlesztést tartja a legfontosabb stratégiai feladatnak. A probléma megoldása érdekében össze fogják hangolni a kisgazda vezetésű minisztériumok működését, hogy növelni tudják a vidékfejlesztésre fordítható pénz nagyságát. Torgyán József szerint a gazdák számára új piacokat kell szerezni, amennyiben azonban ez nem lehetséges, úgy csökkenteni fogják a vetési területet. A leendő miniszter feltett szándéka az úgynevezett zsebszerződések érvénytelenítése. Ilyen módon sok külföldi jutott magyar tulajdonhoz, kijátszva a törvényeket. Torgyán József a tyukodi konzervgyár esetét említette egy ukrán vásárlóval, mint a témához kapcsolódó, égbekiáltó bűnt. A miniszterjelölt - akinek munkáját Szabadi Béla mint politikai - és Tamás Károly mint közigazgatási - államtitkár fogja segíteni, a „tűzoltási” feladatok közt említette a 200 ezer hektárnyi belvízkárosult terület helyreállítását és az idei búzafelesleg értékesítését.
Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a külügyi bizottság egyhangú támogatásával veheti át a tárca irányítását. A jelölt - aki 1994-ben önként távozott a közszolgálatból és négy éven át ügyvédként, valamint egyetemi oktatóként tevékenykedett - pozitívan értékelte az elmúlt nyolc év magyar külpolitikáját, és hangsúlyt tett a munka folytonosságára. Politikai tisztogatástól senkinek nem kell tartania a Külügyminisztériumban, az új vezetés a szakmai kvalitásokat állítja előtérbe egy-egy poszt betöltésekor. Martonyi elkötelezett híve az uniós csatlakozásnak. A cél elérése érdekében a nemzeti egység megteremtését tartja a legfontosabb feladatnak, ami azonban nem zárja ki a belső vitákat. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország érdekeit egyetlen külföldi állam sem fogja képviselni, mi magyarok pedig csak egyhangú álláspont kifejezésével tudjuk érvényesíteni akaratunkat. A kisebbségekkel kapcsolatban a jelölt elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala nem fog beépülni a Külügyminisztériumba, de a hivatal működését Németh Zsolt politikai államtitkár felügyeli majd. A bősi erőművel kapcsolatban aláírt szakértői jegyzőkönyvet elhibázottnak tartja, úgy véli, a hágai ítélet alapján kell megegyeznünk a szlovákokkal. Amennyiben ez nem sikerül, újra a nemzetközi bírósághoz fordulhatunk.
A Miniszterelnöki Hivatal vezetését a 41 éves, jogi és szociológiai végzettségű Stumpf István veszi át, elődjével ellentétben miniszteri rangban. A jelölt az alkotmányügyi bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy a tetteivel elszámolni képes állam megteremtése, más szavakkal az összkormányzati felelősségvállalás megerősítése a célja. Szeretné, ha a polgárok ismernék és értenék a kormány döntéseinek okát, célját. Ennek érdekében Stumpf tervei között szerepel a kormányzati kommunikáció erősítése mind a sajtóval, mind a szakmai és civil szervezetekkel.
A jelölt a kancellária típusú Miniszterelnöki Hivatal hatáskörét jelentősen bővíteni kívánja. Tükörreferatúra rendszert hoznak létre, ami azt jelenti, hogy minden tárcának lesz egy felelőse a hivatalon belül is. Ez azonban - Stumpf István szerint - nem eredményezi egy „második kormány”, vagy „komisszár szerep” kialakulását, ugyanakkor kétségtelen, hogy néha kompetenciavitákat válthat ki. Előnye viszont, hogy elő fogja segíteni a miniszterelnök magas színvonalú tájékoztatását a törvény-előkészítésben. A tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerülnek az átfogó, több tárcát is érintő jogszabályalkotások, például az adórendszer vagy a társadalombiztosítás átalakítása. A bizottsági szavazásnál a koalíciós képviselők egyhangúlag támogatták Stumpf István miniszteri kinevezését, az ellenzéki képviselők tartózkodtak.