„A gazdaságban a bizalom önmagában is erő” - jelentette ki Chikán Attila, a
gazdasági tárca várományosa a gazdasági bizottsági meghallgatáson. Járai Zsigmond,
a pénzügyminiszter-jelölt többek között az infláció csökkentését, a felesleges
állami bürokrácia leépítését és hatékonyabb járulékbeszedést ígért a
költségvetési bizottság előtt mondott beszédében.
A bizottságok igenlő válaszaival elhárult az egyetlen akadálya annak, hogy Járai
Zsigmondot és Chikán Attilát a Pénzügyminisztérium, illetve a Gazdasági
Minisztérium élére kinevezze a köztársasági elnök a kormányprogram elfogadását
követően. Chikán Attila elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben 10 százalék
közelébe kerüljön az infláció. Úgy látja, hogy a gazdaság motorja továbbra is a
multinacionális cégek lesznek. De javítani kell a kis- és közepes vállalkozások
pénzhez jutásának feltételeit, ehhez azonban nem kell feltétlenül külön
szakosított pénzintézet.
„Szeretem a szakszervezeteket” - mondta a miniszterjelölt, válaszolva arra a
kérdésre, hogy fontosnak tartja-e a bizalom megteremtését az érdekegyeztetés
területén.
A mindeddig egyetemi tanárként dolgozó Chikán a Gazdasági Minisztérium működési
alapelveinek a jó kapcsolatokat, a bizalmat és a nyitottságot tartja. Mivel maga is
széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik - a Beszerzési Világszövetség
vezetőségi tagja - fontosnak tartja, hogy a belföldi és a külföldi piaci
szereplők és a tárca között kiegyensúlyozott kapcsolat legyen, azaz átláthatóan
működjön a tárca. Mint megtudtuk, a kijelölt miniszter liberális szemléletű, nem
híve annak, hogy az állam beavatkozzon a gazdasági folyamatokba. Sportos példával
élve elmondta, hogy az állam szerepe az, hogy kidolgozza a játékszabályokat, de az
már nem, hogy beleszóljon abba, hogy mi történik a pályán.
Amíg Chikán Attila tanárhoz illő előadását ellenvetések és különösebb
reagálások nélkül egyhangúan elfogadta a gazdasági bizottság, addig Járai
Zsigmondot tíz - főként szocialista - képviselő tartózkodása mellett szavazták
csak meg a költségvetési bizottság tagjai. Járai magabiztosan, tárgyilagosan
beszélt, politikushoz illő rutinnal hárította el a politikai jellegű kérdéseket,
melyek gyakran kisebb feszültséget, vitát is kiváltottak a teremben ülők között.
Szekeres Imre bizottsági elnök azon kérdésére, mi a Tőzsdetanács jelenlegi
elnökének a véleménye arról, hogy az FKGP jelölheti a Magyar Nemzeti Bank
alelnökét, kisebb purparlé után Járai végül elzárkózott a válaszadástól. A
költségvetési bizottság alelnöke, Keller László arról faggatta a leendő
pénzügyminisztert, hogyan egyeztethetők össze a merész politikai ígérgetések -
kvázi minisztériumi megrendelések - és az általa javallott költségvetési szigor.
Ő azonban a kormányra hárította a prioritások meghatározásának feladatát, de
azért beismerte: kockázatvállaló típus. Francz Rezső MSZP-s képviselő
kérdésére, miszerint komolyan gondolja-e a miniszterjelölt azt, hogy az APEH ki tudja
sajtolni a maffiakapcsolatokból élő „vállalkozókból” az adót, Járai annyit
mondott: „Mindent meg fogok tenni ennek érdekében.” Járai elvárja az állami
pénzek felhasználásának átláthatóságát. Úgy vélte, a gazdasági növekedéssel
együtt bővül majd a kormány mozgástere is, és középtávon egyre több pénz
fordítható a szociális kiadásokra. Kifejtette: kulcskérdés a gazdasági növekedés
és az egyensúly megtartása, valamint az infláció csökkentése. Emellett
elengedhetetlen a külföldi és a hazai tőke bevonása a gazdaság és az elmaradott
térségek fejlesztése érdekében. De kilátásba helyezte az adó és a külföldi
tőke beáramlásával kapcsolatos jogszabályok és a bürokratikus intézkedések
egyszerűsítését, és különböző adónemek csökkentését - de csak
középtávon.
Chikán Attila hosszú távon fontosnak tartja a közgondolkodás megváltoztatását az
emberek egymás közötti viszonyában: „Ne legyen az irigységnek olyan mértéke az
anyagi és társadalmi előrejutás szempontjából, mint amit nagyon sokszor
tapasztalunk” - mondta. Szerinte ez a fajta irigység késztet sokakat jövedelmük
leplezésére.