Lukács László, a Magyarországi Katolikus Egyház kommunikációs
irodájának igazgatója elmondta, hogy amikor az országgyűlési választások után a
leendő kormány képviselői megkeresték egyházukat e témában, a püspöki kar
kinyilvánította, hogy szeretné, ha az egyházi ügyek továbbra is a Miniszterelnöki
Hivatalnál maradnának. Így az egyházak ezentúl is társadalmi súlyuknak megfelelő
rangú partnerrel tárgyalhatnának - tette hozzá. Feldmájer Péter, a Magyarországi
Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke kijelentette, hogy nem kívánnak
beleszólni a kormányzati struktúra kialakításába. Megemlítette azonban, hogy
miután 1994-ben az egyházi ügyeket áthelyezték a Művelődési és Közoktatási
Minisztériumba, a négy történelmi egyház - a tapasztalatok alapján - közösen
kérte, hogy kerüljön vissza a Miniszterelnöki Hivatalba.
Kálmán Attila, a Magyarországi Református Egyház világi elnöke hangsúlyozta: nem
az a lényeg, hogy az egyházi ügyeket melyik hivatal intézi, hanem az, hogy mindkét
fél - a kormányzat és a négy történelmi egyház - „abszolút” bizalommal
viseltessen a kiválasztott, az egyházakkal kapcsolatot tartó személy iránt.
Hasonlóan vélekedett Harmati Béla evangélikus püspök is. Hámori József, a Nemzeti
Örökség Minisztériuma kijelölt vezetője meghallgatásán úgy beszélt erről a
kérdésről, hogy 95 százalék, hogy e tárcához kerül az egyházügyek intézése, s
miniszter - azaz ő fog felelni - a kapcsolattartásért, így - hiszen tagja a
kabinetnek - kormányzati szintű lesz e kapcsolat.