Hetek - II. évfolyam, 27. szám, 1998. július 04

Négy ember halálát okozta a csütörtök délelőtt történt robbantás a budapesti Aranykéz utcában. A tragédia újabb mérföldkő a leszámolásos merényletek sorában, ugyanis ez az első eset, amikor a kiszemelt áldozaton kívül ártatlan emberek is életüket vesztették. A célszemély Boros Tamás, az illegális olajüzleteiről ismert 43 éves budapesti lakos volt. Rajta kívül a helyszínen életét vesztette egy 57 éves férfi és egy fiatal nő. A negyedik áldozat, egy kereskedelmi alkalmazott fiatalember a kórházba szállítást követően halt meg. A környéken tartózkodók közül húszan megsérültek.
Boros Tamás ellen a csütörtökit megelőzően hat merényletet követtek el sikertelenül, az utolsót májusban. Akkor a férfi érdekeltségébe tartozó Kalóztanya étteremben robbant pokolgép. Boros régóta a rendőrség látókörében volt, hiszen a Központi Bűnüldözési Igazgatóság több jelentős bűnügyben is kihallgatta gyanúsítottként, majd tanúként. Információnk szerint azért számolhattak le vele, mert adatokat szolgáltatott a hatóságoknak a tiltott olajügyletekkel és az alvilággal kapcsolatban. Berta Attila, Budapest rendőrfőkapitánya az Aktuális című műsorban elmondta, hogy az áldozat ellen a merénylet idején nem folyt büntető eljárás, sőt az előző gyilkossági kísérletek miatt a hatóságok megfigyelés alatt tartották a férfit, és őrizték a házát.
A robbantás idején egy, a helyszínen tartózkodó férfi lapunknak elmondta, hogy nem sokkal dél előtt az Aranykéz utcai parkolóházban álló autójához igyekezett, amikor óriási robbanást és hatalmas villanást észlelt. A levegőből üvegszilánkok, törmelékek és műanyag lámpadarabok hullottak rá. A detonáció hatására felszálló korom és por percekre sötétbe borította az utcát.
A férfi még két órával az eset után is remegő hangon számolt be a történtekről. Felesége könnyebb sérülést szenvedett. A rendőrség szerint a tettes alaposan felkészült a leszámolásra, pontosan ismerte az áldozat szokásait. Tudta, hogy Boros - akinek a közelben volt irodája - naponta gyalog halad el az Aranykéz utcában, mivel az itt lévő parkolóházban tartotta autóját. A gyilkos a többkilónyi robbanóanyagot egy Polski Fiat alá rejtette, majd - amikor az áldozat az autóhoz ért - távirányítással működésbe hozta. A körültekintő elkövető tisztában volt azzal, hogy Boros több gépkocsival is rendelkezett, tehát nem volt érdemes az autói valmelyikét felrobbantani, mert felváltva használta azokat. . A detonáció erejére jellemző, hogy az egyik környező ház negyedik emeletén is találtak gépkocsiból származó darabokat. A Polski Fiatból mindössze egy kerék maradt az úttesten. A rendőrök lezárták a környéket, még a helyszínen lakók sem mehettek be lakásukba. A feltételezett tettesről este már fantomképet adtak ki, a megbízók kilétéről azonban semmit nem tudnak az illetékesek. Berta Attila elismerte, hogy a korábbi robbantások után kézre kerített tettesek eddig egyszer sem vezették el a hatóságokat a felbujtókhoz. A csütörtöki merénylet brutalitásával kapcsolatban a főkapitány megjegyezte: elképzelhetőnek tartja, hogy az elkövetők a rendőrség munkáját is meg akarják bénítani. Mint ismeretes, a robbantásos bűncselekmények első szakasza után kiderült, sok merényletet azért követtek el, hogy eltereljék és lekössék a hatóságok figyelmét. Amíg a rendőrök a fővárosban keresték a robbantókat, addig a bűnözők vidéken „keverték” az olajat.

Az Aranykéz utcai robbantás megdöbbenést váltott ki a magyar politikusok között is. Göncz Árpád köztársasági elnök szerint „ez nagyon rossz hír”. Az államfő kijelentette: „ilyen esetekben mindig azt kell vizsgálni, hogy az események elkövetése kinek áll érdekében”. A jövendő kormány részéről Kövér László úgy nyilatkozott: olyan maffiaellenes törvényt kell még ebben az évben elfogadni, amely különös esetekre különleges felhatalmazást adna a bűnüldöző szervezeteknek. A nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszteri poszt várományosa szerint „a klasszikus bűnüldözői módszerekkel a jelenlegi szabályozás keretei között a felderítésben, illetve a megelőzésben már nemigen lehet előbbre jutni.” Hasonlóképpen nyilatkozott Boross Péter volt belügyminiszter, miniszterelnök. Az MDF-politikus szerint szükséges a robbantások ügyében a rendőri eljárásokat egyszerűsíteni, valamint az idegenrendészeti szabályokat szigorítani. A kijelölt miniszterelnök tanácsadója úgy véli, felül kell vizsgálni a kiutasítás intézményét, a tartózkodási engedélyek kiadásának rendszerét. Nikolits István, az ügyvezető kormány nemzetbiztonságot felügyelő minisztere annak a félelmének adott hangot, hogy az ilyen súlyos csapásra csak még súlyosabb csapás lehet a válasz, azaz a robbantásos merényletek folytatása várható.
Az MSZP és az SZDSZ vezetői szintén megdöbbenésüknek adtak hangot. Hangsúlyozták: az ilyen ügyek ellen való fellépés pártpolitikai érdekek felett álló nemzeti érdek. Demszky Gábor főpolgármester arra mutatott rá, hogy „ez az első eset a magyar demokrácia történetében, amikor polgári áldozatokat is követelt a Budapest utcáin eluralkodó terrorizmus”. Egyben felhívta a budapesti polgárokat és a kerületek vezetőit, hogy gyászlobogókkal és fekete karszalagokkal demonstráljanak a vétlen áldozatok mellett.