Bill Clinton az első amerikai elnök, aki kínai földre lépett 1989 óta, amikor a
Tienanmen téren Peking lemészároltatta a demokráciáért tüntető diákokat. Clinton
kilenc napot tölt Kínában, mégsem várható áttörés a két ország kapcsolatában.
Sokak szerint a látogatás inkább szimbolikus, mintsem gyakorlati jelentőséggel bír.
Mindkét kormány sokat nyerhet abból, hogy az amerikai-kínai kapcsolatok
javulásáról és a szilárd politikai együttműködés alapjainak megteremtéséről
küldhet üzenetet a világközönségnek. A Clinton-látogatás sajtótudósításán
keresztül Pekingnek lehetősége nyílik arra, hogy megmutassa a világnak -
különösen az Egyesült Államoknak -, hogy a kínai társadalom civilizált, modern
és haladó, s hogy szó sincs valamely kegyetlen rezsim uralmáról. Ennek első
lépéseként a Tienanmen téren Peking hivatalosan fogadja Clintont és delegációját.
Ez a hozzáállás igazolni látszik azon állításokat, melyek szerint Clinton tudatosan
a kínaiaik kezére játszik. „Kínai szemszögből nézve máris nyertek. Megkapták,
amit akartak ettől a látogatástól, lényegében az évekkel ezelőtt történtek
szőnyeg alá söprését” - mondta Janet Heininger a washingtoni Amerikai Egyetem
Kína-szakértője. „A kínaiakat jobban érdekli a szimbolizmus, mint minket.”
Clinton szavát adta, hogy nyomást fog gyakorolni az emberi jogok könai megsértése
miatt, és felszólítja Pekinget, hogy kezdeményezzen párbeszédet Tibettel. Csiang
Cö-min kínai elnök úgy nyilatkozott, hogy Peking még ebben az évben alá fogja írni
a politikai és emberi jogokról szóló ENSZ egyezményt.
Az emberi jogi kérdések és a kereskedelmi egyensúlyhiány több mint egy évtizedre
megfagyasztotta az amerikai-kínai kapcsolatokat, de mindkét nemzet polgárai számára
valószínűleg a nukleáris fegyverek témája a legnyugtalanítóbb. A hidegháború
véget ért, Kína és az Egyesült Államok azonban továbbra is atomrakétákat szegez
egymásra. E rakéták leszereléséről létrejövő egyezmény a Clinton-látogatás
mérföldkövévé válhat. Clinton arról is szeretné meggyőzni Kínát, hogy álljon
el a nukleáris rakéták eladásától.
Az amerikai elnök pekingi látogatásához időzítve Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista
Párt volt főtitkára felszólította a párt vezetőit: ismerjék el, hibás volt
leverni 1989 júniusában a Tienanmen téri tüntetéseket. Csao Ce-jang szerint, ami
akkor történt, századunk egyik legsúlyosabb emberi jogok elleni vétsége volt. A
vérontás emléke máig akadályozza Kína nemzetközi kapcsolatainak fejlődését. Mint
emlékezetes, az egykori kommunista pártfőtitkárt 1989-ben minden vezető posztjáról
eltávolították, mert rokonszenvezni látszott a tüntető pekingi diákokkal.