Vissza a tartalomjegyzékhez

HAZAFI ZSOLT - GYŐRI ZSOLT
Menekült-sors

Segélykérő levéllel fordult szerkesztőségünkhöz egy fehérorosz férfi, aki családjával együtt három évvel ezelőtt menekült Magyarországra, ám most a visszatoloncolás veszélye fenyegeti. „Nem akarunk visszatérni abba az országba, ahol mindenünket elvették, ahol a hatalom nyíltan lopja a magántulajdont és a vállalkozók zsarolásával foglalkozik. Ebben az országban ezrek halottak és többezren börtönben vannak a hatalom politikájának köszönhetően” - írja Leonyid Bendarjevszkij. Azt állítja: a rendőrségen világosan értésére adták, hogy nem fog politikai menedékjogot kapni hazánkban.
Ásvány György ügyvéd a Heteknek elmondta: ügyfele vélhetően kétségbeesésében fordult a sajtóhoz. A fehérorosz állampolgárságú férfi - aki mára már jól beszél magyarul - feleségével és két gyermekével 1995-ben menekült Magyarországra. Fia az iskolában, miután megtanult magyarul, kiváló tanuló lett. A menekülés indoka az volt, hogy 1994-ben a fehérorosz politikában fordulat történt, s a kormányzat offenzívát indított azon vállalkozók ellen, akik az ottani rendszerváltás után cégeket alapítottak, illetve a magánosítás során már működő vállalatok birtokába jutottak. Bendarjevszkij úr is e körbe tartozott. 1995 decemberében a kormány olyan határozatot hozott, hogy az állami tulajdonban levő kereskedelmi bankok száz százalékkal emeljék meg a kamatok hiteleit. Visszamenőleg. A döntés azt eredményezte, hogy a cégek eladósodtak, és - Bendarjevszkij elmondása szerint - ezzel egy időben különféle adósságrendező cégek jelentkeztek a vállalkozóknál. Eközben emberek eltűnéséről is hallani lehetett. Bendarjevszkij 1995 márciusában költözött át Magyarországra, de többszöri kérelme ellenére sem kapta meg a menekült-státust. Magyarországon egyébként céget alapított.
Kertész Gábor, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársa lapunk kérdésére elmondta: a fehérorosz férfit hamarosan lejáró tartózkodási engedélyével kapcsolatban hívatták be a rendőrségre. A férfi zaklatott volt, de az idegenrendészeti osztály munkatársai szerint a hatóság részéről nem hangzott el ez a mondat: „Nem kapod meg a politikai menedékjogot, kifelé!” Kertész Gábor megerősítette, hogy a fehérorosz férfival a rendőrségnek soha nem volt baja, soha nem került a rendőrség látókörébe egyetlen bűncselekmény kapcsán sem.
A Migrációs és Menekültügyi Hivatal részéről Dobó István főigazgató lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a folyamatban lévő ügyről nem kíván véleményt nyilvánítani. Azt azonban leszögezte, hogy a menekült-státusról kizárólag a hivatal, illetve a bíróság hozhat jogerős döntést, vagyis a rendőrség nem. Kérdésünkre a főigazgató azt is elmondta, hogy a tavalyi évben ezer fölött volt azoknak a személyeknek a száma, akik politikai menedékjogért folyamodtak hozzájuk, és ezeknek csak körülbelül tizenöt százaléka kapta meg a menekült-státust. A kérelmezőknek minden esetben konkrétan kell bizonyítaniuk, hogy hazájukban faji, nemzeti, vallási, politikai okból üldöztetéseket szenvedtek. A megélhetéssel kapcsolatos problémák önmagukban még nem alapozzák meg a menekültté nyilvánítást.
A Magyar Helsinki Bizottság lapunkhoz eljuttatott jelentése szerint az 1998. március 1-jén hatályba lépett új menedékjogi törvény nem rendezte kielégítően a menedékjogért folyamodó külföldi állampolgárok jogi helyzetét. Ezért fordulhat elő, hogy a külföldit jogellenesen Magyarországon tartózkodó személynek tekintik, annak ellenére, hogy a törvény alapján menedékjogot kért.