Segélykérő levéllel fordult szerkesztőségünkhöz egy fehérorosz
férfi, aki családjával együtt három évvel ezelőtt menekült Magyarországra, ám
most a visszatoloncolás veszélye fenyegeti. „Nem akarunk visszatérni abba az
országba, ahol mindenünket elvették, ahol a hatalom nyíltan lopja a magántulajdont
és a vállalkozók zsarolásával foglalkozik. Ebben az országban ezrek halottak és
többezren börtönben vannak a hatalom politikájának köszönhetően” - írja
Leonyid Bendarjevszkij. Azt állítja: a rendőrségen világosan értésére adták, hogy
nem fog politikai menedékjogot kapni hazánkban.
Ásvány György ügyvéd a Heteknek elmondta: ügyfele vélhetően kétségbeesésében
fordult a sajtóhoz. A fehérorosz állampolgárságú férfi - aki mára már jól
beszél magyarul - feleségével és két gyermekével 1995-ben menekült
Magyarországra. Fia az iskolában, miután megtanult magyarul, kiváló tanuló lett. A
menekülés indoka az volt, hogy 1994-ben a fehérorosz politikában fordulat történt, s
a kormányzat offenzívát indított azon vállalkozók ellen, akik az ottani
rendszerváltás után cégeket alapítottak, illetve a magánosítás során már
működő vállalatok birtokába jutottak. Bendarjevszkij úr is e körbe tartozott. 1995
decemberében a kormány olyan határozatot hozott, hogy az állami tulajdonban levő
kereskedelmi bankok száz százalékkal emeljék meg a kamatok hiteleit. Visszamenőleg. A
döntés azt eredményezte, hogy a cégek eladósodtak, és - Bendarjevszkij elmondása
szerint - ezzel egy időben különféle adósságrendező cégek jelentkeztek a
vállalkozóknál. Eközben emberek eltűnéséről is hallani lehetett. Bendarjevszkij
1995 márciusában költözött át Magyarországra, de többszöri kérelme ellenére sem
kapta meg a menekült-státust. Magyarországon egyébként céget alapított.
Kertész Gábor, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársa lapunk kérdésére
elmondta: a fehérorosz férfit hamarosan lejáró tartózkodási engedélyével
kapcsolatban hívatták be a rendőrségre. A férfi zaklatott volt, de az
idegenrendészeti osztály munkatársai szerint a hatóság részéről nem hangzott el ez
a mondat: „Nem kapod meg a politikai menedékjogot, kifelé!” Kertész Gábor
megerősítette, hogy a fehérorosz férfival a rendőrségnek soha nem volt baja, soha
nem került a rendőrség látókörébe egyetlen bűncselekmény kapcsán sem.
A Migrációs és Menekültügyi Hivatal részéről Dobó István főigazgató lapunknak
úgy nyilatkozott, hogy a folyamatban lévő ügyről nem kíván véleményt
nyilvánítani. Azt azonban leszögezte, hogy a menekült-státusról kizárólag a
hivatal, illetve a bíróság hozhat jogerős döntést, vagyis a rendőrség nem.
Kérdésünkre a főigazgató azt is elmondta, hogy a tavalyi évben ezer fölött volt
azoknak a személyeknek a száma, akik politikai menedékjogért folyamodtak hozzájuk,
és ezeknek csak körülbelül tizenöt százaléka kapta meg a menekült-státust. A
kérelmezőknek minden esetben konkrétan kell bizonyítaniuk, hogy hazájukban faji,
nemzeti, vallási, politikai okból üldöztetéseket szenvedtek. A megélhetéssel
kapcsolatos problémák önmagukban még nem alapozzák meg a menekültté
nyilvánítást.
A Magyar Helsinki Bizottság lapunkhoz eljuttatott jelentése szerint az 1998. március
1-jén hatályba lépett új menedékjogi törvény nem rendezte kielégítően a
menedékjogért folyamodó külföldi állampolgárok jogi helyzetét. Ezért fordulhat
elő, hogy a külföldit jogellenesen Magyarországon tartózkodó személynek tekintik,
annak ellenére, hogy a törvény alapján menedékjogot kért.