PÁLFINÉ DR. NYÍRŐ MELINDA
A tuberkulózis veszélye ma

Környezetszennyezés, földrengések, háborúk, árvizek, szegénység, éhínség, bűnözés, rák, AIDS… és sorolhatnánk napjaink világméretű katasztrófáit. Vajon a tuberkulózis is újra belép ebbe a sorba?
A fertőző betegségek közül a tbc miatt halnak meg legtöbben a földön. Jelenleg évente 2,5 millióan, az ezredfordulóra várhatóan 3,5 millióan vesztik életüket ebben a betegségben.
Évente több mint 7 millió ember betegszik meg tbc-ben, 2000-re 10,2 millióra becsülhető az újonnan megbetegedettek száma.
Még egy elrettentő adat: 1990 és 1999 között 88 millió új gümőkóros eset várható, s ez idő alatt 30 millió ember halhat meg tbc-ben.
Már ezek alapján is érthető, hogy az utóbbi időben miért nőtt meg világszerte a tuberkulózis iránti érdeklődés.
Nem új keletű betegségről van szó, hiszen a kapitalizmus kialakulásával egyidejűleg indult „diadalútjára” a kór az angliai gyártelepek lakossága közül, s az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején érte el csúcspontját hazánkban, s vált Morbus Hungaricus néven hírhedtté.
A tuberkulózis e terjedése is felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalmi tényezők, a rossz szociális helyzet és a tbc felfutása között szoros az összefüggés. A világháborúk és a gazdasági válság is kedvezett terjedésének. Sajnos a mai Magyarország gazdasági nehézségei, a tömegek egyre rosszabbodó szociális helyzete is elősegítő tényezője annak, hogy a tbc ismételt térhódítása fenyeget.
Hozzátartozik azonban a képhez az is, hogy a tuberkulózis jellege az idők során megváltozott. A korábban igen heveny tünetekkel járó, szinte néhány nap alatt életveszélyes állapotot okozó, nagyon gyakran halállal végződő, gyermekeknél is gyakori megbetegedés helyett manapság hosszan elhúzódó betegségről van szó, mely ritkán halálos, gyermekeknél alig-alig fordul elő. Az elmúlt évtizedekben előtérbe került egyéb betegségekkel (például AIDS, alkoholizmus, drog-függőség) is szoros kapcsolata van; terjedésében igen erős a befolyása a szociális tényezőknek.
Meg kell említenünk még egy veszélyes tulajdonságát: mára baktérium-rezisztencia alakult ki, azaz a tbc-t okozó baktérium egyes tbc elleni gyógyszerekkel szemben ellenállóvá vált. Terjedésére jellemző még a területi aránytalanság is, miszerint az újonnan megbetegedettek mintegy 95 százaléka a fejlődő országokból kerül ki, s csak 5 százaléka a fejlett országokból.
A már említett területi aránytalanság hazánkban is felfedezhető, hiszen az ország tbc-seinek 80 százalékát négy megye: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye teszi ki. Fontos felfigyelni néhány tünetre, ilyen például az elhúzódó influenza, tartós köhögés, véres köpetürítés, mellkasi fájdalom és légzészavar.
Hogyan gyógyítható a tuberkulózis?
Megfelelő gyógyszerek szedése és az orvosokkal való együttműködés által csaknem minden beteg meggyógyítható.
Mire való tulajdonképpen a gyermekkorban kötelezően beadandó BCG oltás, amelyet 1921 óta alkalmaznak? Elsősorban megelőzés céljából alkalmazzák, hatása tíz-tizenöt évig tart. Az oltásnak nagy szerepe van a gyermekkori tbc visszaszorulásában. Évente mintegy tíz-tizenöt újabb tuberkulózisos megbetegedés üti fel fejét a gyermekek körében, ők is általában fertőző felnőtt környezetéből kerülnek ki. Magyarországon egyébként súlyos gyermekkori tbc alig fordul elő.
Korábban a szarvasmarha tuberkulózis-kórokozója a tehéntejjel került elsősorban a gyermekek tápcsatornájába, innen terjedt tovább a nyirokutakon keresztül a nyirokcsomókba és a csontokba. Magyarországon azonban az 50-es évek óta tíz év leforgása alatt mentesítették a fertőzéstől a tehénállományt elkülönítésekkel, kényszervágásokkal, ezért ma már fel sem vetődnek a tehéntejjel kapcsolatos aggodalmak.
Remélhetőleg az itt leírtak is segítenek abban, hogy olvasóink számára a témát érintő többi kérdőjel is ponttá változhassék.