Vissza a tartalomjegyzékhez

MAKKI MARIE-ROSE
A nyaralás kevesek kiváltsága

A magyar idegenforgalmat évek óta tartós növekedés jellemzi, de a hazaiak turizmusára vonatkozó számadatok keveset árulnak el magukról a vendégekről. Sok szempontból egyedülálló az a PHARE-támogatással készült kutatás, amelyet a Szonda Ipsos végzett az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium megbízásából 1997 októberében. Ez a felmérés a magyar lakosság utazási és nyaralási szokásait vizsgálta, amelynek során 3600 családot kérdeztek meg az 1996. szeptember és 1997 szeptembere közötti időszakról.

A többség otthon marad

A megkérdezettek többsége 11-20 napot töltött távol a munkahelyétől, és ezt az időt mindössze 32 százalékuk fordította utazásra vagy nyaralásra. Sokan a szabadságuk alatt végezték el a ház körüli nagyobb munkákat, illetve a kiskertben, háztájiban tevékenykedtek. Az otthonmaradás oka mindenekelőtt az utazás anyagi feltételeinek hiánya volt. Az éves szabadság átlagos mértéke a megkérdezettek körében 29 nap volt. A vállalkozóknál a legkevésbé korlátozott a szabadság mértéke, mégis ők azok, akik a legritkábban veszik azt igénybe. Nyaralás tekintetében hátrányos helyzetűnek számítanak a vidéken, kis településen élők, valamint az egyedülálló, 50 év feletti, alacsony iskolai végzettségűek, és kiváltképp azok, akiknek nincs magas jövedelmük. Ők leginkább rokon- vagy ismerőslátogatással töltik a nyaralásra szánt időt. Tény az is, hogy a mezőgazdaságból élők számára az utazás komoly szervezési nehézségekbe ütközik. A magasabb iskolai végzettségűekre, illetve a nagyvárosi, főként a budapesti lakosokra jellemző szokás, hogy egyszerre veszik ki a szabadságukat, és azt utazásra, pihenésre fordítják.
Elgondolkodtató adat, hogy a megkérdezett családok kétharmadában nem került sor semmilyen közös utazásra, mi több, egyéni útra sem igen nyílt lehetőségük a családtagoknak. Az 1995-től 1997-ig terjedő időszakban a megkérdezett családoknak csak mintegy 15 százaléka tudott évente nyaralni menni.

A belföldi nyaralás a legelterjedtebb forma

A családi utazások kisebb hányada külföldre, túlnyomó része belföldre irányul. A külföldi úti célok közül Görögország, Románia, Olaszország és Ausztria a legkedveltebbek. Míg Romániát jellegzetesen rokonlátogatási céllal keresik fel évente az emberek, addig a mediterrán országok többsége igen népszerű nyaralóhely lett a magyar utazók körében. Ezeken a helyeken gyakran olcsóbb a pihenés, mint a magyar tenger mellett, jóllehet, az UV-sugárzás erőssége például jelentősen nagyobb a Földközi-tenger partján. A belföldi úti célok között a Balaton dominál - egyike az olyan helyeknek, ahová az emberek szívesen visszajár(ná)nak évről-évre -, de fontos megemlíteni még az Északi-középhegységet, a Dunakanyart vagy a gyógyfürdőket is.
A külföldi utakra jobbára utazási iroda szervezésében vállalkoznak a magyar pihenni vágyók, a belföldi utakat ezzel szemben inkább egyénileg tervezik meg. A nyaralással kapcsolatos döntésben leginkább az úti cél kedvező természeti vagy kultúrális adottságai, a korábbi látogatások tapasztalatai és nem utolsó sorban az utazás kedvező ára játszik szerepet. Megfigyelhető, hogy a nők gyakrabban döntenek egyszemélyben a család programjairól, míg a férfiak inkább a közös döntés hívei.
A válaszadók összetétele is azt tükrözte, hogy a család utazási ügyeiben a nők tekinthetők a legilletékesebbeknek.
A megkérdezettek döntő többsége - különösen a belföldre utazók - egyáltalán nem rendelkezett turisztikai ismeretekkel az úti céljukat illetően. A tájékozottabbak ismerősöktől, esetleg helybeliektől szerzik információikat. Az útikönyvekből, prospektusokból való felkészülés inkább az iskolázottabb és a városlakó embereket jellemzi - egyébként ők teszik ki a külföldre irányuló, nagyobb szervezést igénylő utak résztvevőinek többségét.

Családi nyaralás harmincezerért

A megkérdezett családok csupán negyede jutott el tavaly nyaralni - többnyire 2-4 fős csoportban, leginkább július vagy augusztus során. 1997-ben a költségek átla-gos mértéke családonként 57 ezer forintra volt tehető. Ezen belül a külföldi utak átlag 119 ezer forintba, a belföldi utak 31 ezer forintba kerültek családonként, ami belföld esetében az utazás és az étkezés költségeit jelenti. Persze különböző árkategóriák léteznek. Belföldön a legdrágábbnak a Balaton, illetve egyes gyógyfürdők szolgáltatásai tekinthetők, külföl-
dön pedig egyes spanyolországi, franciaországi, és az Európán kívüli utak kerülnek többe az átlagnál.
A nyaralók általában elégedettek a különböző helyszínek szolgáltatásainak színvonalával, de az árakat szinte mindenki sokallja. Számos jel utalt arra, hogy az állampolgároknak jóval több információs anyagra lenne szükségük az idegenforgalmi lehetőségekkel kapcsolatban.

A rászorulók nyaralási lehetőségei

Utánanéztünk az idei kedvezményeknek, amelyek sorából kiemelkedik a Nemzeti Üdültetési Alapítvány idén bevezetett, belföldre vonatkozó üdülési csekkje. A támogatás új formáját jelentő csekket a Hunguest Travel irodáiban vásárolhatják meg. Inaktív személyek számára a támogatás 50 százalékos, és maximum 10 ezer forint lehet. Más kérdés, hogy a csekkek szinte csak olyan drága szálláshelyeken használhatók fel, hogy ezáltal a 10 ezer forintos támogatás semmit nem javít például egy háromtagú család nyaralási esélyein.
A rászoruló rétegek alanyi jogon nem kapnak támogatást - mondta el lapunknak Antal Katalin, az IKIM Turizmus Szakterület főtanácsosa. Minisztériumi szinten kétirányú a támogatási tevékenység: az említett üdülési csekkek mellett ifjúsági turizmussal kapcsolatos pályázatot hirdettek meg, amelynek keretében rendkívül sokféle gyermektábor megindítására kerülhetett sor az idei évben.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy a gyermektáboroztatásnak manapság tényleg nagy a kínálata, és nemcsak a táboroztató szervezeteket támogatja az állam, hanem többnyire a szülők is kaphatnak ehhez hozzájárulást az illetékes önkormányzattól. Magyarul: egy rászoruló család a manapság létező támogatásoknak köszönhetően úgy tud nyaralni menni, hogy a csekkekből külön mennek el a szülők, az önkormányzati támogatás révén pedig külön a gyerekek a táborokba. Arra a kérdésre, hogy a Falusi Turizmus Szövetsége által propagált, a többség számára elérhetőbb árfekvésű szálláslehetőségeknél miért nem használhatók fel ezek a csekkek, Antal Katalin úgy válaszolt, hogy a falusi turizmus gyakorlata nálunk sajnos még igencsak kialakulófélben van, de hosszú távon igen ígéretesnek mutatkozik, mert sokak számára elérhetővé teheti a közös családi nyaralást. A falusi kínálat egyre bővül, szolgáltatásai egyre szélesebb körűek, és egyre többen válnak majd közülük csekkelfogadókká is. A falusi turizmus külföldön már hagyományos üdülési formának számít, mérsékelt árai, a szerényebb, de családias vendéglátás, a falusi idillikus környezet megfelelő vonzerőt jelent a városlakók számára, mintegy pótolva sokaknak a vidéki rokon hiányát. Régen, tette hozzá a főtanácsos, a városi gyerekeket leküldték a vidéki rokonokhoz, ma pedig táborról táborra járva töltik el a nyarat, az üdülés kizárólag pénzkérdéssé vált. Tény, hogy az idegenforgalom árviszonyai nem az átlagjövedelmekhez vannak szabva, de nagy problémát jelent az is, hogy az információáramlás nagyon hiányos a szolgáltatók és az utazni vágyók között. A legkülönbözőbb kedvezmények léteznek, sok az információs hely is (Tourinform, Zöld Pont irodák, Ifjúsági Szállások Szövetsége stb.), de ezekről inkább csak a szakmabeliek tudnak. Nagyobb propagandára lenne szükség, hiszen a Falusi Turizmus Szövetségének budapesti irodájában, a Király u. 93-ban nem tolonganak az érdeklődők.