A magyar idegenforgalmat évek óta tartós növekedés jellemzi, de a hazaiak
turizmusára vonatkozó számadatok keveset árulnak el magukról a vendégekről. Sok
szempontból egyedülálló az a PHARE-támogatással készült kutatás, amelyet a Szonda
Ipsos végzett az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium megbízásából
1997 októberében. Ez a felmérés a magyar lakosság utazási és nyaralási szokásait
vizsgálta, amelynek során 3600 családot kérdeztek meg az 1996. szeptember és 1997
szeptembere közötti időszakról.
A többség otthon marad
A megkérdezettek többsége 11-20 napot töltött távol a munkahelyétől, és ezt az
időt mindössze 32 százalékuk fordította utazásra vagy nyaralásra. Sokan a
szabadságuk alatt végezték el a ház körüli nagyobb munkákat, illetve a kiskertben,
háztájiban tevékenykedtek. Az otthonmaradás oka mindenekelőtt az utazás anyagi
feltételeinek hiánya volt. Az éves szabadság átlagos mértéke a megkérdezettek
körében 29 nap volt. A vállalkozóknál a legkevésbé korlátozott a szabadság
mértéke, mégis ők azok, akik a legritkábban veszik azt igénybe. Nyaralás
tekintetében hátrányos helyzetűnek számítanak a vidéken, kis településen élők,
valamint az egyedülálló, 50 év feletti, alacsony iskolai végzettségűek, és
kiváltképp azok, akiknek nincs magas jövedelmük. Ők leginkább rokon- vagy
ismerőslátogatással töltik a nyaralásra szánt időt. Tény az is, hogy a
mezőgazdaságból élők számára az utazás komoly szervezési nehézségekbe
ütközik. A magasabb iskolai végzettségűekre, illetve a nagyvárosi, főként a
budapesti lakosokra jellemző szokás, hogy egyszerre veszik ki a szabadságukat, és azt
utazásra, pihenésre fordítják.
Elgondolkodtató adat, hogy a megkérdezett családok kétharmadában nem került sor
semmilyen közös utazásra, mi több, egyéni útra sem igen nyílt lehetőségük a
családtagoknak. Az 1995-től 1997-ig terjedő időszakban a megkérdezett családoknak
csak mintegy 15 százaléka tudott évente nyaralni menni.
A belföldi nyaralás a legelterjedtebb forma
A családi utazások kisebb hányada külföldre, túlnyomó része belföldre
irányul. A külföldi úti célok közül Görögország, Románia, Olaszország és
Ausztria a legkedveltebbek. Míg Romániát jellegzetesen rokonlátogatási céllal
keresik fel évente az emberek, addig a mediterrán országok többsége igen népszerű
nyaralóhely lett a magyar utazók körében. Ezeken a helyeken gyakran olcsóbb a
pihenés, mint a magyar tenger mellett, jóllehet, az UV-sugárzás erőssége például
jelentősen nagyobb a Földközi-tenger partján. A belföldi úti célok között a
Balaton dominál - egyike az olyan helyeknek, ahová az emberek szívesen
visszajár(ná)nak évről-évre -, de fontos megemlíteni még az
Északi-középhegységet, a Dunakanyart vagy a gyógyfürdőket is.
A külföldi utakra jobbára utazási iroda szervezésében vállalkoznak a magyar pihenni
vágyók, a belföldi utakat ezzel szemben inkább egyénileg tervezik meg. A nyaralással
kapcsolatos döntésben leginkább az úti cél kedvező természeti vagy kultúrális
adottságai, a korábbi látogatások tapasztalatai és nem utolsó sorban az utazás
kedvező ára játszik szerepet. Megfigyelhető, hogy a nők gyakrabban döntenek
egyszemélyben a család programjairól, míg a férfiak inkább a közös döntés
hívei.
A válaszadók összetétele is azt tükrözte, hogy a család utazási ügyeiben a nők
tekinthetők a legilletékesebbeknek.
A megkérdezettek döntő többsége - különösen a belföldre utazók -
egyáltalán nem rendelkezett turisztikai ismeretekkel az úti céljukat illetően. A
tájékozottabbak ismerősöktől, esetleg helybeliektől szerzik információikat. Az
útikönyvekből, prospektusokból való felkészülés inkább az iskolázottabb és a
városlakó embereket jellemzi - egyébként ők teszik ki a külföldre irányuló,
nagyobb szervezést igénylő utak résztvevőinek többségét.
Családi nyaralás harmincezerért
A megkérdezett családok csupán negyede jutott el tavaly nyaralni - többnyire 2-4
fős csoportban, leginkább július vagy augusztus során. 1997-ben a költségek
átla-gos mértéke családonként 57 ezer forintra volt tehető. Ezen belül a külföldi
utak átlag 119 ezer forintba, a belföldi utak 31 ezer forintba kerültek családonként,
ami belföld esetében az utazás és az étkezés költségeit jelenti. Persze
különböző árkategóriák léteznek. Belföldön a legdrágábbnak a Balaton, illetve
egyes gyógyfürdők szolgáltatásai tekinthetők, külföl-
dön pedig egyes spanyolországi, franciaországi, és az Európán kívüli utak
kerülnek többe az átlagnál.
A nyaralók általában elégedettek a különböző helyszínek szolgáltatásainak
színvonalával, de az árakat szinte mindenki sokallja. Számos jel utalt arra, hogy az
állampolgároknak jóval több információs anyagra lenne szükségük az idegenforgalmi
lehetőségekkel kapcsolatban.
A rászorulók nyaralási lehetőségei
Utánanéztünk az idei kedvezményeknek, amelyek sorából kiemelkedik a Nemzeti
Üdültetési Alapítvány idén bevezetett, belföldre vonatkozó üdülési csekkje. A
támogatás új formáját jelentő csekket a Hunguest Travel irodáiban vásárolhatják
meg. Inaktív személyek számára a támogatás 50 százalékos, és maximum 10 ezer
forint lehet. Más kérdés, hogy a csekkek szinte csak olyan drága szálláshelyeken
használhatók fel, hogy ezáltal a 10 ezer forintos támogatás semmit nem javít
például egy háromtagú család nyaralási esélyein.
A rászoruló rétegek alanyi jogon nem kapnak támogatást - mondta el lapunknak Antal
Katalin, az IKIM Turizmus Szakterület főtanácsosa. Minisztériumi szinten kétirányú
a támogatási tevékenység: az említett üdülési csekkek mellett ifjúsági
turizmussal kapcsolatos pályázatot hirdettek meg, amelynek keretében rendkívül
sokféle gyermektábor megindítására kerülhetett sor az idei évben.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy a gyermektáboroztatásnak manapság tényleg nagy a
kínálata, és nemcsak a táboroztató szervezeteket támogatja az állam, hanem
többnyire a szülők is kaphatnak ehhez hozzájárulást az illetékes
önkormányzattól. Magyarul: egy rászoruló család a manapság létező
támogatásoknak köszönhetően úgy tud nyaralni menni, hogy a csekkekből külön
mennek el a szülők, az önkormányzati támogatás révén pedig külön a gyerekek a
táborokba. Arra a kérdésre, hogy a Falusi Turizmus Szövetsége által propagált, a
többség számára elérhetőbb árfekvésű szálláslehetőségeknél miért nem
használhatók fel ezek a csekkek, Antal Katalin úgy válaszolt, hogy a falusi turizmus
gyakorlata nálunk sajnos még igencsak kialakulófélben van, de hosszú távon igen
ígéretesnek mutatkozik, mert sokak számára elérhetővé teheti a közös családi
nyaralást. A falusi kínálat egyre bővül, szolgáltatásai egyre szélesebb körűek,
és egyre többen válnak majd közülük csekkelfogadókká is. A falusi turizmus
külföldön már hagyományos üdülési formának számít, mérsékelt árai, a
szerényebb, de családias vendéglátás, a falusi idillikus környezet megfelelő
vonzerőt jelent a városlakók számára, mintegy pótolva sokaknak a vidéki rokon
hiányát. Régen, tette hozzá a főtanácsos, a városi gyerekeket leküldték a vidéki
rokonokhoz, ma pedig táborról táborra járva töltik el a nyarat, az üdülés
kizárólag pénzkérdéssé vált. Tény, hogy az idegenforgalom árviszonyai nem az
átlagjövedelmekhez vannak szabva, de nagy problémát jelent az is, hogy az
információáramlás nagyon hiányos a szolgáltatók és az utazni vágyók között. A
legkülönbözőbb kedvezmények léteznek, sok az információs hely is (Tourinform,
Zöld Pont irodák, Ifjúsági Szállások Szövetsége stb.), de ezekről inkább csak a
szakmabeliek tudnak. Nagyobb propagandára lenne szükség, hiszen a Falusi Turizmus
Szövetségének budapesti irodájában, a Király u. 93-ban nem tolonganak az
érdeklődők.