CSEREKLYEI MÁRTA
Se vele, se nélküle

Az Európai Unió soros elnökségéről leköszönő Nagy- Britannia adott otthont az uniós vezetők kétnapos csúcstalálkozójának Cardiffban. A megbeszélésen ismét napirendre kerültek a szervezet visszatérő problémái: a tagállamok életét túlzott módon kontrolláló Európai Bizottság szerepe, az egyes országok hozzájárulása az EU költségvetéséhez és a közös valuta bevezetése.

Az Európai Unió kormányfői a cardiffi csúcstalálkozón. Ausztria veszi át a stafétabotot Fotó: MTI

A Nagy-Britannia EU-elnökségét lezáró cardiffi találkozót követő sajtótájékoztatón Tony Blair sikeresnek értékelte országa hat hónapos szereplését. Az eredmények közül kiemelte: sikerült elindítani egy olyan politikai programot, amelynek célja, hogy eltávolodjon egy túlcentralizált európai szuperállam kiépítésétől.
A sikerek mellett azonban számos megoldatlan feladat marad a stafétabotot július 1-jétől átvevő Ausztriára. A Cardiffba érkező politikusok ezúttal nem letenni kívántak a közös asztalra, hanem inkább visszavenni abból, mondván: lehet, hogy a „bőség kosarából” a kisebb országok tényleg jóllaknak, ám a gazdaságilag fejletteknek ez meglehetősen sokba kerül. Helmut Kohl német kancellár panaszaiból mindenesetre ez tűnik ki: országának ugyanis évi 22 milliárd német márkával kell hozzájárulnia az EU közös kasszájához.
„Túl sokat fizetünk be a költségvetésbe, de túl keveset kapunk vissza belőle. Nem akarjuk egyedül állni Európa számláinak kétharmadát” - nyilatkozta Kohl az összeg hatmilliárd márkás csökkentését kérve. Svédország, Ausztria és Hollandia szintén sokallja a rájuk rótt összeget.
További kifogás - főként német és francia részről - az Európai Bizottság mindenhatósága. „Óriási bürokratikus költségen a bizottság olyan ügyekbe avatkozik bele, mint például, hogy milyen hosszú legyen a kötél, amivel a marhákat kivezetjük az istállóból” - mondta Edmund Stoiber bajor miniszterelnök.
A Times című brit napilap szerint Tony Blair is elégedetlen Brüsszellel és az Európai Parlamenttel. A cardiffi csúcs utáni sajtótájékoztatón elmondta: „Vannak az országok életében olyan területek, ahol az emberek nem akarják, hogy az unió minden egyes dologba beleszóljon. Olyan Európát akarnak, amely nemzetállamokból áll, ahol megmarad az emberek saját identitása, és ahol az Európa szélesítését szolgáló együttműködés saját nemzetük számára is hasznot hoz.”
Kohl és Jacques Chirac francia elnök szintén decentralizáltabb Európát szeretne. Szerintük az országoknak saját kormányuk és parlamentjük szerepét kell inkább megerősíteniük, s nem az Európai Bizottságét és az uniós parlamentét.
Az euro bevezetése különösen Németországban éles vitát kiváltó kérdés, ahol az európai közös pénz főleg a jobboldal körében népszerűtlen, és ez az őszi választásokon értékes szavazatokba kerülhet a kancellárnak.
Az euro ellenzői szerint egyébként a közös valutahasználat bevezetéséhez szükséges szigorú pénzügyi politika a munkanélküliség növeléséhez (az EU-országokban már eddig is 18 millió munkanélküli él), és a mindenhol azonos kamatlábak miatt a gazdasági eredmények még nagyobb mértékű eltéréséhez vezet.
Az euróval kapcsolatosan többen attól tartanak, hogy a dollár helyett a jövőben ez lesz a bűnözők és kábítószer-kereskedők kedvenc valutája. „Az euróval ezentúl sokkal gyorsabban és könynyebben folytathatják tevékenységüket. Például, ha Párizsban az utcán kábítószert adnak el, nem francia frankot kapnak érte, hanem eurót, amit további 11 ország bármelyikében felhasználhatnak” - mondja Robinson.
S hogy az utca embere mit gondol minderről? „Attól félek, hogy beolvadunk egy nagy unióba és elveszítjük dán mivoltunkat - nyilatkozta egy 22 éves koppenhágai diák. - A megállapodás értelmében eltörlik az országhatárokat és pont ez az, amit én nem szeretnék.”