MUNKATÁRSAINKTÓL
A megígért kormány

Torgyán József és Orbán Viktor. Nem szerelmi házasság Fotó: Vörös Szilárd

A győzelem napján, a Tisza-villában Orbán Viktor önfeledten jelentette be, hogy választási elsőségükkel megvalósította a néhai miniszterelnöktől, Antall Józseftől kapott tanácsok ötven százalékát. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban tehát a „maradék” ötven százalék beteljesítésének lehet szemtanúja az ország. Érthetően az új, polgári kormány megalakításáról és - a tervek szerinti sikeres - regnálásáról lehet csak szó. Mindenesetre a leendő Orbán-kormány kapcsán is beigazolódni látszanak Antall azon szavai, hogy kormánya kamikaze kormány volt. Ugyanis egyetlen egykori miniszterének neve sem szerepel Orbán - eddig nyilvánosságra hozott - listáján. Az új kabinet „fő ereje” egyértelműen a Fidesz, amely „kölcsönös bizalom” alapján kormányoz majd Torgyán József pártjával, s az új arcokat szerepeltető MDF-fel. Körképünkből az derül ki, hogy a fiataldemokraták konkrét programmal, a demokratafórumosok személyes elképzelésekkel rendelkeznek. A kisgazdák még tájékozódnak.

Mérsékelve

Orbán Viktornak, úgy tűnik, rapid ütemben sikerül kormányt alakítania. Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke a parlament alakuló ülésén - többek között a Heteknek is - elmondta: nagy valószínűséggel már jövő hét közepén aláírhatják a koalíciós szerződést a Fideszszel. Ami egyáltalán nem fog hasonlítani - a szerinte csúfosan leszerepelt - MSZP-SZDSZ megállapodáshoz. Ráadásul Torgyán, mint a legnagyobb szövetséges, július 10-ére ígéri az új kormány felállítását. Mint ismeretes, a Fidesz elnöke időközben hivatalos miniszterelnök-jelöltté lépett elő: Göncz Árpád köztársasági elnök őt bízta meg a parlament alakuló ülésén a kormány megalakításával. Elemzők szerint a fiatal politikus saját körei-ből centrista, szélsőségektől mentes, a gazdasági elit számára is elfogadható szakembereket jelölt miniszternek, amit misem példáz jobban, mint hogy többen nem is politikusok, hanem „civilek”. Nevezetesen: Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal, azaz kancellária miniszteri rangú vezetőjelöltje, Chikán Attila, a leendő gazdasági miniszter, Martonyi János, a külügyérjelölt nem is parlamenti képviselő. Emellett Urbán Lászlót - aki egyébként 1994-ben rövid ideig a Fidesz képviselője volt -, a leendő pénzügy, illetve „költségvetési” minisztert az ABN-Amro Bank igazgatójaként kiváló szakembernek ismeri el a szakma. Mind ők, mind az általuk megjelenített program mérsékelt, középutas politikát képvisel.
Urbán László a Heteknek elmondta: abban egyeztek meg a Fideszen belül, hogy kormányzati kérdésekről nem nyilatkoznak. Ugyanakkor felhívta azokra a „személyes interjúkra” a figyelmet, amelyekben szakmai kérdések is szóba kerültek. Ezekből egyértelműen az derült ki: Urbán a költségvetés egyensúlyának, a gazdasági stabilitás következetes megőrzésének a híve. A Figyelőnek adott interjújában elismerte, hogy a Fidesz - MPP gazdasági vonatkozású ígéreteinek legnagyobb hányada - legalábbis rövid távon - teljesíthetetlen. Így érvelt: „Az 1990-es és az 1994-es kampány tanulsága az volt, hogy a polgárok elé egy víziót kell tárni. Ugyanakkor a választási gyôzelem után szembe kell nézni a realitásokkal, és valamilyen módon ütemezni kell mindazt, amit meg akarunk valósítani.” Részérôl a pénzügyminiszteri poszt elfogadásának egyik feltétele az volt, hogy össze kell mérni az ígéreteket a költségvetés teherbíró képességével.
Pokorni Zoltánt, az oktatásügyi tárca várományosát még Szöllősi Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkár asszonya, volt szocialista képviselő is örömmel fogadta minapi sajtótájékoztatóján. Mint kiderült: bízik a pedagógus- és szakszervezeti vezetői tapasztalatokkal rendelkező Pokorniban. A Fidesz „főpedagógusa” korábban, a Fidesz X. - a kisgazdákkal a koalíciós tárgyalások megindítása mellett döntő - választmányi ülésén négy pontban foglalta össze a teendőket. Először a tandíj „kvázi megszüntetésével”, a kollégiumrendszer nyitottá tételével elérhetővé kell tenni az oktatást mindenki számára. Másodszor: a tanári béreket rendezni kell, mivel nem lehet egészséges embereket nevelni frusztrált tanárokkal. Harmadik pontként a neveléscentrikus iskolát nevezte meg. Szerinte a piacgazdasági verseny indokával nem szabad a gyermekeket a túlzott képzéssel „agyoncsapni”. Negyedik elemként - többek között az előző pont miatt - a Nemzeti Alaptanterv átalakítását jelölte meg. Egyébiránt Pokorni programját támogatásáról biztosította a Felsőoktatási Dolgozók Szakszerveze-tének küldöttgyűlése is. Itt a miniszterjelölt arról beszélt, hogy olyan kormányzati struktúra kialakítását tervezik, amely hatékonyabban képes foglalkozni a humán erőforrások fejlesztésével. Ezen belül hangsúlyos a tudománypolitika fejlesztése, hasonlóan az európai tendenciákhoz. A tandíjrendelet módosítását illetően azt is kiemelte, hogy programjuk nem a tandíj eltörléséről, hanem a tandíjmentesség körének a kiszélesítéséről szól. A pedagógusok béremeléséről is szólt, bár elismerte, hogy nem lehet egy lépésben 20-30 vagy 40 százalékos emelést adni a gazdasági helyzet miatt. Tervei szerint az emelés az első két évben egyaránt 8-8 százalékos lesz.

Harrach napja

Bizonyára nagy nap lesz Harrach Péter számára mikor a tervezett úgynevezett családvédelmi miniszteri posztot elfoglalhatja. Az 51 esztendôs világi teológusnak hosszú utat kellett megtennie idáig. 1989-ben Surján Lászlón biztatására lépett be a szerveződő KDNP-be, majd a Fővárosi Önkormányzat képviselôje lett, ez idő szerint pedig egyik bizottságának az elnöke. Emellett a Katolikus Püspöki Kar titkárságán ô a világi ügyek fôreferense. A KDNP szakadása után - a Fideszbe beolvadni látszó - Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) alelnökeként Szob körzetében egyéni jelöltként indul, s győz. Mint a Heteknek nyilatkozta: új minisztérium felállítására - a tervek szerint a Családvédelmi és Szociális Minisztérum nevet viseli majd az intézmény - azért van szükség, mert a szociális kérdések megoldása eddig háttérbe szorult az egészségüggyel való összekapcsolódás miatt, a Fidesz programjában viszont különleges hangsúlyt kapott a családvédelem. Az új kormány egyik első ténykedése lesz a gyermekek utáni adókedvezmény visszaállítása és a - többek között a Bokros-csomag hatására - szétzilálódott családtámogatási rendszer helyreállítása. Hosszabb távú terveik közt szerepel az alanyi jogon járó családi pótlék újbóli bevezetése. Szerinte rendkívül fontos a népességfogyatkozás megállítása, amelynek előfeltétele a család tekintélyének helyreállítása. Ez utóbbi feladat nem elsősorban anyagi, hanem oktatási, nevelési kérdés. Fel kell éleszteni a társadalom jelenlegi erkölcsi állapotából fakadó gyenge családalapítási, gyermekvállalási hajlandóságot.
Az 1990-es kormányalakító „főerő”, a Magyar Demokrata Fórum mindössze az igazságügyi tárca várományosa lett. Azé a minisztériumé, amelyről a közelmúltban Sárközy Tamás ismert jogászprofesszor úgy vélekedett, hogy az ma nem más, mint „börtönminisztérium”. Ugyanis a törvény-előkészítés munkája már rég nem itt, hanem a Miniszterelnöki Hivatalban zajlik. A bíróságok irányítása pedig az Országos Igazságügyi Tanács létrehozásával kikerült innét. Az ügyészséget pedig köztudottan nem felügyeli a tárca. Így érdemi döntést mindössze a börtönviszonyokban hozhat az igazságügyminiszter. Dávid Ibolyának, a poszt várományosának a Heteknek elmondott szavai éppen ezért is érthetőek. Ugyan jelenleg csak egyéni elképzeléseiről tudott beszámolni, hiszen - mint mondotta - „az új kormány megalakulása után két-három héttel fog elkezdődni a tárcát érintő érdemi munka, és azt természetesen egyeztetni kell a kormányfővel is, de saját tervei között az egyik legfontosabbnak tartja az igazságügyi tárca tekintélyének helyreállítását. Ezen kívül három fontos feladat vár megoldásra. Az első: az életviszonyokhoz alkalmazkodó, közérthető jogszabályalkotás megteremtése. A második fontos cél, hogy az európai integrációs folyamat jogi szabályozásának súlypontja az igazságügyi tárcához kerüljön át. A harmadik fő feladat az, hogy a minisztérium váljon a jogszabály-előkészítés központjává.”

Tárcákkal gazdálkodók

A mérleg nyelve. A történelmi tettet végrehajtó párt. Torgyán József így jellemezte a Független Kisgazdapártot. Ahhoz képest, hogy a pártelnök a vidékfejlesztési csúcsminisztériumhoz ragaszkodott nyilatkoztaiban, nagyvonalú gesztusnak látszik a Fidesz részéről, hogy „három és fél ”minisztériumot ajánlott Torgyán pártjának. A kibővített földművelésügyet, a hadügyet és a környezetvédelmet, valamint az úgynevezett PHARE-pénzek felügyeletét ellátó új tárca nélküli miniszteri posztot. Az 51 éves Boros Imre, az FKGP banki, pénzügyi főtanácsadója 28 éve végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakát. Talán akkor nem is gondolta, hogy egyszer bársonyszék birtokosa lesz, mégpedig a kisgazdapárt képviseletében.
A Torgyán József által már többször egyszerűen csak „zseni”-nek titulált szakember két évtizedet töltött el a bankszakmában: a Magyar Nemzeti Bankban, a Magyar Hitel Bankban, a moszkvai Nemzetközi Bankban és az Interbankában, a prágai kultúrbankban dolgozott pályafutása alatt vezető beosztásban, majd a Banque Indosuez Magyarország vezérigazgatója volt. 1995 óta egy pénzügyi tanácsadó cég vezetője. Terveiről lapunknak úgy nyilatkozott, hogy elsőként tájékozódni akar - az általa - jelenleg zavarosnak minősített PHARE-ügyekről. Mint mondta: ezt a zavart tükrözi az Állami Számvevőszék mintegy egy évvel ezelőtt megjelent szigorúan titkos jelentése. Az első feladat tisztázni, hogy mi a helyzet és milyen szabálytalanságok történtek, amik az EU által a PHARE támogatási rendszeren keresztül jutatott összegek felhasználását nehezebbé tették.
A Földművelésügyi Minisztérium kibővül a területfejlesztéssel, a vízügy jelentős részével és az úgynevezett tartalékgazdálkodással. Vezetőjének Torgyán Józsefet jelölték, politikai államtitkáraként - a Torgyán által ugyancsak egyfajta szakmai zseninek titulált - Szabadi Béla kap felkérést. Szabadi következetes eltökéltséggel nyilatkozott arról, hogy „először megalkotjuk a kormányprogramot, amely a koalíciós pártok egységes véleményét tükrözi majd”. A feladat pedig az lesz, hogy „minden egyénieskedés nélkül ezt a komoly ügyet szolgálja”. Ettől függetlenül kifejtette: a mezőgazdaságot újjá kell építeni, ami két irányt jelent. Az egyik a mennyiségi növekedésnek az elérése, mert hihetetlenül gyenge ma a mezőgazdaság teljesítménye a lehetőségekhez és a múltban elért eredményekhez képest. Az Európai Unióba felkészülten kell bejutni, ami azt is jelenti, hogy magasabb terméseredményeket kell felmutatni ahhoz, hogy kedvező kvóták legyenek, mint kiinduló alapok. A másik az, hogy egy nagyon lényeges szerkezeti átalakuláson kell keresztülmennie a mezőgazdaságnak. Elsősorban olyan kultúráknak kell előtérbe kerülniük, amelyek kevésbé nehezítik meg az Európai Unióhoz való csatlakozást és egyben a kiváló magyarországi éghajlati, talaj és egyéb adottságokra épülnek, másrészt - és ez a leglényegesebb - a minőségben kell folyamatos javulást felmutatni. Kiemelte az elmaradott vidékek felzárkóztatását. Az FKGP - ellentétben a Horn-kormánnyal - nem a válság kezelésére, hanem megoldására készül. Ehhez intézkedéscsomagokat készítenek, melyek sikerének záloga: a területfejlesztés is ehhez a tárcához került, így a forrásokat jól koordinálva sikeresen tudnak „vidékfejleszetni”.
Kérdés, hogy a jelenleg idillinek tűnő kisgazda-Fidesz együttműködést hosszabb távon nem terhelik-e meg túlzottan Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt azon nyilatkozatai, amelyek egyértelmű erődemonstrációnak tűnhetnek. „A sas nem kapkod a legyek után” típusú, a kisgazdákra nem éppen hízelgő megjegyzések, a Torgyán Józseffel való hivatalos tárgyalást kerülő orbáni gesztusok tudatosan azt a célt szolgálják, hogy világossá váljon mindenki számára: a most alakuló kormány „a Fidesz kormánya, amelyben részt vesznek a kisgazdák is”. Ezt a felfogást képviselte Orbán Viktor parlamenti beszéde, amelyet a kormányalakítási megbízás elfogadása alkalmával mondott. A beszédet hallgatva az a benyomás alakulhatott ki, hogy a leendő koalíciós partnerek nem is léteznek. Nyilván ezt a gesztust a Torgyánéknál tett családi látogatáshoz hasonló gesztusok fogják kompenzálni, az azonban jól látható, hogy Orbán nem akar kétséget hagyni afelől, hogy ki az úr a házban. Torgyán pozíciója a nagyvonalú koalíciós ajánlat következtében is gyengülhet, hiszen a magát a csúcsminiszteri pozícióba álmodó pártelnöknek tudomásul kell venni, hogy további három kisgazda miniszterrel egyenrangú pozícióban fog részt venni Orbán Viktor kormányában.