PÁSZTY ÉVA
Szárazföldön, vízben és levegőben
37 fok. Főtt a fejünk Fotó: MTIA fertőzésveszély miatt nem tanácsos fürödni az élő Dunában - tájékoztatta lapunkat Csanády Mihály, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet osztályvezetője, aki hozzátette, hogy ez a megállapítás nem vonatkozik a Duna zárt holtágaira, ahol általában fertőzés veszélyével nem, vagy csak kisebb mértékben kell számolni. A legnagyobb kockázata a fürdőzésnek a Budapest alatti részeken van, ugyanis a megapolisz szennyvizének 80 százaléka tisztítatlanul folyik a Dunába.
A Balaton vize viszont kifejezetten jó minőségűnek tekinthető. Átmeneti szennyeződést csak helyi jelleggel, általában a fürdőhelyek hiányos higiéniai felkészültsége okoz. A medencés fürdők vízminőségi helyzete a nyugati országokéhoz képest nagyon rossz, mivel csak a fürdők 30 százaléka rendelkezik a szükséges víztisztító berendezésekkel.
Radó Dezső, a Levegő Munkacsoport szakértőtestületének elnöke kifejtette: Magyarországon hozzávetőlegesen 800 kilogramm levegőben található szennyező anyag jut évente egy lakosra, ami széndioxid nélkül „csak” 300 kilogramm lenne. A légszennyezettség mértéke Budapesten a legaggasztóbb, a nagy autós forgalom miatt ezt a területet éri a hazai légszennyeződés 20 százaléka, miközben az ország összterületének 0,5 százalékát teszi csak ki. Sokat segítenek a növények, hiszen ismert légtisztító funkciójuk mellett párologtatásuk során akár 7-8 Celsius-fokkal is hűthetik a levegőt.
Kalmár Györgynétől, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati tájékoztató munkatársától megtudtuk, hogy a hónap eleji hőhullámot egy magas nyomású légköri képződmény, úgynevezett anticiklon okozta. Ez a hullám azonban nem tekinthető rekordnak még Magyarország „éghajlat-történetében” sem, hiszen 1927. június 3-án Szegeden 36 fokot is mértek, szemben az idei csúcstartó Bácsalmással, ahol hétfőn 35,4 fokot mutatott a hőmérő. Az OMSZ munkatársa kifejtette: a hőhullámot nem annyira a klímaváltozás, mint az éghajlat-ingadozás okozta, illetve okozza. Ami a továbbiakat illeti, úgy tűnik, most éppen egy ciklonsorozat elébe nézünk, mely változékony időjárást - mint amit tapasztalunk is - produkálhat a nyáron.
A folyami fürdőhelyek többsége a bakteriológiai szennyezettség miatt fürdésre alkalmatlannak bizonyult. Ez vonatkozik a Duna egészére, a Rábára, az Ipolyra, a Tisza felső szakaszára - kivéve Tiszadobnál -, a Tisza alsó szakaszára, a Túrra, a Hernádra, a Körösökre - kivételt képez a Hármas-Körös Kunszentmártonnál - és a Marosra. Fürdőzésre megfelelő a Bodrog vízminősége Sárospataknál, a Dráva Barcsnál, a Mosoni-Duna Győr felett (Aranypart). Állóvizeink többségének vízminősége alkalmas a fürdőzésre, kivételek voltak: a Duna-holtágak Adonynál és Dunaújvárosnál, a Fadd-Dombori holtág - a szabadstrand kivételével -, a Kamarás-Duna, a Holt-Tisza Mártélynál és Lakiteleknél, az atkai Tisza-holtág, a Kettős-Körös dánfoki holtága Békésnél, a Hármas-Körös templomzugi holtága, a Ráckevei-Dunaág - kivéve Makádnál és Tassnál. A tavak közül átmenetileg több ponton nem felelt meg a Hévízi és a Velencei-tó minősége, a Budapest környéki kavicsbányatavak közül az őrbottyáni, a fóti, a veresegyházi, a gyömrői, a dunaharaszti, a délegyházi IV., a pócsmegyeri és a taksonyi tóé. A Fertő-tó és a Balaton vízminősége általában kiváló és megfelelő volt.
