Vissza a tartalomjegyzékhez

MUNKATÁRSUNKTÓL
Miről szól a rádió

A választási időszakban hét panasz érkezett a rádió választási műsoraival kapcsolatban - mondta el Hajdú István, a Magyar Rádió Rt. elnöke. Az egyik bejelentő azt sérelmezte, hogy egy vitaműsor első tíz percében csak az egyik meghívott fél mondhatta el véleményét. Mint utóbb kiderült: a másik vitapartner éppen ennyi időt késett, s ezért nem tudott addig megszólalni. Egy másik elmarasztaló levél amiatt íródott, mert egy műsorban a Duna-kör aktivistáját a Zöld Alternatíva csoport szakértőjeként mutatták be. A panaszok közül „megfontolandóbbnak” a tőzsdei hírek kapcsán érkezett panaszt vette a rádió vezetése. Jelenleg is vizsgálják, miként lehet úgy tudósítani a tőzsdéről, hogy az ne kelthessen - illetve ne lehessen ráfogni, hogy kelt - negatív gazdasági folyamatokat.
Évente egyébként mintegy 120 panasz érkezik. Hajdú négy ügytípust sorolt fel, melyekből az első a kabarék problémája: a Székesfehérvár, Rádió utcai romakilakoltatási ügy után a tíz éve folyamatosan játszott Csáti falugyűlés, pontosabban az Orsós Vendel szerepköre ellen érkeztek panaszok. A műsorszámot emiatt kénytelenek voltak megszüntetni. A másik a már említett tőzsdei hírek témaköre, melyben jelenleg is szakértőkkel konzultálnak. A jövőben azt is szeretnék konkrétabban megfogalmazni, hogy milyen - az államiakon túli - rendezvényt mondanak be, illetve túdósítanak. A negyedik eset, amely a közelmúltban egy énekkari darab miatt került előtérbe, a lelkiismereti okokból való munkamegtagadás kérdésköre. Az adott esetben a rádió énnekkarának 50 százaléka miután megismerte egy Baudleire-költemény szövegét, megtagadta annak eléneklését.
Egyébként a február 17-én életbe lépett Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat összeférhetetlenségi követelményeinek is eleget tettek. Többen, akik televízióknál is folyamatosan dolgoztak, a rádió elhagyása mellett döntöttek. Igaz, még többen voltak azok, akik inkább a televíziózásról mondtak le - mondta az elnök.