Szeptemberben kezdődik a 211 új parlamenti képviselő átvilágítása -
jelentette ki Hodászi Zoltán, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek
ellenőrzésére létrehozott bizottság elnöke. Az elmúlt négy év alatt a bizottság
600 ellenőrzést végzett.
A testület tagjai azt vizsgálták, hogy a törvény hatálya alá tartozó személyek
nem voltak-e III/III-as ügynökök, vagy a nyilaskeresztes párt tagjai, illetve
teljesítettek-e karhatalmi szolgálatot 1956-57-ben. „Fontos tisztséget betöltő
személy” a köztársasági elnök, a kormány tagjai, a parlamenti képviselők, az
állami televízió és rádió elnökei, és sokan mások. A vizsgálat tárgyát
képező 600 esetből 20 és 30 közötti azon személyek száma, akiket a bizottság
érintettnek talált. A törvény humánus jellegét hangsúlyozza, hogy a már nem
„érintetlen” illetővel először a nyilvánosság kizárásával közlik az
eredményt, és lehetőséget adnak neki a tisztségéről való önkéntes lemondásra.
Amenynyiben él a lehetőséggel, semmilyen további szankciótól nem kell tartania. Aki
viszont nem tesz eleget a vizsgálóbizottság diszkrét felhívásának, annak nevét
nyilvánosságra hozzák. Az elmúlt években nyolc személy vált ismertté mint a
törvény által érintett: Horn Gyula, Gál Zoltán, Szűrös Mátyás, Medgyessy Péter,
Nyers Rezső, Csehák Judit, Vankó Magdolna és Keresztes K. Sándor. Az első hét
személy szocialista, utóbbi kereszténydemokrata politikus. A lemondásra
felszólítottak közül Horn, Gál és Szűrös az új parlamentnek is tagja, akárcsak a
szintén ügynökmúltú, néhány évvel ezelőtt önmagát „leleplező” Csurka
István. Őket a bizottság az Alkotmány értelmében újra fel fogja szólítani a
lemondásra. Azok az érintettek, akik viszont a csendben távozást választották, két
év elteltével minden további nélkül újra betölthetnek „egyes fontos
tisztségeket”, hiszen az átvilágítási kötelezettség 2000 júniusától
megszűnik.
A pártok jó része „bebiztosítva”, nehogy már a törvényhozói munka
során derüljön ki az ügynöki múlt, előre nyilatkoztatták a jelöltjeiket. A
legenyhébb az ilyen tortúra az MSZP-nél volt, ahol mindenkinek ki kellett töltenie egy
olyan etikai és vagyoni nyilatkozatot, amiben vállalta, hogy a „jog és erkölcs”
követelményeinek megfelel, de esetleges ügynöki múltra nem kérdeztek rá. Zalai
Mária országos irodavezető szerint azért az etikai nyilatkozat többet jelent annál,
hogy volt-e valaki ügynök vagy sem. A jelen kori MDF jelöltállítási kérdőíve a
legszigorúbb: konkrétan rákérdez a múlt „homályos pontjaira”. Nevezetesen, hogy
volt-e munkásőr, ügynök, avagy MSZMP-ben vezető beosztású tisztségviselő az
országgyűlési képviselőjelölt.