HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Ugrásra kész a NATO

Azonnali NATO-beavatkozást követelnek az albán tüntetők Tiranában. Védelemre várnak Fotó: MTI

Akár néhány napon belül sor kerülhet katonai beavatkozásra a NATO részéről, ha folytatódik a jugoszláv karhatalmi erőszak a véres belháború dúlta Koszovóban - közölte a brit védelmi miniszter. George Robertson Brüszszelben, a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: Belgrádnak meg kell értenie, hogy a NATO „ezúttal komolyan gondolja amit mond, s Milosevics jugoszláv elnöknek döntésre kell jutnia, mégpedig gyorsan”.
Klaus Neumann tábornok, a NATO katonai bizottságának elnöke szerint ma is igaz Nagy Frigyes mondása, miszerint a „diplomácia fegyverek nélkül olyan, mint zenekar hangszerek nélkül”. A tábornok úgy véli, a balkáni etnikai és vallási feszültségek azzal fenyegetnek, hogy olyan emberek, akik úgy érzik, nincs semmi vesztenivalójuk, országhatárokon átlépve próbálják meg elvenni részüket a jólétből.
A jugoszláv vezetés elleni nemzetközi kritikát fogalmazta meg Robin Cook brit külügyminiszter, aki azt állítja, hogy Milosevics elnök a Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) legsikeresebb toborzótisztjének bizonyult: „Az UCK ma erősebb és Koszovó nagyobb részét tartja ellenőrzése alatt, mint mielőtt Milosevics megkezdte offenzíváját a szakadár tartomány ellen.”
Az eddigi események fényében úgy tűnik, az UCK ragadta magához a kezdeményezést a konfliktusban. Az albán felkelők a klasszikus gerillastratégiát követik: a szerb biztonsági erők ellen végrehajtott támadások után harcosaik a falvakba húzódnak vissza. Szándékuk az, hogy kiprovokálják a szerbek brutális fellépését, és ehhez hidegvérrel számításba veszik a polgári áldozatokat is.
Az UCK azt reméli - és ez eddig így is történt -, hogy ettől a koszovói albánok szimpátiája növekszik a fegyveres felkelés felé, továbbá, hogy e magatartásukkal elérik a nemzetközi katonai erők intervencióját.
A héten több nemzetközi fórumon is elítélték Szerbiát a függetlenségre törekvő Ko-szovóval kapcsolatos bánásmódja miatt. A NATO védelmi miniszterei a hét elején Rómában találkoztak, ahol a Jugoszlávia elleni katonai fellépés lehetőségeit mérlegelték. „Nem lehet eltűrni a koszovói falvak bombázását és a polgári lakosság gyilkolását. A koszovói konfliktus kiszélesedésének és a menekültáradat megindulásának veszélye miatt a NATO-nak komolyan el kell gondolkodnia a katonai beavatkozás lehetőségein” - mondta a tárgyalásokra érkező William Cohen amerikai védelmi miniszter. Ezzel egy időben Bill Clinton amerikai elnök közölte, hogy jóváhagyta a katonai szervezet esetleges beavatkozását előkészítő lépések felgyorsítását. Az Egyesült Államok kész akár ENSZ-felhatalmazás nélkül is cselekedni a boszniaihoz hasonló újabb véres etnikai konfliktus elkerülése érdekében, míg Oroszország jelezte: megvétózza az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára készített határozattervezetet a NATO-csapatok Koszovóba küldéséről.